Lelki teher a háború idején – A kárpátaljai nők mentális egészsége az EP fókuszában

Az „Ukrajnában élő kárpátaljai nők rezilienciája – Kockázatnak kitett mentális egészség a nők körében” címmel tartottak konferenciát az Európai Parlamentben. Az esemény középpontjában azok a kihívások álltak, amelyekkel a háborús körülmények között élő nők – különösen a kárpátaljai magyar közösség tagjai – kénytelenek szembenézni. A tanácskozáson szakértők, politikai döntéshozók és civil szervezetek képviselői vitatták meg, milyen konkrét lépésekkel lehet támogatást nyújtani a mindennapok súlyát viselő nők számára – nem csupán szavakkal, hanem valódi tettekkel is.

Ferenc Viktória, a konferencia megálmodója, kárpátaljai európai parlamenti képviselő köszöntőjében kiemelte: erkölcsi kötelességünk segíteni azokat a kárpátaljai nőket, akik mindennapi életükben viselik a háború hatásait – akár otthon maradtak, akár Magyarországon rekedtek. „Csak a béke hozhat tartós megoldást a mentálhigiénés problémákra” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a rendszerszintű támogatások kialakítása és a konkrét cselekvés elengedhetetlen: „Nemcsak beszélni kell a segítségről, hanem ténylegesen melléjük állni.”

Várhelyi Olivér videóüzenetben biztosította a résztvevőket arról, hogy az EU kiemelt figyelmet fordít a polgárok mentális egészségére. Az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa beszámolt arról, hogy az EU4Healthprogram keretében támogatást nyújtanak azoknak, akik a legnagyobb nyomás alatt élnek – köztük az ukrajnai és azon belül a kárpátaljai nőknek is.

Katona Viktória a Magyar Református Szeretetszolgálat képviseletében ismertette a szervezet munkáját, amely mind az anyaországban, mind a határon túl a rászorulók segítésére törekszik. „Legyen erőd a gyengeséged” – idézte a konferencia mottóját. Hangsúlyozta, hogy a sebezhetőség felvállalása nem gyengeség, hanem a gyógyulás és a kapcsolódás első lépése. „Elfelejtettünk gyengék lenni, pedig éppen ez az, ami emberré tesz minket.”

Berghauer-Olasz Emőke előadásában a kárpátaljai nők mindennapos kríziseit elemezte. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense szerint a válsághelyzetek nem csupán nehézséget, hanem lehetőséget is jelenthetnek a lelki megújulásra, ha megfelelő érzelemközpontú megküzdési stratégiák társulnak hozzájuk. A közösségi támogatás és a pszichológiai erősítő programok kulcsszerepet játszanak a reziliencia fejlesztésében. „A nő háborús krízisben is nő” – zárta gondolatait a Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság vezetője.

Petri Bernadett, Magyarország miniszteri biztosa rámutatott: a kárpátaljai magyar közösség speciális lelki és kulturális szükségletei külön figyelmet érdemelnek: „A lelki regeneráció nem működhet a kulturális önazonosság nélkül.” Sürgette, hogy a támogatások során jobban vegyék figyelembe a régiók közötti különbségeket, mert ellenkező esetben a leginkább rászorulók maradhatnak segítség nélkül.

A konferencia utolsó felszólalója Margarita de la Pisa Carrión, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja volt, aki megerősítette az előtte felszólalókat, és további támogatások folyósítását javasolta az orosz–ukrán háború károsultjai számára.

A konferencia üzenete egyértelmű volt: a nők mentális egészsége nem csupán egyéni, hanem társadalmi és erkölcsi felelősség. A háború sújtotta térségek női lakossága számára a támogatás és az odafigyelés nem lehet választás kérdése – sokkal inkább kötelesség.

(SD/Kárpátalja hetilap)