Rájöttek, mi áll az ételallergiák hátterében

Az ételallergiák hátterében álló immunsejttípust fedeztek fel a belekben. A dendritikus sejtek közé tartozó sejtféleség felelős azért, hogy az immunrendszer ne reagáljon gyulladással az ártalmatlan ételösszetevőkre.

Az immunrendszer felé kettős elvárás érvényesül: miközben gyorsan és hatékonyan meg kell tudnia támadni az illetéktelen behatolókat, például a vírusokat, az ártalmatlan ingerekre nem szabad reagálnia, különben allergiás állapotok alakulnak ki. Az immunrendszer ezért figyelmen kívül hagyja, vagy pontosabb kifejezéssel „tolerálja” a szervezet egészséges sejtjein található molekulákat, valamint a kívülről érkező, de fenyegetést nem jelentő anyagokat, például a táplálékok összetevőit. Annak a pontos részletei, hogy ez a tolerancia miképpen alakul ki, mindmáig ismeretlenek.

A New York University (NYU) Langone Health kutatóintézetének munkatársai most felderítették, hogy a beleinkben élő immunsejtek egy speciális csoportja gátolja az ételfehérjékre adott immunválaszt, így megvéd bennünket az ételallergiáktól.

A tolerogén dendritikus sejteknek nevezett immunsejtek tevékenysége révén haladhat át az étel a szervezetünkön anélkül, hogy immunreakciót okozna. Ugyanezeknek a sejteknek a rendellenes vagy elégtelen működése épp ezért ételallergiát eredményez.

Egérkísérletek mutatták meg, hogyan alakul ki az ételallergia

Egérkísérletekben azt találták, hogy ezeknek a sejteknek szüksége van az RORγt és a Prdm16 nevű fehérjékre ahhoz, hogy hatékonyan megakadályozzák a gyulladáskeltő sejteknek és fehérjéknek a tolerált fehérjékkel szembeni immuntámadását. A gyulladásos reakció normális szerepe az idegen sejtek elpusztítása, ám a gyulladásos sejtek és fehérjék kellő gátlás híján az ételfehérjékkel szemben is támadást indítanának. Megfelelően működő tolerogén dendritikus sejtek híján a vizsgálatban szereplő egerek hajlamossá váltak az ételallergiákra és az asztmára.

A csoport kutatói korábbi munkájuk során már kiderítették, hogy ugyanezek a sejtek felelősek a „jó” bélbaktériumokkal szembeni tolerancia szabályozásáért. Az emberekkel együtt élő barátságos bélbaktériumok segítenek az étel megemésztésében, és hozzájárulnak számos szervrendszerünk egészséges működéséhez. A korábbi tanulmány azonban nem tisztázta sem ezeknek a sejteknek a pontos kilétét, sem azt, hogy vajon az egyéb immuntoleranciákban is szerepet játszanak-e.

„Mostani tanulmányunk azt mutatja, hogy a RORγt-t kifejező dendritikus sejtek az ételallergiákat megakadályozó immunszabályozási válasz kulcsszereplői – magyarázta el a cikket rangidős szerzőként jegyző Dan Littman, az NYU patológiai tanszékének molekuláris immunológia professzora és a Grossman School of Medicine sejtbiológiai tanszékének tanára. –

Felfedezésünk további bizonyítékot szolgáltat korábbi munkánk eredményeire, melyek szerint ezek a sejtek tartják fenn a békét a szervezetünkben élő számtalan mikrobaféleséggel, a hatalmas mikrobiommal, és fontosak lehetnek a Crohn-betegséghez hasonló autoimmun betegségek megelőzésében.

A dendritikus sejtek akadályozzák meg az ételallergia kialakulását

A szóban forgó sejttípus által kifejezett géneket és fehérjéket más, jól jellemzett sejtféleségekkel összehasonlítva a kutatók megállapították, hogy a sejtek a dendritikus sejteknek nevezett immunsejtek közé tartoznak. A dendritikus sejtek alapvető feladata az, hogy idegen biomolekulák apró töredékeit, ún. antigéneket mutassanak be az immunsejtek egy másik családjának, a T-sejteknek. Ezzel arra programozzák a T-sejteket, hogy ha legközelebb találkoznak a bemutatott antigénnel, indítsanak ellene immuntámadást.

A tudósok azonban kimutatták, hogy ha ezek a speciális, tolerogén dendritikus sejtek mutatnak be ételből vagy barátságos mikrobákból származó antigéneket a T-sejteknek, az épp az ellenkező hatást váltja ki: a T-sejtek gyulladásellenes, „szabályozó” típusú T-sejtté programozódnak át, ami azt jelenti, hogy az antigénnel való legközelebbi találkozás során támadás helyett elnyomják majd a környezetükben a gyulladásos folyamatokat.

A Nature április 14-i számában megjelent cikk bemutatja, hogy a tolerogén dendritikus sejtek nélküli egerekben kevesebb olyan szabályozó (regulátoros) T-sejt található, amely megakadályozhatná az étel és a mikrobiális antigének kiváltotta gyulladást. Ezzel egyidejűleg a módosított egerekben megszaporodtak a gyulladásos T-sejtek, amelyek allergiás reakciókat és gyulladást váltottak ki az ételek és barátságos mikrobák antigénjeivel szemben.

A cikk másik lényeges eredménye a tolerogén dendritikus sejteknek megfelelő emberi sejtpopuláció azonosítása emberi bélszövetminták áttekintése és nyilvánosan elérhető szekvenálási adatbázisok elemzése nyomán. Littman elmondása szerint még nem világos, mennyire népes ez a sejtpopuláció az emberi szervezetben, és hogy vajon a beleken kívül az immuntolerancia más formáiban is szerepet játszik-e. Ám ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása már nem ígérkezik annyira nehéznek, mivel a kutatók az emberben is igen alaposan jellemezték ezeket a sejteket.

Meg lehetne akadályozni az ételallergia kialakulását

„Ha további kísérleteink sikerrel járnak, eredményeink hozzájárulhatnak az ételallergiák újszerű kezelési módozatainak kidolgozásához – szögezte le Littman. – Ha például valaki mogyoróallergiában szenved, talán felhasználhatjuk a tolerogén dendritikus sejteket arra, hogy több regulátoros T-sejtet hozzunk létre a szervezetében, amelyek elnyomják a mogyoró molekulái ellen fellépő allergiás választ.”

Littman hozzátette: a kutatócsoport a továbbiakban szeretné pontosabban feltérképezni, hol és hogyan fejlődnek a tolerogén dendritikus sejtek a szervezetben, és milyen jelzéseket kell kapniuk ahhoz, hogy betöltsék funkciójukat.

(origo.hu)