A szakképzés reformját vitatták meg Ungváron

Május 13-án Ungváron nyilvános vitára került sor a szakosított középfokú oktatás reformjáról és annak kárpátaljai megvalósításának jellemzőiről. A rendezvényt az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium szervezte a DECIDE „A közigazgatási reform a demokratikus oktatás fejlesztéséért” svájci-ukrán projekttel partnerségben, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció közreműködésével.

Nadija Kuzmicsova, Ukrajna oktatási és tudományos miniszterhelyettese a reform lényegének megértésének fontosságát hangsúlyozta:

„A reform fő célja, hogy minden gyermek számára minőségi oktatást biztosítson, lakóhelyétől függetlenül. Fontos megérteni, hogy a reform nem ma kezdődött, hanem 2017 óta tart. Azok a gyerekek, akik 2018-ban mentek első osztályba, és a 10–11. (12.) osztályban a tanulmányaik másképp fognak alakulni. Vagyis a 9. osztály után kétféle pálya közül választhatnak: líceum, amely felkészíti őket az egyetemi felvételre, vagy szakképzési líceumot választanak, amely után beléphetnek a munkaerőpiacra. A mai alkalmat a hagyományos líceumok hálózatának fejlesztésével kapcsolatos kérdéseknek szenteltük: mit kell figyelembe venni az alapítóknak a líceumok számának tervezésekor, hogyan kell a líceumoknak a jövőben profilt választaniuk, mi befolyásolja ezt, miért fontos az oktatási intézmények átalakítása és a széles körű párbeszéd.”

Kárpátalján már kialakult egy elképzelés arról, hogy milyennek kellene lennie a jövőbeni szakiskolák hálózatának, figyelembe véve a régió sajátosságait: hegyvidéki kistérségeket, valamint olyan intézményeket, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás. Ezeket a jellemzőket figyelembe veszik a hálózat tervezésekor.

Számos résztvevő csatlakozott a beszélgetéshez, köztük az Oktatási és Tudományos Minisztérium, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció, a megyei tanács, a DECIDE projekt képviselői, a járási katonai adminisztrációk vezetői, annak alegységei vezetői, a kistérségek, valamint azok oktatási osztályainak vezetői, valamint a középfokú és a szakképzési oktatási intézmények vezetői.

A rendezvényen megvitatott kérdések között szerepelt a szakosított középfokú szakképzés reformjának megvalósítása, az általa előírt újítások és változások lényege. A jelenlévők különös figyelmet fordítottak a kárpátaljai szakosított középfokú oktatást nyújtó intézményhálózat tervezésére, valamint a hálózat finanszírozási és irányítási modelljeire.

Marjana Maruszinec, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció Oktatási és Tudományos, Ifjúsági és Sport igazgatóságának vezetője a maga részéről elmondta, hogy a helyzet és az iskolákban tanuló gyermekek számának elemzése után a régió kidolgozott egy előzetes tervet. Eszerint 2027. szeptember 1-jétől 107 líceum fog működni Kárpátalján, ahol a diákok szakirányú képzésben vesznek részt, mielőtt felsőfokú oktatási intézménybe felvételiznének.

„Kárpátalja olyan regionális sajátosságokkal rendelkezik, amelyeket fontos figyelembe venni. Többek között, hogy területének jelentős része vidéki és hegyvidéki (az ilyen intézmények közel 70%-át teszik ki). Ezenkívül biztosított a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatáshoz való hozzáférés. Ezért számos olyan kérdés van, amelyet ezen a rendezvényen meg kell vitatni.”

Valentina Poltorak, a DECIDE projektmenedzsere, a DOCCU NGO vezetőhelyettese hozzátette, hogy a reform és a következő lépések megtervezése, a líceumok hálózatának modellezése és finanszírozási modelljeinek kidolgozása kulcsfontosságú szakaszok. Ehhez meg kell érteni a változás szükségességét, meg kell vitatni a helyi önkormányzatokkal, és egyeztetni kell a közösségekkel.

„Mindannyian tudjuk, hogy háború idején nehéz reformokat végrehajtani. Ezért meg kell hallgatni a helyi önkormányzatokat, a szülőket és a diákok véleményét. Az Új Ukrán Iskola fő célja, hogy lehetőséget adjon a gyerekeknek arra, hogy pontosan azt a tantárgyat vagy szakirányt válasszák, amely érdekli őket. És akkor majd választanak – vagy felsőfokú végzettség, vagy szakképzés”.

Valentina Poltorak azt is megjegyezte, hogy jelenleg Ukrajnában a kilencedik osztályosok körülbelül 35%-a választ ja a szakképzést, míg Svájcban, Németországban és Ausztriában ez az arány eléri a 70%-ot. A legtöbb európai ország célja, hogy a diákok több mint 50%-a szakképzésben részesüljön, mivel ez az, ami kielégíti a munkaerőpiac igényeit.

Ahhoz, hogy ezt a mutatót Ukrajnában növelni lehessen, a rendszernek meg kell változnia. Stratégiailag fontos a szakképzés elkülönítése az alapfokú oktatástól. Így hatékonyabbá válik az együttműködés a koledzsek és iskolák között, és már a 8–9. évfolyamon aktivizálódik a pályaválasztási tanácsadás.

Az iskolák érdeklődni fognak a magas színvonalú pályaválasztási tanácsadás iránt, mivel nem arra fognak törekedni, hogy a lehető legtöbb diákot megtartsák a 10–11. évfolyamokon (12). Ez lehetővé teszi, hogy valódi, és ne formális döntést hozzanak: egy líceum között, amely felkészít az egyetemi felvételre, és egy szakképzési líceum között, amely lehetővé teszi a munkaerőpiacra való belépést.

Krisztina BIKLYAN

Karpatszkij Objektiv