Halálos Nipah-vírus Indiában: veszélyt jelent-e Ukrajnára, és miért szigorítja Thaiföld a járatok ellenőrzését

Indiában két esetben erősítették meg a veszélyes Nipah-vírussal való fertőzést. Mindkét beteget Nyugat-Bengálban azonosították – az ország keleti régiójában, amely Bangladessel, Bhutánnal és Nepállal határos. A fertőzöttek egészségügyi dolgozók, jelenleg intenzív osztályon kezelik őket.

A Nipah-vírus rendkívül magas halálozási aránnyal jár – 40–75% között. Jelenleg sem vakcina, sem specifikus kezelés nem áll rendelkezésre ellene. Az új esetek nyomán a térség több országa, köztük Thaiföld is, már szigorította az egészségügyi ellenőrzéseket.

Veszélyt jelent-e a vírus Ukrajnára, és miért nem hasonlítható a helyzet a Covid–19 világjárvány kezdetéhez – erről ír az Espreso.tv.

Kik fertőződnek meg leggyakrabban?

Indiában a Nemzeti Orvostudományi Kutatóintézet csapata két napon keresztül vér- és kenetmintákat gyűjtött denevérektől egy állatkertben. Ezt követően két fertőzött egészségügyi dolgozót azonosítottak. További 196, a betegekkel kapcsolatba került személyt teszteltek; mindannyiuk eredménye negatív lett, és nem észleltek tüneteket.

Alla Mironenko orvostudományi doktora, professzor, virológus elmondta, hogy az ukrán lakosság számára a vírus nagy valószínűséggel nem jelent veszélyt, mivel a fertőzés többnyire beteg állatokkal terjed.

„Az ember állatoktól fertőződhet meg, elsősorban denevérektől, bár vannak adatok arról is, hogy sertésektől is lehetséges a fertőzés. Ráadásul ez a vírus nem teljesen új: már a múlt században is regisztráltak eseteket, főként Ázsiában” – mondja Mironenko.

Szavai szerint a jelenlegi kitörések szoros kontaktussal függnek össze a fertőzöttekkel.

„Leggyakrabban egészségügyi dolgozók fertőződnek meg. Nem klasszikus cseppfertőzésről van szó, hanem inkább közeli érintkezésről, például a betegek ápolása során. Ismertek olyan esetek is, amikor szennyezett élelmiszereken keresztül történt a fertőzés” – magyarázza a szakember.

A virológus hangsúlyozza, hogy Ukrajnában jelenleg nincs ok aggodalomra, mivel az ipari állattenyésztésben szigorú állategészségügyi szabályok vannak érvényben, így a lakosság fertőzésének kockázata minimális.

„Az üzemekben dolgozók teljes körű higiéniai ellenőrzésen mennek át, a takarmányt laboratóriumokban vizsgálják. Ezért nem gondolom, hogy jelenleg fenyegetés állna fenn az ukránok számára” – teszi hozzá.

Mironenko szerint a helyzet nem hasonlítható a Covid–19 világjárvány kezdetéhez.

„Ha a vírus levegőben terjedne, már tömeges fertőzéseket látnánk. Jelenleg nincsenek ilyen adatok. A magas halálozás részben azzal magyarázható, hogy az ember általában nem érzékeny sok állati vírusra – nincsenek meg a megfelelő receptoraink, mint az állatoknak. Ha azonban mégis bekövetkezik a fertőzés, a betegség lefolyása rendszerint nagyon súlyos.

Példaként nem a Nipah-vírust – amely szerencsére nálunk nincs jelen –, hanem a leptospirózist lehet említeni, amely természetes környezetben előfordul. Ez nem terjed emberről emberre, mégis nagyon súlyos lefolyású, és akár 40%-os halálozással járhat, különösen a vesekárosodás miatt. Vagyis az úgynevezett „állati” fertőzések gyakran rendkívül súlyosak” – foglalja össze Alla Mironenko.

Thaiföld szigorítja a járatok ellenőrzését

A Nipah-vírus miatt Thaiföldön is fokozódott az aggodalom. Az indiai NDTV televízió szerint az ország szigorítja a Nyugat-Bengálból érkező járatok ellenőrzését.

„A Thaiföldi Polgári Repülési Hatóság bejelentette, hogy helyi idő szerint hétfőn 00:00-tól átfogó ellenőrzést vezetett be minden Nyugat-Bengálból érkező járatra – ez az indiai régió magas Nipah-kockázatúnak számít –, annak érdekében, hogy megakadályozza a vírus bejutását az országba” – áll a közleményben.

Tájékoztató: mi a Nipah-vírus?

A Nipah egy vírusfaj, amely súlyos betegséget okoz, jellemzően agyvelőgyulladással (encephalitis) vagy légúti tünetekkel.

Először 1998-ban azonosították Malajziában, sertéstartó gazdák körében kitört járvány idején. A vírus nevét az első emberi eset helyszínéről kapta – Sungai Nipah. Azóta további 12 járványt regisztráltak, mindegyiket Dél-Ázsiában.

2021-ben Indiában denevérekben is kimutatták. Bangladesben és Indiában a járványok legvalószínűbb fertőzési forrása a fertőzött gyümölcsevő denevérek vizeletével vagy nyálával szennyezett gyümölcsök vagy élelmiszerek (például friss datolyapálma-lé) fogyasztása volt.

Az emberi fertőzés különböző klinikai formákban jelentkezhet: lehet tünetmentes, de akár halálos encephalitisszé is súlyosbodhat. Kezdetben influenzaszerű tünetek jelentkeznek: láz, fejfájás, hányás, torokfájás. Egyes esetekben atípusos tüdőgyulladás alakul ki, súlyos esetekben pedig encephalitis és görcsök, amelyek 24–48 órán belül kómához vezethetnek. A lappangási idő 4–45 nap.