Nyílt napot tartottak a nyelvi akadálymentesítést célzó határon átnyúló projekt keretében Beregszászban

Augusztus 27-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF) adott otthont a „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” című projekt nyílt napjának. A kezdeményezés az Európai Unió támogatásával, az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program 2021–2027 keretében valósul meg, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMF JA) partnerségével, valamint a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont szakmai együttműködésével.

A rendezvény kezdetén Tóth Tünde, a KMF JA elnöke köszöntötte a résztvevőket. A nyílt nap meghívott vendégei között ott volt Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke is.

Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora, a program szakmai vezetője nyitóbeszédében kiemelte: „A nyelvi akadálymentesítés célja, hogy mindenki számára egyenlő esélyeket és lehetőségeket teremtsünk jogaik gyakorlására. Ezzel hozzájárulunk a társadalom demokratizálódásához, hiszen a jogegyenlőség és az esélyegyenlőség megvalósításán dolgozunk. Egyúttal támogatjuk Ukrajnát abban, hogy teljesítse azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket az Európa Tanács előtt vállalt egyes egyezmények ratifikálásakor, valamint hogy a kisebbségek nyelvi és nemzetiségi jogainak garantálásával maradéktalanul megfeleljen az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek.” Ezt követően Seszták Oszkár, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében hangsúlyozta: „Bízom benne, hogy ez a projekt elősegíti, hogy a nyelvi sokszínűség ne akadályként, hanem értékként jelenjen meg, és hogy a közösségek a mindennapokban is élhessenek azokkal a jogokkal és lehetőségekkel, amelyek őket megilletik.”

A továbbiakban a projekt eddigi megvalósulásának szakmai beszámolóit hallhatták a résztvevők. Elsőként Egri Anett, a szatmárnémeti székhelyű Identitás Alapítvány munkatársa mutatta be a projekt romániai vonatkozását. Majd Csernicskó István rektor, szakmai vezető és Hires-László Kornélia, a Hodinka-intézet vezetője által nyertek betekintést a résztvevők a kárpátaljai tevékenység részleteibe. Hires-László Kornélia aláhúzta: „Kárpátalján a többnyelvűség komoly gazdasági előnyt jelent, mert térségünk földrajzi helyzete miatt több ország felé is nyitott. A magyar, ukrán és angol nyelv ismerete nemcsak a munkaerőpiacon ad versenyelőnyt, hanem a vállalkozások számára is kulcsfontosságú. A többnyelvűség lehetővé teszi, hogy a cégek közvetlenebbül szólítsák meg a különböző nyelvi közösségeket, pontosabban alakítsák marketingüzeneteiket, és így hatékonyabban érjék el a célcsoportokat. Ez nemcsak az ügyfélszerzésben, hanem a márkaépítésben és a határon átnyúló együttműködésekben is óriási hozzáadott értéket jelent.”

Szabóné Cap Andrea, a Tisza ETT igazgatója a projekt kisvárdai megvalósítását ismertette. Majd Vaszilecsko Anatolij ungvári ügyvéd hangsúlyozta a tolmácsok bevonásának jelentőségét a büntetőjogi és közigazgatási eljárásokban, valamint kiemelte a szakképzett tolmácsok alkalmazásának fontosságát a hivatalos ügyintézés során.

A szakmai előadásokat és bemutatókat követően Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja fejtette ki gondolatait a témában.

A rendezvény Orosz Ildikó, a főiskola elnökének zárszavával ért véget.

Az európai uniós támogatásból megvalósuló egyéves projekt két fő célkitűzésre összpontosít. Egyrészt arra törekszik, hogy a kisebbségi közösségek jogai valóban érvényesüljenek, különösen a kisebbségi nyelvek használatának terén, mind az Európai Unión belül, mind annak szomszédságában. Ennek keretében fontos feladatnak tekinti, hogy a nyelvi jogok ne csak a jogszabályokban szerepeljenek, hanem a mindennapi életben is ténylegesen biztosítottak legyenek. Ezzel olyan környezet kialakítását kívánja elősegíteni, ahol a nyelvi sokszínűség a társadalmi kohézió erősödését szolgálja. Másrészt a projekt a gazdasági együttműködések ösztönzésére helyezi a hangsúlyt, amelyben a többnyelvűség kiemelt szerepet játszik.

A rendezvény rávilágított arra, hogy a nyelvi sokszínűség megőrzése és támogatása egyszerre szolgálja a kisebbségi közösségek érdekeit, a társadalmi kohéziót és a gazdasági fejlődést. A projekt eddigi eredményei azt mutatják, hogy a partnerségben megvalósuló kezdeményezések kézzelfogható változásokat hozhatnak a mindennapokban.

(LI/Kárpátalja hetilap)