Helyzetjelentést adott ki Ukrajna egészségügyi helyzetéről a WHO

Helyzetértékelést adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Ukrajnáról. A háborúban álló ország súlyos, összetett közegészségügyi válsággal néz szembe idén nyáron – figyelmeztet a WHO.

Ukrajna 2025 nyarán súlyos, összetett közegészségügyi válsággal néz szembe, amelyet a hosszan tartó háborús konfliktus és az egyre szélsőségesebb klímaváltozás együttes hatásai idéznek elő – állapítja meg a Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb kockázatértékelése. Az ország kritikus infrastruktúrája, különösen az energia-, víz- és egészségügyi rendszerek jelentős károkat szenvedtek a harcok miatt, miközben az extrém hőhullámok száma és intenzitása rekordokat dönt.

Az energiaellátás Ukrajnában 2022 februárja óta folyamatosan sérül: a zaporizzsjai atomerőmű továbbra sincs csatlakoztatva az ukrán áramhálózathoz, az energiaátviteli rendszereket ismételten támadják, ami gyakori és széles körű áramszüneteket eredményez. Ez nemcsak az ipari és lakossági áramellátást korlátozza, hanem az egészségügyi intézmények életmentő berendezéseinek működését is veszélyezteti, továbbá akadályozza a vakcinák és gyógyszerek megfelelő tárolását, valamint a kórházi légkondicionálást.

Az áramszünetek ráadásul a vízkezelő rendszerek működését is megbénítják, növelve a vízhez kapcsolódó betegségek kockázatát, különösen a már eleve sérülékeny régiókban.

A klímaváltozás miatt Ukrajna területén az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a 30 °C feletti napok, különösen a keleti és déli régiókban, amelyek egyben a harcok által leginkább sújtott területek is. 2025 márciusa volt a legmelegebb március a mérések kezdete óta, az átlaghőmérséklet 2,41 °C-kal haladta meg a 1991–2020-as időszak átlagát. Az extrém hő súlyos egészségügyi veszélyt jelent az idősekre, csecsemőkre, krónikus betegségekben szenvedőkre, valamint a mentális betegséggel élőkre. A hőstressz súlyosbíthatja a szív- és légzőszervi betegségeket, cukorbetegséget, mentális állapotokat, és növeli a balesetek kockázatát. Emellett a melegedő időjárás fokozza a víz- és rovarok által terjesztett fertőző betegségek terjedését is.

A WHO kockázatértékelése egy összetett, három pilléren alapuló modellt alkalmazott, amely az extrém hőnek való kitettséget, a lakosság sebezhetőségét és az egészségügyi rendszer alkalmazkodóképességét vizsgálta. Az eredmények szerint a legnagyobb kockázatot a keleti és déli, a frontvonalhoz közeli régiók jelentik, ahol a harcok, a hőhullámok, az aszály és az infrastruktúra károsodása együttesen sújtja a lakosságot.

Ezekben a térségekben magas a belső menekültek aránya is, ami tovább terheli az amúgy is meggyengült egészségügyi ellátórendszert.

Különösen veszélyeztetettek a 70 év felettiek, az 5 év alatti gyermekek, a krónikus betegségben szenvedők és a belső menekültek. A nyári hónapokban jelentősen megnő az akut bélfertőzések száma, amelyek a legfertőzöttebb régiókban, például Dnyipropetrovszk, Lviv és Odessza megyékben sújtják leginkább a gyermekeket. Az egészségügyi intézmények működését az ismétlődő támadások és az energiaellátás bizonytalansága tovább nehezíti, ami a közegészségügyi helyzet további romlásához vezet.

Mint arról korábban beszámoltunk, Ukrajnában rohamosan terjednek az olyan fertőző betegségek, mint a kolera, HIV, tuberkulózis. A kolera, amely Európa többi részén ebben az évtizedben nem okozott járványt, Ukrajna fekete-tengeri partvidékén rendszeresen felüti a fejét.

HIV-fertőzésből csak tavaly több mint tízezer új HIV-esetet regisztráltak, ráadásul egész Európában Ukrajnában a legmagasabb a fertőzöttek száma, a kétszázezer főt is meghaladja. A tuberkulózis esetében nemcsak az esetszámok emelkedése jelenti a problémát, de az is, hogy a betegség multirezisztens verziója is felütötte a fejét. Súlyos gondot jelent továbbá az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok terjedése is.

(origo.hu)