Elfeledett magyar településre bukkantak a dzsungel kellős közepén Dél-Amerikában

Magyarok a világ számos pontjára vándoroltak ki az anyaországból, és sok esetben a mai napig összetartó közösséget alkotnak. A közelmúltban egy vadregényes dél-amerikai tájon fedeztek fel egy magyarlakta települést.

Magyarokkal a világ számos táján találkozhatunk, sokkal közülük Dél-Amerikában.

 Argentínában például több mint 40 ezren élnek a mai napig is, és noha vannak az országban kifejezetten magyarlakta területek is, nagyon kevesen tudnak ezekről a helyekről.

Ilyen Corpus Christi az argentin őserdőben. Csak 2016-ban fedezte fel őket Zsonda Márk etnográfus és ekkor kezdtek tudatára ébredni elfeledett magyarságuknak – írja a Kőrösi Program nyomán a Promotions.

Ez a magyar zárvány a XX. század történelmi viharai során elvesztette a kapcsolatot az Argentínában élő magyarokkal, illetve az anyaországgal is.

Bálint Ildikó Enikő ösztöndíjasként kutatást folytatott erről a témáról, amelynek során az elsődleges források többek között családfák, sírkövek, fotók és letelepedési nyilvántartások voltak.

Bangha Béla dél-amerikai missziós körútján készített naplójából, illetve a rendelkezésre álló egyéb dokumentumokból például megismerhettük Tóth János, az egyik legelső Corpus Christi-i magyar telepes életét.

Tóth János volt a település magyar egyesületének az elnöke is, aki még 1891-ben vándorolt ki Dél-Amerikába. Társaival Petőfi olvasókört is alapítottak az új hazában.

A történet hátterét az adja, hogy Misiones tartományban 1882-től intenzíven elkezdődött a hivatalos földosztás, hogy benépesítsék a területet, mivel a Brazília–Paraguay–Argentína–Uruguay e területért folytatott háborúja miatt ez a tartomány teljesen elnéptelenedett. Így kapott a Tóth család is valószínűleg 1901-ben Corpus Christiben 100 hektár földet és érkeztek további családok a hírt hallván.

(origo.hu)