Nem érdekli a törvény a szlovák vállalkozót: „soha nem lesznek nálam magyar feliratok”

Inkább bezárja a boltját egy érsekújvári vállalkozó, mintsem magyar feliratokat rakjon ki az üzletre. Pedig a kisebbségi nyelvtörvény alapján köteles lenne ezt megtenni, ha elmulasztja, akár 2500 eurós bírságot is kaphat. Az Index által megszólaltatott felvidéki ügyvéd szerint a magyar nyelv használata még mindig kuriózumnak számít Szlovákiában, úgy látja, az állampolitika része ennek visszaszorítása.

Az Érsekújvár én így szeretlek Facebook-csoport aktivistái összegyűjtötték a felvidéki városban azokat a vállalkozásokat, amelyek megszegik a kisebbségi nyelvtörvényt. A rendelet szerint ugyanis azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 15 százaléka valamelyik kisebbséghez tartozik, a legfontosabb információkat az adott nemzetiség nyelvén is kötelező feltüntetni. Mivel Érsekújváron a népesség 22 százaléka magyar, a városban be kell tartani a jogszabályt. Erre azonban nem mindenki hajlandó, a legnagyobb ellenálló egy szlovák bolttulajdonos, aki feljelentéssel fenyegette meg az aktivistákat.

Magyarországra zavarná az őt feljelentő aktivistákat

A parameter.sk elérte a vállalkozót, aki azt állítja, a törvény nem kötelezi őt arra, hogy a boltjában bármit megjelenítsen magyar nyelven. „Soha az életben nem lesznek nálam magyar feliratok. Ha pedig erre törvénnyel köteleznek, inkább bezárom a vállalkozásom” – jelentette ki a portálnak, majd nem sokkal később saját Facebook-oldalán ezt írta: „Az a céljuk, hogy Érsekújvár tisztán magyar legyen, amire még maguknak a magyar embereknek sincs szükségük. Ez a város Szlovákiában található, ha olyan környezetben szeretnének élni, amire vágynak, akkor azt Magyarország területén keressék.”

Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos szerint a jogsértő vállalkozót felszólították, hogy orvosolja a törvényellenes állapotot, és függessze ki magyarul is boltjának nyitvatartását és az esetleges további fontos információkat.

Az érsekújvári aktivisták mintegy 400 bejelentést juttattak el a kormánybiztoshoz, akinek a hivatala ilyen esetekben felszólítást küld a vállalkozásoknak, és felhívja a figyelmet a törvénysértő magatartás megszüntetésére.

Az Index megkereste Fiala-Butora János felvidéki ügyvédet, emberi jogi szakértőt, aki szerint a magyar nyelv tudatos visszaszorítása évtizedek óta az állampolitika része.

Ez az eset is rámutat arra, mennyire nem hatékony a kisebbségi nyelvek használatának a szabályozása, teljességgel aszimmetrikus és egyenlőtlen. A szlovák nyelvet mindenki automatikusnak veszi, míg a magyar még most is kuriózumnak számít.

Fiala-Butora úgy látja, a magyar nemzetiségű állampolgárok számára sem egyértelmű minden esetben a magyar nyelv hivatalos szintű használata.

„Több esetben a magyar vállalkozók sem tüntetik fel a magyar nyelvű megjelöléseket, mivel ez messze áll sok ember komfortzónájától. Megszoktuk, hogy otthon magyarul beszélünk, tulajdonképpen konyhanyelvként használjuk a magyart, de minden, ami a lakásunkon kívül található, az már szlovák. Ez onnan ered, hogy az állam évtizedek óta erre neveli az embereket, az állampolitika része a magyar nyelv visszaszorítása. Mindez meghatározza az emberek gondolkodásmódját, ami azt az abszurd helyzetet eredményezi, hogy ma már az számít nacionalistának, aki nyelvi egyenlőséget követel.”

Az ügyvéd szerint, ha tömegesen elkezdenék büntetni a törvénysértő vállalkozásokat, akkor új helyzet állhatna elő, a nyelvi viták komolyabb szintre emelkednének. A kisebbségi nyelvhasználat elmulasztása miatt azonban még senkire nem szabtak ki bírságot.

A konkrét üggyel kapcsolatban a szakértő úgy gondolja, a szlovák vállalkozó nem rakja ki a magyar nyelvű feliratokat, és egyáltalán nem biztos benne, hogy megbüntetik.

Klein Otokar, Érsekújvár polgármestere azt emelte ki, hogy a városban békében élnek együtt magyarok és szlovákok, szerinte nincs arra szükség, hogy nemzetiségi kérdéseken összevesszenek. A konkrét ügybe a városvezetés nem szól bele, ugyanakkor azt megjegyezte, hogy a városi intézmények és rendezvények kétnyelvűek.

(index.hu)