A cukorbetegség egy új formáját azonosíthatták

A cukorbetegség nem egyetlen betegség, hanem több, egymástól különböző típus összefoglaló neve. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már egyre pontosabban meg lehet határozni, hogy melyik formával állunk szemben. Az 5-ös típusú cukorbetegség csak a jéghegy csúcsát jelenti.

1-es típusú cukorbetegség

Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség: a szervezet immunrendszere tévedésből elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Emiatt a szervezet nem tud elegendő inzulint termelni, ami elengedhetetlen a vércukorszint szabályozásához. Ez a típus bármely életkorban kialakulhat, és nem az étrend vagy az életmód okozza. Kialakulásában valószínűleg genetikai hajlam és környezeti tényezők, például vírusfertőzések játszanak szerepet. A betegeknek egész életükön át szükségük van inzulinpótlásra, amit injekció vagy inzulinpumpa segítségével kapnak.

2-es típusú cukorbetegség

Ez a diabétesz leggyakoribb formája; sok esetben együtt jár a túlsúllyal, de normális testsúlyú embereknél is kialakulhat – ilyenkor a genetikai hajlam döntőnek bizonyul. Bizonyos etnikai csoportok még kisebb testsúly mellett is fokozottabb veszélynek vannak kitéve. Kezelésének célja a vércukorszint normalizálása. Egyes gyógyszerek fokozzák az inzulintermelést, míg mások javítják a sejtek inzulinérzékenységét. A legismertebb gyógyszer, a metformin, világszerte elterjedt: segít csökkenteni a máj cukortermelését és fokozza a sejtek inzulinra adott válaszát. Ma már több tucat különféle készítmény van forgalomban, a terápia így egyre inkább személyre szabható.

Fontos tudni, hogy megfelelő életmóddal a 2-es típusú cukorbetegség visszafordítható.

5-ös típusú cukorbetegség

A nemrégiben önálló kategóriaként elismert 5-ös típusú diabétesz főként a szegényebb országokban fordul elő, és jellemzően azoknál alakul ki, akik gyerekkorukban alultápláltak voltak. Világszerte becslések szerint 20–25 millió embert érint. Az érintettek általában soványak, inzulinszintjük alacsony, de nem azért, mert az immunrendszer megtámadta volna a hasnyálmirigyet, mint az 1-es típusnál.

Itt valószínűleg az a gond, hogy a tartós tápanyaghiány miatt a hasnyálmirigy a korai életszakaszban nem tudott rendesen kifejlődni.

Állatkísérletek is alátámasztják, hogy ha a vemhes anyaállat vagy az utóda nem jut elegendő fehérjéhez, a hasnyálmirigy alulfejlett marad. A kisebb méretű szerv kevesebb inzulintermelő sejtet tartalmaz, így megnő a cukorbetegség kialakulásának kockázata.

Ritkább diabétesztípusok

A cukorbetegségnek több ritka formája is létezik, amelyek eltérő okokra vezethetők vissza – gyakran genetikai, fejlődési vagy szervi eredetűek.

• Újszülöttkori cukorbetegség:

csecsemőkorban jelentkezik. Bizonyos génhibák miatt a hasnyálmirigy nem engedi ki a megtermelt inzulint a véráramba. Ha az inzulintermelés részben megmarad, speciális gyógyszerekkel serkenthető a kibocsátás.

• MODY (fiatalkorban kezdődő hármas típusú cukorbetegség):

A cukorbetegség egy örökletes formájáról van szó, amely több génváltozatra vezethető vissza. Egyes típusai a vércukorszint érzékelését, mások a hasnyálmirigy fejlődését befolyásolják. A betegség fiatal felnőttkorban jelenik meg, gyakran tévesen 1-es vagy 2-es típusúként diagnosztizálják.

• 3C típusú diabétesz:

Akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy valamilyen módon (például műtét során) sérül. A károsodás hatására csökken az inzulintermelés.

• Cisztás fibrózishoz kapcsolódó diabétesz:

A sűrű nyák megakadályozza az inzulintermelést, így a hasnyálmirigy károsodik. A cukorbetegség e típusa különbözik a többitől, így sajátos kezelést igényel.

(origo.hu)