Fejlesztik az Ebola-vakcinát, amely hónapokon belül készen állhat a klinikai tesztekre

Az Oxfordi Egyetem kutatói egy olyan új vakcinát fejlesztenek, amely két-három hónapon belül készen állhat a klinikai vizsgálatokra, hogy segítsen az ebolavészhelyzet kezelésében. A Kongói Demokratikus Köztársaságra összpontosuló járvány eddig 750 gyanús esetet és 177 halálos áldozatot követelt.

Az Ebola ritka, Bundibugyo nevű faja, amely ellen nincs bizonyítottan hatásos védőoltás, a megfertőzöttek körülbelül egyharmadát megöli. Arra nincs garancia, hogy a vakcina hatásosnak bizonyul majd, és állatkísérletekre, valamint embereken végzett tesztekre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön a hatékonysága. A tudósok azonban azt mondják, sürgősen dolgoznak arra az esetre, ha a járvány elszabadulna, és szükség lenne a kísérleti vakcinájukra − írja a BBC News.

A jelenlegi Ebola-járvány kockázatát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Kongói Demokratikus Köztársaságban „magasról” immár „nagyon magasra” minősítette. A tágabb régióban a kockázat szintén magasnak tekinthető, de nemzetközi szinten továbbra is alacsony − tették hozzá. Mindez azután történt, hogy a WHO vasárnap nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett, miközben hangsúlyozta, hogy a járvány nem világjárvány (pandémia).

Egy másik, különálló kísérleti Bundibugyo-vakcina szintén fejlesztés alatt áll, de annak az esetében várhatóan hat-kilenc hónapot vesz igénybe, mire bármilyen adag készen áll a tesztelésre.

A Covid-pandémia technológiáját hívták segítségül
A brit tudósok által fejlesztett vakcina ugyanazt a technológiát alkalmazza, amelyet a csapat a Covid-pandémia idején fejlesztett ki. Ez egy rendkívül jól alakítható technológia − az úgynevezett ChAdOx1−, amely gyorsan módosítható, így különböző fertőzések ellen is működik.

A világjárvány idején a Covid-vírus genetikai kódjával látták el, ezúttal pedig az Ebola Bundibugyo fajának genetikai kódjával készítették elő.

A módszer egy olyan közönséges megfázásos vírust használ, amely normális esetben csimpánzokat fertőz meg, de genetikai úton úgy módosították, hogy az emberek számára biztonságos legyen. A kutatók ezt a módosított náthavírust használják arra, hogy elszállítsák és bejuttassák a sejtekbe a Bundibugyo Ebola-vírus fontos genetikai anyagát, utasítva őket a tényleges betegség felismerésére és leküzdésére.

A vakcina nem okoz fertőzést vagy Ebola-tüneteket, hanem felkészíti az immunrendszert a védelemre.

A WHO a hét elején közölte, hogy még nincsenek állatkísérleti adatok ennek a konkrét vakcinának a hatásosságáról.

„Lehetséges, hogy a vakcina adagjai két-három hónapon belül elérhetővé válnak a klinikai vizsgálatokra, de nagy a bizonytalanság”− tette hozzá egy szóvivő, kifejtve, hogy az állatkísérletektől függ, hogy a Bundibugyo ellen „ígéretes jelölt kutatási vakcinának” tekinthető-e. A BBC News úgy tudja, hogy az állatkísérletek már megkezdődtek Oxfordban.

Tömeggyártásra készen
Az Indiai Szeruminézet (Serum Institute of India) készen áll az Ebola-vakcina tömeggyártására, amint Oxford képes lesz orvosi tisztaságú alapanyagot biztosítani.

Prof. Lambe, az Oxfordi Vakcinacsoport vakcina-immunológiai részlegének vezetője (Calleva Head of Vaccine Immunology) a BBC News-nak úgy nyilatkozott: „Amint eljuttatjuk hozzájuk a kiindulási anyagot, gyorsan és nagy léptékben tudnak haladni.”

A WHO szerint a vakcina két-három hónapon belül elérhetővé válhat a klinikai vizsgálatokhoz. Lambe professzor hangsúlyozta, hogy a gyorsaság elsődleges fontosságú: „Az emberek általánosságban aggódnak a járvány miatt, ilyenkor a legrosszabb forgatókönyvre készülsz − remélhetőleg a kontaktkutatás és a karantén elegendő lesz, de nem vehetjük le a lábunkat a gázpedálról.”

A jelenlegi Ebola-járvány azért jelent komoly kihívást, mert a vírus egy ritka faja okozza. Az Ebola-vírusnak hat faja létezik, de csak három okoz nagy járványokat az emberek körében. A Bundibugyo korábban mindössze két járványt okozott − Ugandában 2007-ben és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 2012-ben −, és több mint egy évtizede nem látták. A gyakoribb Zaire-fajra létezik Ebola-vakcina, de a Bundibugyo ellen nincs bizonyított védőoltás.

Az Ebola-vakcinákat nem alkalmaznák olyan tömegesen, mint a Covid-pandémia idején. Ehelyett az úgynevezett „gyűrűs oltási” (ring vaccination) technikát alkalmazzák − ekkor csak azokat az embereket oltják be, akik a legnagyobb valószínűséggel fertőződhetnek meg, beleértve a betegek közvetlen kapcsolatait, valamint az egészségügyi dolgozókat, akik a fertőző betegeket kezelik. Az oxfordi kutatócsoport korábban már dolgozott hasonló vakcinákon az Ebola Szudán-faja, valamint a Marburg-vírus ellen is.

Forrás