Élet lehetséges nyomaira bukkantak a Vénuszon

Rádióteleszkópok segítségével sikerült kimutatniuk a tudósoknak, hogy a Vénusz légkörében foszfin található – adta hírül a HVG.

Nagy bejelentést tettek hétfő délután brit és amerikai kutatók: rádióteleszkópok segítségével vizsgálták a Vénusz légkörét, és foszfint, vagyis szervetlen foszformolekulát azonosítottak. A tudósok szerint ez komoly felfedezés, mert akár arra is utalhat, hogy mikrobák lehetnek a bolygó légkörében.

Mindez azért is fontos felfedezés, mert jelenlegi tudásunk szerint a Föld-típusú, azaz a kőzetbolygókon – mint amilyen a Vénusz is – úgynevezett anaerob, vagyis az oxigéntől elzárt mikrobák képesek létrehozni a foszfint. A csillagászok régóta feltételezik, hogy a Vénusz nagy magasságba nyúló felhői mikrobáknak adhatnak otthont, mert azok a magaslégkörben lebegve elkerülhetik a felszín perzselő hőségét, ugyanakkor el kell viselniük a rendkívül savas környezetet. A kimutatott foszfin ilyen földönkívüli lebegő életformák jele is lehet.

A tudósok két műszerrel: a Hawaiin található JCMT teleszkóppal, valamint a chilei ALMA rádióteleszkóp-rendszerrel figyelték meg a Vénusz légkörét, mindkét műszerrel az egy milliméter körüli hullámhossztartományban vizsgálódtak. Ez azért fontos, mert a foszfin az ebben a tartományban érkező hullámok egy részét képes elnyelni. A szakemberek sejtése beigazolódott: a hullámjel valóban eltért a megszokottól. Ahogy az az alábbi képen is látszódik, egy V alakot formázó adatot kaptak. Ha a légkörben nem lenne ott a foszfin, a piros vonal egyenes lenne.

Az amerikai, brit és japán tudósokból álló nemzetközi csoport mérései szerint a foszfin csak rendkívül alacsony koncentrációban van csak jelen a Vénusz légkörében: egymilliárd molekula között mindössze húsz található belőlük.

A szakemberek a felfedezés után megvizsgáltak minden olyan lehetséges verziót, ami miatt foszfin kerülhetett a légkörbe – például vulkanikus tevékenységet vagy a nap sugárzását –, ám arra jutottak, hogy egyik folyamat sem képes ilyen koncentrációban előállítani a szervetlen foszformolekulát.

A kutatócsoport becslése szerint a hidrogénből és foszforból álló foszfin Vénuszon kimutatott koncentrációban való megtermeléséhez a földi organizmusok teljes kapacitásának mindössze 10 százalékára volna szükség.

Clara Sousa Silva, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) munkatársa korábban már vizsgálta a foszfin alkalmazhatóságát biomarkerként, vagyis olyan vegyületként, amely biológiai folyamatokról árulkodhat távoli csillagok körül keringő exobolygók oxigénmentes környezetében. „Váratlan meglepetés volt a foszfin felfedezése a Vénuszon! Az eredmény azonnal felvet több kérdést is, például hogy hogyan maradhat ott életben bármilyen organizmus. A földön egyes mikrobák akár 5% savat is elviselhetnek a környezetükben, de a Vénusz felhői lényegében teljesen savakból állnak!” – idézte szavait az Európai Déli Obszervatórium (ESO) híroldala.

A kutatóknak meggyőződésük, hogy jelentős felfedezést tettek, hiszen a foszfin keletkezésére vonatkozó számos alternatív lehetőséget ki tudtak zárni. Ugyanakkor elismerik, hogy az élet Vénuszon való jelenlétének igazolásához még rengeteg munkára lesz szükség. Habár a bolygó magaslégkörében lebegő felhőkben kellemes 30 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik, a környezet rendkívül savas – mintegy 90 százalékban kénsavból áll – ami komoly kihívást jelent minden ott életben maradni szándékozó mikroba számára.

(hvg.hu)