Aktuális (2025.02.15) - Megoldást jelentenek-e a külföldi vendégmunkások a Kárpátalján kialakult munkaerőhiányra? (videó)

Kárpátalja munkaerőhiánnyal küzd. Ez nemcsak a már meglévő vállalkozásokat érinti, hanem azokat is, amelyek a háború alatt települtek át a régióba. Becslések szerint jelenleg több mint kétezer betöltetlen állás van a megyénkben. Ez annak ellenére van így, hogy a térségben több ezer különböző méretű vállalkozás működik, valamint közel háromszáz, más régiókból áthelyezett üzem. A munkaerőhiány fő okai: a nem megfelelő képzettség, az alacsony bérek, a lakhatás hiánya és természetesen a hadköteles korú férfiak mozgósítása. A munkaerő elvándorlása nem új keletű probléma – mondta az Ungvári Nemzeti Egyetem európai integrációs kutatóintézetének szakértője. A 2000-es évek végéig Kárpátalján még munkaerő-túlkínálat volt: akkoriban sok gyárat zártak be, miközben új vállalatok nem nyíltak. Az emberek ezért kénytelenek voltak önálló vállalkozásba kezdeni. Később, az uniós vízumliberalizációval, a kárpátaljai lakosok tömegesen indultak munkát keresni Európába. A háború kitörésével és a mozgósítással ez a helyzet tovább súlyosbodott. Eközben a keleti régiókból több százezer ukrán érkezett Kárpátaljára. A teljes körű orosz invázió kezdete óta a munkaerőhiány olyan vállalatokat is érintett, amelyek évtizedeken át stabilnak számítottak. Érezhető a szakképzett munkaerő hiánya – tette hozzá Miroszlava Kalamunjak, aki immár 30 éve vezeti Kárpátalja egyik legnagyobb varrodáját. Jelenleg közel 200 ember dolgozik a gyárban, havonta körülbelül 20 ezer női ruhát készítenek. Valójában azonban a vállalat kétszer ennyi dolgozót is képes lenne alkalmazni. A probléma enyhítése érdekében a vállalat mindent megtesz a dolgozók megtartásáért. A legfontosabb a tisztességes bér, a szociális juttatások és a dolgozók munkahelyre történő szállítása. Emellett folyamatosan dolgoznak a gyártási folyamat fejlesztésén és az automatizálás bevezetésén, viszont az emberi munkaerő továbbra is kulcsfontosságú marad. A helyi munkaerőhiány egyik részmegoldása az ingázás. Jelenleg a dolgozók 60%-a naponta buszokkal jár be dolgozni. Marija, a Perecsenyi járásból. Lassan 40 éve dolgozik varrónőként. A háború elől menekülő, Kárpátaljára érkezők közül sokan helyi vállalkozásoknál találtak munkát. Marina, aki 2022-ben Harkivból érkezett, most szintén az ungvári varrodában dolgozik. A munkaerő hiányát megváltoztathatnák a külföldről érkező vendégmunkások. Kárpátalján nemrégiben nagy felháborodást váltott ki az a közösségi médiában megosztott hír, miszerint Bangladesből hoznak munkásokat a régióba. Fontos megjegyezni, hogy ez az információ nemcsak társadalmi visszhangot keltett, hanem az ország egésze számára is komoly kockázatot jelent, ahogyan azt már számos, liberális migrációs politikát alkalmazó európai ország is tapasztalta. Petro Tokar szintén egyetért ezzel az állásponttal. Véleménye szerint hiábavaló azt várni, hogy a világ más országaiból érkező munkások alapvetően képesek befolyásolni a munkaerőhiányt a régióban. Azonban az a tény, hogy egy muszlim ország lakói veszélyt jelenthetnek Ukrajnára, szinte bizonyított. Hasonló véleménnyel van Tarasz Trindjak is, aki szerint az idegen munkások az ukrán vállalatoknál inkább problémát jelentenének, mintsem megoldást. Az államnak most azon kell dolgoznia, hogy hazahozza a külföldre menekült állampolgárait, nem pedig azon, hogy indiai munkásokkal telepítse be a régiókat. Az újonnan létrejött Egység Minisztériuma még nem működik tökéletesen és teljes kapacitással. Csak annyi, hogy hazahívjuk a polgárainkat – nem elegendő. Az állami programnak átfogónak és stratégiai jellegűnek kell lennie. Minden olyan személynek, aki visszatér, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében, biztosnak kell lennie abban, hogy az állam teljesíti a polgárokkal szembeni kötelezettségeit. A közeljövőben Ukrajna, különösen Kárpátalja még nagyobb munkaerőhiánnyal szembesülhet. Mindenhol munkásra lesz szükség: az új vállalatoktól kezdve a lerombolt infrastruktúra újjáépítéséig, mindenütt. Bár a legtöbb folyamat automatizálható, de összességében minden munkáltatónak már most ki kell dolgoznia a munkavállalók bevonására vonatkozó világos stratégiáját, amely versenyképes fizetést és megfelelő munkakörülményeket biztosít a dolgozóknak. Mindenekelőtt pedig a saját honfitársainkról kell gondoskodnunk, és majd csak utána lehet olcsó és kevésbé megbízható munkaerőt behozni külföldről.