A volhíniai mészárlás újabb helyszínein kezdődik meg a kutatás a tömegsírok után

A volhíniai mészárlás újabb helyszínein kezdődik meg a kutatás a meggyilkolt lengyeleket rejtő tömegsírok után – jelentette be hétfőn a varsói Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN).

A nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) mintegy százezer lengyelt mészárolt le 1943 és 1945 között a volhíniai mészárlásnak nevezett etnikai tisztogatás során a háború előtt Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában.

A helyszínen 1992 és 2015 között 674 lengyel áldozat maradványait tárták fel, majd ünnepélyesen újratemették őket. Ukrajna 2017-ben leállította a tömegsírok feltárását, 2024-ben azonban újra készséget mutatott a lengyel kutatási kérvények pozitív elbírálására.

Tavaly tavasszal több mint negyven áldozatot hantoltak ki Kijev engedélyével a Ternopil régióbeli Puzsniki faluban, idén márciusban pedig a Rovno régióban található Uhli faluban is megkezdődött a munka. 2025 végén Ukrajna engedélyezte, hogy idén Puznikiben további ásatásokat végezzenek, februárban pedig arra a területre és környékére vonatkozóan hagyták jóvá a kutatást Lviv régióban, ahol az egykori Huta Penyacka falu volt. A település éppen lakóinak akkori kiirtásával szűnt meg.

A most bejelentett kutatás célja, hogy feltárják a földi maradványait annak a több mint 350 lengyelnek, akit az ukrán nacionalisták megöltek a nyugat-ukrajnai Osztrovki és Volja Osztrovecki faluban 1943-ban.

A munkát az IPN egy ukrajnai régészeti céggel együttműködve fogja elvégezni, és jelen lesznek a lengyel kulturális és örökségvédelmi minisztérium munkatársai is – áll a közleményben.

Varsó és Kijev eltérő módon tekint a történtekre: a lengyel fél népirtásnak minősíti őket, Ukrajna viszont – a lengyel részről elkövetett, az ukrajnainál nagyságrendekkel kisebb mértékű megtorlásra hivatkozva – a két felet arányosan terhelő felelősségről beszél.

(MTI)