Gagarin kilövőbázisa, a bajkonuri starthely visszakerül Kazahsztánhoz

Az első ember világűrbe reptetésének bázisát a világörökségi listára szeretné tenni Kazahsztán, és múzeumot tervez a híres bázison.
Visszaadja Kazahsztánnak a bajkonuri űrbázist Oroszország. Gagarin startjáról vált világhírűvé a Bajkonur Kozmodrom (Bajkonuri Űrrepülőtér), ami a legrégebbi rakétaindítóállása volt a egykori Szovjetuniónak. Kazahsztán azt tervezi, hogy a 2019-ben leszerelt bázist múzeummá alakítja át.

„A Gagarin-féle kilövőállást azért vonták ki a forgalomból, mert már alkalmatlan volt az új Szojuz-2 rakéták indítására, amelyeket már egy másik platformról indítanak” – mondta a kazah Digitális Fejlesztési, Innovációs és Űrhajózási Minisztérium szóvivője.

A telephely korszerűsítésének finanszírozására háromoldalú megállapodást írt alá 2021-ben Oroszország, Kazahsztán és az Egyesült Arab Emírségek. A projekt azonban a változó geopolitika közepette megrekedt. Az Ukrajna elleni orosz háború arra kényszerítette az aláíró feleket, hogy átértékeljék partnerségüket és a Szojuz-2 rakéták használatát.

Eközben Oroszország a saját indítóhelyeit, Pleszecket és Vosztocsnijt fejlesztette, a kereskedelmi célú kilövéseket is áthelyezve.

Bár a bajkonuri bázist 2050-ig bérli Kazahsztántól, Oroszország 234 olyan létesítményt nevezett meg egy listán, amikre már nincs szüksége, és amelyeket törölni kér a bérleti szerződésből. 53-at már elfogadott a kazah fél.

„Oroszország a jövőben is használni fogja a bajkonuri kozmodrom egyes részeit. Összesen kilenc indítást terveztek 2025-re, amelyből kettő már meg is valósult” – közölte a kazah minisztérium.

Eközben Kazahsztán folytatja saját űrkomplexumának fejlesztését, bár az előrelépés lassú. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a késedelmek, párosulva Bajkonur jelentőségének csökkenésével, elavult infrastruktúrát és elszalasztott gazdasági lehetőségeket eredményezhetnek.

A kilövőhelytől az örökségi helyszínig
A Gagarin startja, más néven Bajkonur 1-es telephelye űrkutatás-történeti jelentőséggel bír. 1961-ben Jurij Gagarin volt az első ember, akit az űrbe reptettek. A Föld első mesterséges műholdja, a Szputnyik is erről a rakétaállványról indult.

Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz a korszerűsítésen való gondolkodás után eredetileg azt javasolta, hogy a kilövőállást múzeummá alakítsák át, arra hivatkozva, hogy a helyszínt mint globális jelentőségű örökséget fontos megőrizni. Kazahsztán azt reméli, hogy Bajkonur turisztikai potenciálját növelheti a nagyközönség számára történő megnyitással.

A leendő múzeumban rakétákat, űreszközöket és más tárgyi emlékeket mutatnak majd be Bajkonur 70 éves történetéből. Mindkét fél azon is dolgozik majd, hogy a kilövőállást felvegyék az UNESCO világörökségi listájára.

Jelenleg a látogatáshoz két hónappal korábban kiadott külön engedély szükséges, ami korlátozza a látogathatóságot. A minisztérium közölte, hogy dolgozik a belépés egyszerűsítésén, illetve egy digitális belépőjegy kifejlesztésén.

Forrás