Az űrszemét nagyobb gazdasági probléma lehet, mint gondolnánk

Az Indiai-óceán egy távoli szegletében a hullámok közé csapódott egy darabka a hidegháborús űrverseny történetéből: a Kosmos 482 szovjet űrszonda maradványai 53 év keringés után tértek vissza a Földre május 10-én. A jelenség ritka, ám nem példa nélküli – ugyanakkor a szakértők szerint rávilágít arra, hogy az űrtevékenység nemcsak jövőbe mutató lehetőségeket, hanem évtizedekig elhúzódó kockázatokat is magában hordoz. A visszatérés nemcsak technikatörténeti érdekesség, hanem ébresztő is az űrszemét kérdésével foglalkozó szakemberek számára.

Az ilyen objektumok – legyenek azok teljes szondák, rakétafokozatok vagy csak néhány centis darabok – az űrtevékenység láthatatlan melléktermékei. Jelenleg több mint 30 ezer nyomon követett darab kering a Föld körül, és a becslések szerint több százezer kisebb, követhetetlen törmelék is sodródik az alacsony és közepes földkörüli pályákon – írja a Space.com.

Bár a Kosmos 482 végül nem okozott kárt – és a becsapódás is lakott területektől távol történt –, az ilyen események mindig hordoznak kockázatot.

A becslések szerint naponta legalább egy tonnányi űrtörmelék lép be a Föld légkörébe, de ennek nagy része elég az atmoszférában.

Elképesztő pluszköltségeket termel az űrszemét

Ugyanakkor a nagyobb objektumok komoly veszélyt jelenthetnek a földi infrastruktúrára és emberekre. A mostani esemény kapcsán újra előtérbe került az űreszközök nyomon követésének kérdése. A világ nagy űrügynökségei – köztük a NASA, az ESA és az orosz Roszkoszmosz – külön rendszereket tartanak fenn az aktív műholdak és a veszélyesebb űrszemét-példányok követésére. Az amerikai űrhaderő által működtetett Space Surveillance Network (SSN) például több mint 27 ezer objektumot monitoroz valós időben.

Az űrszeméttel kapcsolatos ütközések évente 86-103 millió dollár közötti veszteséget okoznak a műholdüzemeltetőknek.

Ez az összeg várhatóan növekedni fog, ahogy az űreszközök száma emelkedik. Egy tanulmány szerint, ha nem történnek hatékony intézkedések az űrszemét kezelésére, az akár a globális GDP 1,95 százalékának megfelelő kárt is okozhat hosszú távon. Erre már léteznek kezdeményezések: az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott ClearSpace-1 misszió célja egy elhasználódott műhold eltávolítása az űrből. A projekt költsége 86 millió euró, és a tervek szerint 2026-ban indul.

Az űrszemét már a légiközlekedésben is érezteti hatását: a repülőjáratok késéseinek újabb okaként jelenik meg a világűrből visszatérő rakéta- és műholdtörmelék. A SpaceX Starship rakéta 2025. januári felrobbanása következtében a karibi térségben több járatot is késleltetni vagy eltéríteni kellett. Az ilyen események nemcsak biztonsági kockázatot jelentenek, hanem jelentős gazdasági veszteségeket is okoznak az érintett légitársaságoknak és utasoknak. A repülőjáratok késései, az eltérítések és az ezekből fakadó gazdasági veszteségek mind azt mutatják, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az űrszemét kezelésében.

(vg.hu)