Oroszország korlátozza a Telegramot

Az oroszországi kommunikációs szabályozó hatóság, a Roszkomnadzor bejelentette, hogy a jogi megsértések miatt „folytatja a fokozatos korlátozások bevezetését” a Telegrammal szemben.

Az orosz internetfelügyelet kedden bejelentette, hogy a feltételezett jogsértések miatt korlátozza a Telegram üzenetküldő platform működését, miközben Moszkva fokozza erőfeszítéseit, hogy az embereket egy szigorúbban ellenőrzött belföldi online szolgáltatás felé terelje.

A hatóságok többször is fenyegették a külföldi technológiai platformokat kényszerített lassítással vagy teljes betiltással, ha nem tartják be az orosz szabályozásokat.

Arra kötelezik a vállalatokat, hogy az orosz felhasználók adatait az országon belül tárolják, és tegyenek lépéseket annak megakadályozására, hogy szolgáltatásaikat Moszkva „bűnügyi és terrorista célokra” használják fel.

A kritikusok és a jogvédő csoportok szerint az intézkedések a Kreml átlátható kísérletei a megfigyelés kiterjesztésére és az internethasználat feletti ellenőrzés szigorítására az ukrajnai háború alatti ellenzéki mozgalmak elleni széles körű fellépés közepette.

Az állami média által közzétett közleményében a Roskomnadzor kommunikációs szabályozó hatóság azt nyilatkozta, hogy „folytatja a fokozatos korlátozások bevezetését” a Telegramon, hozzátéve, hogy a platform nem tartotta be az ország törvényeit. További részleteket nem közölt.

A Telegramot továbbra is széles körben használják Oroszországban üzenetküldő szolgáltatásként és közösségi média platformként is, a legtöbb jelentős közéleti személyiség – beleértve a kormányzati szerveket és a Kremlt is – rendszeresen frissítéseket tesz közzé.

Moszkva mégis egy államilag támogatott versenytársat, a Maxot népszerűsíti, amely az üzenetküldést a fizetésekkel és a kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel integrálja.

Az oroszországi Telegram-felhasználók kedden, órákkal a Roskomnadzor bejelentése előtt lassabb forgalomról és késleltetett letöltésekről számoltak be.

A szabályozó hatóság más külföldi platformok, köztük a Meta tulajdonában lévő WhatsApp és a Google YouTube-jának korlátozására is törekedett.

Vitatott alapító
Oroszország korábban megpróbálta betiltani a Telegramot – amelyet az orosz születésű, francia és emirátusi állampolgársággal is rendelkező Pavel Durov vállalkozó alapított –, de végül nem sikerült blokkolnia a hozzáférést, és 2020-ban feloldotta a tilalmat.

Durov régóta összetűzésbe került az orosz hatóságokkal, és kormányzati nyomásra kénytelen volt lemondani a VK feletti ellenőrzésről, amelyet gyakran az orosz Facebook megfelelőjeként emlegetnek.

Az eladásból származó bevételt 2013-ban, az Egyesült Arab Emírségekben száműzetésben élve indította el a Telegramot.

2024-ben Durovot Párizsban őrizetbe vették egy franciaországi nyomozás részeként, amely a Telegram állítólagos bűnrészességét vizsgálta.

Franciaország 2025 júliusában oldotta fel az utazási korlátozásokat vele szemben, bár a nyomozás még folyamatban van.

A múlt héten Madrid azzal vádolta meg a Telegramot, hogy félretájékoztatást terjesztett, miután Durov egy alkalmazáson belüli üzenetet küldött Spanyolország összes felhasználójának, amelyben bírálta Pedro Sanchez miniszterelnök által javasolt közösségi média törvénytervezetet.

Forrás