Az állatkínzásért járó büntetést az emberölés szankcióihoz közelítenék – akár 15 év börtönbüntetés is járhatna

Ukrajnában az állatkínzásért járó büntetés drasztikus szigorítását javasolják. Egy új kezdeményezés a szándékos állatölésért és állatkínzásért valódi szabadságvesztés bevezetését, valamint az ilyen cselekményekért járó pénzbírság lehetőségének megszüntetését szorgalmazza. A javasolt büntetés konkrétan akár 15 év börtönbüntetés, az állatok veszélyeztetéséért való felelősség, valamint számos egyéb büntetőjogi változás.

A Minisztertanácsot arra kérik, hogy kezdeményezze az állatok elleni bűncselekményekért való felelősség radikális szigorítását. A 41/010149-26еп számú petíció az állatok elleni bűncselekményekért való felelősség jelentős megerősítését javasolja. Az indítvány szerzője felszólítja a kormányt, hogy kezdeményezze az ukrán Büntető Törvénykönyv módosítását, amely kizárólag szabadságvesztés formájában írja elő a büntetőjogi büntetést az állatok szándékos megölése vagy kínzása esetén.

Szigorítanák az állatok elleni bűncselekményekért való felelősséget

A petíció kimondja, hogy Ukrajna jelenlegi jogszabályai közigazgatási és büntetőjogi felelősséget is előírnak az állatkínzásért.

Többek között az ukrán közigazgatási bűncselekményekről szóló törvénykönyv 89. cikkelye az állatkínzásért járó felelősséget pénzbírság formájában írja elő. Ugyanakkor az ukrán büntető törvénykönyv 299. cikkelye büntetőjogi felelősséget ír elő, amely bizonyos esetekben pénzbírságot vagy szabadságkorlátozást is előírhat.

A petíció szerzője véleménye szerint a pénzbírság lehetősége nem elegendő visszatartó erő azok számára, akik tudatosan bántalmazzák az állatokat.

A petíció egy példát közöl egy olyan személyről, aki a szerző elmondása szerint súlyos sérüléseket okoz az állatoknak, és miután kifizette a bírságot, folytatta ezeket a cselekményeket, felismerve, hogy a legsúlyosabb következmény számára csak a pénzbírság lehet.

A dokumentum két fő kérdést vet fel.

Az első arra vonatkozik, hogy az állatok kínzásával vagy szándékos megölésével járó cselekmények miért büntethetők pénzbírsággal, vagy minősíthetők kevésbé súlyos bűncselekménynek.

A második az ismételt állatkínzás kockázatával foglalkozik olyan személyek esetében, akik valójában nem szembesülnek súlyos büntetéssel az ilyen cselekményekért.

Milyen jogszabály-módosításokat javasolnak?

A petíció azt javasolja, hogy a Minisztertanács kezdeményezze a büntetőjogi jogszabályok módosítását, és terjessze be a vonatkozó törvényjavaslatokat a parlament elé.

A szerző többek között azt javasolja, hogy az állatnak testi sértéssel, kínzással vagy éheztetéssel szándékosan fájdalmat okozó személy büntetőjogi felelősségre vonható legyen háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés formájában, a büntetés pénzbírsággal való helyettesítésének lehetősége nélkül.

Az állat szándékos megölése esetén héttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés büntetését javasolja megállapítani, a büntetés pénzbírsággal való helyettesítésének lehetősége nélkül.

A petíció kimondja, hogy az ilyen szankciókat az ember megveréséért, kínzásáért és szándékos megöléséért járó felelősséggel analóg módon javasolják megállapítani. Ugyanakkor a szerző külön hangsúlyozza, hogy a háziállatok élelmiszer-előállítás céljából történő megölése nem tekinthető bűncselekménynek.

Milyen körülményeket javasolnak súlyosbítónak tekinteni?

Az állat megölésekor vagy kínzásakor súlyosbító körülménynek az alábbiak elismerését javasolják:

• két vagy több állat megölése vagy kínzása;
• bűncselekmény elkövetése fiatal vagy vemhes állat ellen;
• különös kegyetlenség;
• olyan módszer, amely veszélyes sok állat vagy ember életére;
• huliganizmus;
• egy másik bűncselekmény eltitkolása vagy elkövetésének elősegítése;
• állat elleni szexuális erőszak;
• megrendelésre történő elkövetés;
• személyek csoportjának korábbi összeesküvése;
• állat ismételt szándékos megölése;
• az elkövető alkohol vagy kábítószer hatása alatt állt.

Büntetés gyermekek jelenlététől függetlenül

Külön javaslat született annak megállapítására, hogy az ilyen cselekményekért büntetőjogi felelősségre vonás attól függetlenül fennálljon, hogy a gyermek tanúja volt-e a bűncselekménynek.

Ugyanakkor javaslat született arra, hogy a gyermek előtt elkövetett kegyetlen bánásmódot vagy állat megölését olyan körülménynek ismerjék el, amely súlyosbítja a büntetést, és befolyásolhatja annak súlyát.

A bűncselekmény tanúinak felelőssége

A petíció szerzője azt is javasolja, hogy büntetőjogi felelősségre vonják azokat a személyeket, akik tanúi voltak egy állat elleni bűncselekménynek, de nem avatkoztak közbe, és nem jelentették azt a bűnüldöző szerveknek.

Véleménye szerint az ilyen személyeket bűnrészesként kell elismerni, és legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel kell büntetni őket.

Mit javasolnak az elhagyott és sérült állatok esetében?

Egy külön javaslatblokk foglalkozik az állat életveszélyes állapotban történő segítség nélkül hagyásának eseteivel.

A petíció benyújtója úgy véli, hogy azt a személyt, aki saját maga sodorta veszélyes helyzetbe az állatot, és segítség nélkül hagyta, öt év szabadságvesztéssel kellene felelősségre vonni, ha az állat túlélte, és akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel, ha az állat elpusztult.

Ezenkívül javasolják, hogy a bűnös személyt kötelezzék az állat teljes kezelésének megfizetésére, amíg az felépül.

Gondatlanságból vagy arroganciából eredő, nem szándékos károkozás esetén a szerző azt javasolja, hogy a személyt kötelezze az állat állatorvosi rendelőbe szállítására, a kezelés költségeinek megfizetésére és az eset bejelentésére a bűnüldöző szerveknek. Azt is javasolja, hogy azok a személyek, akik nem szándékosan okoznak kárt egy állatban, anélkül, hogy bűncselekmény okozta gondatlanságra vagy arroganciára utaló jelek mutatkoznának, kötelesek legyenek minden lehetséges intézkedést megtenni annak megmentése érdekében, és az eset bejelentésére a bűnüldöző szerveknek.

Milyen esetekben javasolják az eutanázia engedélyezését

A petíció külön javaslatot tartalmaz az állat életének humánus okokból történő kioltására vonatkozóan.

Többek között azt javasolják, hogy az ilyen intézkedéseket csak olyan esetekben engedélyezzék, amikor súlyos betegség vagy szenvedés miatt az állaton más módon nem lehet segíteni.

Ilyen esetben az eutanáziát a szerző véleménye szerint kizárólag állatorvosi klinikán szabad elvégezni, megfelelő vizsgálat és a kezelés lehetetlenségének megerősítése után.

Hány aláírás szükséges egy petíció elbírálásához?

Ahhoz, hogy a Minisztertanács elbíráljon egy petíciót, legalább 25 000 aláírást kell összegyűjtenie. Az aláírásgyűjtés befejezéséig még 92 nap van hátra.

Forrás