Miért ünneplik az európaiak különböző napokon a karácsonyt?

A dátumok eltérése abból adódik, hogy a katolikus egyház és egyes ortodox egyházak különböző naptárt követnek.

1582-ben XIII. Gergely pápa módosította a rómaiak által bevezetett Julianus-naptárt, de rosszul számította ki az év hosszát, így a Gergely-naptár most 13 nappal megelőzi a régi rómait.

Az ortodox keresztények viszont továbbra is az ősi naptárt használják, így december 25-e nekik január 7-ére esik a nyugati naptár szerint.

Egyes ortodox közösségek, például Románia, Albánia, Görögország, Bulgária vagy Ciprus, alkalmazkodtak a Gergely-naptárhoz, és december 25-én ünneplik a karácsonyt, a konzervatívabbak azonban, mint Oroszország, Szerbia, Belarusz, Grúzia vagy Moldova, még mindig január 7-én.

Ukrajna korábban szintén az ortodox-karácsonyt ünneplők közé tartozott, de az orosz inváziót követően 2023-ban áttette az ünnepet december 25-ére.

A nyugati keresztény világban is vannak különbségek a karácsony megünneplésében

Az észak-európai országokban, például Németországban, Finnországban, Norvégiában, Svédországban vagy Magyarországon a december 24-ei szenteste szimbolikus értéke nagyobb, mint a karácsony tényleges (első) napjáé.

Angliában fordítva van, ott a karácsony első napját (Christmas day) – és bizonyos esetekben még a december 26-ai másodikat (Boxing day) is – fontosabbnak tartják, mint a szentestét.

A szomszédos Skócia megint más történet. Az ősi kelta és skandináv hagyomány szerint a szilveszter este legalább olyan fontos – ha nem fontosabb –, mint maga a karácsony. A protestáns reformációt követően a karácsonyt nem is engedték megünnepelni, mert a katolicizmushoz és a pogánysághoz kötődőnek tekintették, és karácsony napját csak 1958-ban nyilvánították munkaszüneti nappá.

(euronews.com)