FT: Oroszország fegyveres tengeri járőrök bevetését fontolgatja az „árnyékflotta” védelmére

Oroszország fegyveres tengeri járőrök bevetését fontolgatja hajói védelmére, az úgynevezett „árnyékflottára”, amely olajtankerekből áll, és esetleg felfegyverzi magukat a hajókat is – mondta Vlagyimir Putyin egyik magas rangú tanácsadója.

A Financial Times szerint Nyikolaj Patrusev, az orosz elnök régi szövetségese és az orosz Tengerészeti Kollégium vezetője kijelentette, hogy Moszkva „mobil tűzcsoportokat” vethet be az orosz zászló alatt hajózó tankerek védelmére, és „különleges védelmi eszközöket” használhat a hajókon.

Patrusev szerdán a Kommerszant újságban közzétett interjújában elhangzott megjegyzései Oroszország elszántságát tükrözik, hogy elhárítsa a hajói elleni potenciális ukrán támadásokat. Az úgynevezett „árnyékflottát” Moszkva a 2022-es ukrajnai inváziója óta használja a nyugati szankciók megkerülésére.

A Kreml azzal vádolta Ukrajnát, hogy a hónap elején pilóta nélküli haditengerészeti drónok támadták meg Líbia partjainál az orosz zászló alatt hajózó Arctic Metagaz LNG tartályhajót. Kijev vállalta a felelősséget a Qendil olajszállító tartályhajó elleni decemberi támadásért a Földközi-tengeren, valamint több hajó elleni támadásért a Fekete-tengeren. Ukrajna az elmúlt évben fokozta az „árnyékflotta” hajói elleni támadásokat, de december óta nem jelentett be nyilvánosan új csapásokat. A megerősített támadások többnyire a Fekete-tengeren történtek, ahol az ukrán haditengerészeti drónok többször is orosz hadihajókat támadtak.

Patrusev kijelentette, hogy „harmadrangú tengeri hatalmak” „példátlan hadjáratot” indítottak az orosz kikötőkből érkező hajók ellen, amelyre választ követeltek.

Elmondta, hogy Moszkva ellenőrizni fogja a külföldről kikötőibe érkező hajókat, és lépéseket tesz az exportrakományok ellenőrzésének szigorítására „Oroszország érdekében”.

Moszkva valós időben figyeli a teljes tengeri forgalmat a támadások megelőzése érdekében, és esetleg haditengerészeti erőket is bevethet a polgári hajók védelmének megerősítésére – mondta Patrusev.

„Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a politikai, diplomáciai és jogi intézkedések gyakran nem képesek megállítani a nyugati hadjáratot az orosz hajózás ellen” – mondta. „Ha új fenyegetések jelennek meg a tengeren az európai országokból, új intézkedéseket fogunk kidolgozni.”

Patrusev, aki a KGB-ben töltött időszak óta közel áll Putyinhoz, arra is utalt, hogy Oroszország nyílt ellenőrzés alá vonhatja az „árnyékflottát”.

Ezen flotta hajói történelmileg harmadik országbeli zászlók alatt hajóztak, és más rejtőzködési módszereket, többek között GPS-hamisítást alkalmaztak, hogy megkerüljék az orosz olajexporttal szembeni nyugati szankciókat. Az utóbbi időben azonban egyre többet helyeztek át orosz zászló alá, mivel a nyugati hatóságok fokozzák a nyomást a lobogó szerinti államokra, hogy korlátozzák a flotta tevékenységét.

„Oroszországnak mindenekelőtt saját tengeri szállítási potenciállal kell rendelkeznie – flottával, hajóépítő és javító létesítményekkel, kikötői infrastruktúrával, üzemeltetéssel, biztosítással stb.” – mondta Patrushev.

„Az egyik legkárosabb illúzió az volt az elképzelés, hogy nincs szükségünk nemzeti kereskedelmi flottára, és hogy mindig találhatunk kétes módokat a pénzmegtakarításra egy „kényelmes zászló” használatával” – tette hozzá. „Továbbra is a globális tengeri gazdaság részesei leszünk, és együttműködünk az érdeklődő partnerekkel, de csak kölcsönösen előnyös feltételek mellett”.

Patrusev megjegyzései részben válasznak tűnnek Donald Trump azon kijelentésére is, miszerint amerikai haditengerészeti kísérőerőt küld a Hormuzi-szoros iráni blokádját megkerülni próbáló olajszállító tartályhajók mellé.

Az ügyhöz közel álló források azt állítják, Kreml hírszerzési információkat szolgáltatott Iránnak útmutatásul, beleértve az amerikai katonai létesítmények közel-keleti elhelyezkedéséről szóló információkat is, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Egyesült Államok megosztja az ukrajnai orosz célpontokról szóló hírszerzési információkat. Putyin általában tartózkodott az amerikai elnök Irán elleni háborújának közvetlen bírálatától, és a múlt heti Trumppal folytatott telefonbeszélgetés során felajánlotta, hogy közvetít Teherán, Oroszország régi szövetségese, és Washington között.

Patrusev azonban „tragédiának” nevezte a konfliktust, amely „évekkel vissza fogja vetni a világkereskedelmi és gazdasági kapcsolatok meglévő rendszerét”, és „nincs semmilyen igazolása vagy objektív oka”.

„Lényegében az Epikus Düh hadművelet átalakítja a globális energiapiacot és tönkreteszi a tengeri logisztikát” – mondta. „És ebben a dühben nincs semmi epikus – ehelyett a világ egy tragédiának van tanúja, amelynek kiszámíthatatlan humanitárius és gazdasági következményei vannak”.

Bár a háború miatti olajár-emelkedés napi 150 millió dollárral növelte Oroszország exportbevételét, Patrusev megjegyezte, hogy ezek az előnyök átmenetiek, és meghaladják a régóta fennálló közel-keleti partnereknek okozott károk kockázatát.

Ugyanakkor az USA döntése, miszerint engedélyezi a szankcionált orosz olaj Indiába történő szállítását az árak stabilizálása érdekében, megmutatta az európai és az amerikai szankciós rendszerek közötti növekvő szakadékot, valamint a hatóságok azon szándékát, hogy fokozzák a küzdelmet az „árnyékflotta” tevékenysége ellen.

David Tannenbaum, a Blackstone Compliance igazgatója kijelentette, az amerikai döntés „őrült”, és „ösztönözni” fogja az „árnyékflotta” hajóinak tevékenységét.