Ausztria: 10 millió eurós büntetés online gyűlöletbeszédért
Ausztriában akár tízmillió eurós büntetés is kiszabható lehet a sértő tartalmakat időben nem eltávolító közösségi oldalakra és más platformokra. Egy új törvényjavaslat értelmében az érintett platformoknak évente jelentést kell adniuk a beérkezett panaszokról és azok megoldási módjáról jövő év elejétől.
A szeptember 3-án bemutatott új törvényjavaslat értelmében akár tízmillió euróra is lehet majd büntetni azokat a közösségi szolgáltatásokat, platformokat, amelyeken a sértő tartalom megjelent, és a platformtulajdonosok ismételten nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy az a lehető leghamarabb eltűnjön onnan.
A tervezet azon Ausztriában (is) működő vállalkozások részére ír elő kötelezettségeket a sértő tartalmak kezelése kapcsán, amelyek legalább 100 ezer felhasználóval rendelkeznek, éves árbevételük pedig eléri az 500 ezer eurót. Kivételt képeznek a nonprofit enciklopédiák (Wikipédia), a kereskedési platformok és az újságfórumok. Az új törvény célja, hogy a sértettek gyorsított eljárásban, gyakorlatilag azonnal, hosszadalmas jogi procedúra nélkül el tudják érni, hogy a kifogásolt bejegyzések, kommentek vagy videók eltűnjenek az online térből.
Az érintett platformoknak egy egyszerű bejelentőrendszert kell majd létrehozniuk, kötelező lesz egy csak az ilyen ügyeket intéző, élőszemélyes ügyfélszolgálati vonalat fenntartaniuk, továbbá évente jelentést kell készíteniük a beérkezett panaszokról és a velük kapcsolatos megoldási javaslatokról. A cégeknek a nyilvánvalóan bűncselekménynek minősülő posztokat és bejegyzéseket a bejelentéstől számított 24 órán belül törölniük kell majd, egyéb törvényellenes tartalmak esetén erre legfeljebb hét napjuk lesz.
Az érintett cégeket, többek közt az osztrák Google-t és a Facebookot tömörítő osztrák ISPA (Internet Service Providers Austria) üdvözölte a törvényjavaslat benyújtását, ugyanakkor újfent hangsúlyozták a tagok, hogy a problémát a tagállami fellépés helyett egységes európai szabályozással kellene kezelni.
Az új szabályozás 2021. január 1-jén léphet hatályba, az ezzel kapcsolatos végső döntés legkorábban december elején esedékes.
Az új törvénycsomag kapcsán ugyanakkor az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) kritizálták, hogy a tartalom törlésének felelősségét magukra a nagy platformokra ruházza át a törvény, illetve több pénzt és több személyzetet követelnek az igazságszolgáltatás számára. A Szabadságpárt (FPÖ) pedig az alapvető és állampolgári jogok elleni újabb támadásnak tekinti kezdeményezést.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
