Hivatalosan is beiktatták XIV. Leó pápát a Vatikánban

Vasárnap délelőtt kezdődött az új katolikus egyházfő, XIV. Leó pápa beiktatási ceremóniája a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A pápaság kezdetét szimbolizáló szentmisén legalább kétszázötvenezer hívő, valamint egy tekintélyes, kétszáz fős hivatalos delegáció is részt vesz. Robert Francis Prevost amerikai bíborost május 8-án választották meg a római katolikus egyház 267. vezetőjének, az áprilisban elhunyt Ferenc pápa utódjául. A 69 éves Prevost az első amerikai pápa az egyház történetében.

Vasárnap délelőtt tízkor kezdődött XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása a vatikáni Szent Péter téren. Az egyházfő először járta körbe pápamobillal a Szent Péter teret. A katolikus egyház történelmi eseményére legalább kétszázötvenezres tömeg gyűlt össze, emellett a világ minden részéről egy kétszáz fős delegáció is érkezett – írja a Sky News.

A szertartáson többek között részt vesz J. D. Vance amerikai alelnök, Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is. A magyar delegációt Sulyok Tamás államfő vezeti, a kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vesz a szertartáson.

Robert Francis Prevost amerikai bíborost május 8-án választották meg a római katolikus egyház 267. vezetőjének az április 21-én, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa utódjául.

A 69 éves Robert Francis Prevost az első amerikai pápa az egyház történetében.

A hagyományoknak megfelelően a beiktatási mise előtt XIV. Leó először először járta körbe pápamobillal a vatikáni Szent Péter teret, ahol üdvözölte a tömeget.

A szertartás a Szent Péter-bazilikában kezdődött, ahol az új egyházfő a keleti egyházak pátriárkáival levonult a bazilika altemplomába Szent Péter sírjához, és ott közösen imádkoztak.

A homília előtt XIV. Leó három bíborostól megkapta a két legjelentősebb pápai szimbólumot: a gyapjúból készült palliumot és a halászgyűrűt.

A kontinenseket képviselő bíborosok a diakónusi, a papi, és a püspöki rendből érkeztek. A pápa vállán elhelyezték a palliumot, a fehér gyapjúból készült körszalagot, amely a jó pásztorra utal. A palliumot hat fekete kereszt díszíti, és a krisztusi kereszt szögeit idéző tűk fogják össze. A pápai méltóságot jelképező halászgyűrűt, amely a dokumentumok pecsétjeként is szolgál, amit a szokás szerint a pápa halála után törnek ketté.

A pápai szimbólumok átadása után XIV. Leó áldást adott az evangéliumos könyvvel, majd a világegyház képviselői hűségesküt tettek az egyházfőnek.

A pápa és kísérete együtt vonult a bazilika előtti szabadtéri oltárhoz, miközben a kórus Laudes Regiae-t énekelte, a szentté avatott pápák, vértanúk közbenjárását kérve az új pápa szolgálatára. Az oltárhoz érve XIV. Leó megáldotta a vizet, majd meghintette vele a híveket. A Szent Péter-bazilika előtti téren tartott szertartáson több mint ezer bíboros, püspök, pap koncelebrál.

XIV. Leó: Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni

Az új egyházfő homíliájában arról beszélt, minden érdem nélkül lett megválasztva. Úgy fogalmazott: „félve és remegve jövök hozzátok”, mint egy testvér, aki hitetek és örömötök szolgája akar lenni, „veletek együtt járva Isten szeretetének útján.”

A latinul és görögül felolvasott, János evangéliumából vett szentírási részletet magyarázva kiemelte, hogy Péter apostol csak azért tudja Jézustól kapott küldetését teljesíteni, hogy emberhalász legyen, mert saját életében megtapasztalta Isten végtelen és feltétel nélküli szeretetét, még a kudarc és a tagadás órájában is. Pétert feladata, hogy „jobban szeressen” és életét adja a nyájért.

„Szolgálatát éppen ez az áldozatkész szeretet jellemzi, tekintélye nem más, mint Krisztus szeretete. Nem lehengerléssel, vallási propagandával vagy hatalmi eszközökkel kell megragadnia a többieket, hanem mindig és csakis azzal a szeretettel, amelyre Jézus adott példát” – jelentette ki.

A katolikus egyház történetének első amerikai pápája

Mint írtuk, az első amerikai katolikus egyházfő Robert Francis Prevost néven született Chicagóban 1955. szeptember 14-én, francia eredetű családban.

1977-ben szerzett matematikai BA fokozatot, és ugyanebben az évben lépett be az Ágoston-rendbe, 1981-ben tette le az örök fogadalmat, 1982-ben szentelték pappá.

1987-ben Rómában szerzett teológiai doktori fokozatot. 1988-ban Peruba, a trujillói misszióba küldték, hogy a Chulucanas, Iquitos és Apurímac vikariátusokban az Ágoston-rendi jelöltek közös képzését vezesse. 1998-ban kinevezték a chicagói Jó Tanács Anyja tartomány perjelévé, ezért a következő évben visszatért az Egyesült Államokba. 2001-ben megválasztották a rend általános perjelévé, így ő lett a felelős az Ágoston-rend tervezési és irányítási folyamataiért.

Ferenc pápa 2014. november 3-án a perui chiclayói egyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki, ezzel együtt szufári címzetes püspöki méltóságra emelte, 2014. december 12-én szentelték püspökké. A Szentatya 2020. április 15-én kinevezte a callaói egyházmegye apostoli kormányzójává, majd 2023-ban a Püspöki Dikasztérium prefektusává. Ferenc pápa 2023. szeptember 30-án bíborossá kreálta a Szent Péter-bazilikában. Robert Francis Prevost május 8-án választották meg a római katolikus egyház 267. vezetőjének, a 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa utódjául.

Robert Francis Prevost elmondta: több oka is van annak, hogy a XIV. Leó nevet választotta, de elsősorban XIII. Leó pápa Az új dolgok (Rerum novarum) kezdetű, történelmi jelentőségű enciklikája motiválta a döntését. Az ugyanis az első nagy ipari forradalom kontextusában tárgyalta a szociális kérdéskört. XIII. Leó 1891 májusában kiadott dokumentuma az első olyan pápai szociális körlevél volt, amely a munkásokról is szólt.

(hirado.hu)