Drónokkal fogják feljuttatni a felszereléseket a Mount Everestre

A Mount Everest, a világ legmagasabb csúcsa már évtizedek óta a bátorság, az elszántság és a túlélés szimbóluma, most azonban egy új technológiai vívmány megváltoztathatja a hegymászást: drónok kezdik el szállítani a létfontosságú felszereléseket és segédeszközöket az alaptábor és a magasabb pontok között.

A nepáli Airlift Technology startup drónpilótája, Milan Pandey a Mount Everest alaptáborából irányítja azokat a repülő szerkezeteket, amelyek képesek létrákat, köteleket, oxigénpalackokat és gyógyszereket eljuttatni a veszélyes Khumbu-gleccseren túlra.

Ez a szakasz, amely az alaptábor (5364 m) és az első tábor (6065 m) között húzódik, az egyik legveszélyesebb része az expedíciónak, már számos ember életét követelte.

„Egy út, amit a hegymászóknak 6-7 órába telik megtenni, drónnal akár 6-7 perc alatt teljesíthető” – mondta Pandey a CNN-nek.

A technológia bevezetésének ötlete a 2023-as szezonban vált sürgetővé, amikor Mingma G Sherpa, az Imagine Nepal expedíciós cég vezetője három barátját és hegyi vezetőjét veszítette el lavina következtében. Ekkor merült fel a gondolat, hogy miért ne lehetne a kínai és más hegyek példáját követve drónokat használni az Everesten is?

A kezdeményezés mellé állt Khumbu helyi önkormányzata, valamint a drónokat biztosító kínai DJI is. 2024 áprilisában elindultak az első tesztrepülések, és a drónok sikeresen 1100 fontnyi szemetet szállítottak vissza az alaptáborba, több mint 40 repülés során.

A drónok nem csupán kényelmi eszközök, hanem életeket is menthetnek, különösen a lavinaveszélyes és nehezen megközelíthető zónákban.

A serpák adó-vevő készüléken keresztül adják le a koordinátákat, és Pandey pontosan oda küldi a megfelelő felszerelést. „Amint tudjuk, hogy hol kell létra vagy kötél, odarepítjük – ez forradalmasíthatja az útvonalépítést” – tette hozzá Pandey.

A drónok a mentési műveletekben is segíthetnek, például eltűnt mászók nyomkövetésében vagy oxigénpalackok gyors eljuttatásában veszélyhelyzetekben.

A magashegyi környezet azonban kemény próbatétel, ugyanis a drónok mozgását a szélsőséges hideg, változó látási viszonyok és erős szél nehezítik, ráadásul az üzemeltetés költséges is magas, ugyanis egy drón körülbelül 70 000 dollárba kerül, az akkumulátorokat pedig generátorokkal kell tölteni, mivel áramforrás nincs a hegyen. „Az alaptáborban minden drága. A logisztika, az energia, az emberek – mindent fel kell vinni” – magyarázta Raj Bikram, az Airlift Nepal vezérigazgatója.

A drónok legnagyobb hatása talán a serpa közösség életére van. A fiatal serpák, mint a 28 éves Dawa Janzu Sherpa, akik az úgynevezett frontemberek a jégeséses szakaszokon most kevesebb kockázatot vállalnak.

„A drónok nélkül idén nem tudtuk volna időben kijelölni az útvonalat a rossz időjárás miatt” – mondta Dawa, majd hozzátette: „Ezzel biztonságosabbá válik a munkánk, és talán több fiatal is visszatér ehhez a hivatáshoz.”

A tapasztalt hegymászók és szervezők pozitív változásként tekintenek a drónokra, melyek szerintük a mászás technológiai fejlődésének természetes részei. „A hegy marad, ami volt, a kihívás továbbra is valós. De ha biztonságosabbá tehetjük az utat, kötelességünk megtenni” – fogalmazott Thompson.

A Mount Everest örök jelkép marad – de a technológia segítségével talán kevesebb áldozatot követel. A drónok új korszaka kezdődik a világ tetején.

(hirado.hu)