Összefogás és remény: Nagydobrony üzenete a nemzeti összetartozás napján

Az ungvári járási Nagydobronyban idén is a hagyományok szerint 16 óra 32 perckor megkonduló harangok adták meg a jelét a megemlékezés kezdetének. Az időpont nem véletlen: 1920. június 4-én ebben a percben írták alá a trianoni békeszerződést.

A Magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró békediktátum aláírásának napját. Azóta június 4-én a világ magyarsága ezen a napon méltatja a nemzeti összetartozás napját. Kárpátalján is minden évben rendezvényeket szerveznek ebből az alkalomból.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselői, a kistérség vezetői, a helyiek a Hatrác-patak partján a néhány éve állított nemzeti összetartozás emlékműve mellett gyűltek össze szerdán délután, hogy megemlékezzenek erről a napról. A megjelenteket elsőként Szanyi Éva, a Nagydobronyi Magyar Ház igazgatója köszöntötte, majd a Nagydobronyi kistérség Nefelejcs énekkarának előadásában a Magyar vagyok című dal csendült fel.

– Ez a nap arra emlékeztet minket, hogy a magyar nemzet egy nagy család, amelynek tagjai szétszórva élnek a világban, mégis elválaszthatatlanul összekötik őket a közös gyökerek, a nyelv, a kultúra és a történelem. A nemzeti összetartozás napja alkalmat ad arra, hogy tudatosítsuk: határokon és földrajzi távolságokon átívelően is összetartozunk. Ez az összetartozás nem pusztán egy érzés, hanem egy élő, lüktető valóság, amely a közös értékekben, a hagyományok ápolásában és a kölcsönös támogatásban nyilvánul meg – mondta Varga Sándor pedagógus.

Kiemelte: fontos, hogy ezen a napon ne csak a múltra tekintsünk, hanem a jelenre és a jövőre is.

– Ez a nap erősítse bennünk azt a hitet, hogy együtt, összefogva képesek vagyunk megőrizni és továbbadni mindazt, ami magyarrá tesz bennünket – jegyezte meg, és kitért az itt élő magyar közösségek példamutató helytállására, a magyar iskolák, templomok, civil szervezetek munkájára, ami azt bizonyítja, hogy a nemzet itt is él és élni akar. – Erősít minket, hogy nem vagyunk egyedül. épülnek a hidak a Kárpát-medencében a diaszpórában élő magyar közösségek között – mondta, majd a parajdi katasztrófára utalva megjegyezte, fontos, hogy segítsük egymást a mindennapokban, ezúttal az erdélyi székely testvérek igénylik leginkább az összmagyarság segítségét.

Farkas Anna Nemzeti Összetartozás című versét Hidi András, a Nagydobronyi Líceum diákja szavalta el. Ezt követően az énekkar ünnepi műsora tette színesebbé a megemlékezést.

Az eseményt koszorúzás zárta, amelyen a helyi intézmények és érdekvédelmi szervezetek, valamint Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviselői rótták le tiszteletüket a falu szülötte, ifj. Hidi Endre alkotta emlékműnél, amely a világ négy égtája felé szakított magyarságot szimbolizálja, a tetején az összetartást jelképező fényes vörös gránitgömbbel.

Este a Magyar Ház filagóriájában fellobbantak az összetartozást jelképező lángok.

– Kárpátalja magyarságának különösen fontos az összetartozás, hiszen nap mint nap érezzük az összetartozás erejét, akár járunk rajta, akár világítunk vele. Lefordítva magyarra: maga az is egy csoda, hogy anyaországi segítséggel a felépült a nagydobronyi Magyar Ház, valamint összefogással a nagydobronyi utcákat is sikerült leaszfaltozni. Úgyszintén hatalmas összefogás mutatkozott, amikor kitört a háború és több száz menekült érkezett Kelet-Ukrajnából. Őket itt láttuk el a kistérségben. Az egész Kárpát-medence, az ismerőseink, testvértelepüléseink összefogtak és küldték az adományokat, amivel több hónapon keresztül sikerült őket élelmezni. Azóta is számtalan alkalommal küldtünk a frontra ilyen adományokból összeállított humanitárius segélyt – mondta megemlékezés végén Őrhidi László, a KMKSZ Ungvári Járási Középszintű Szervezetének alelnöke, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke.

(RV/Kárpátalja hetilap)