A fényszennyezés már rendszerszintű károkat okoz a környezetben

A mesterséges fényt a környezetszennyezés többi formáihoz kellene sorolni, mert már szisztematikus károkat okoz a természetben – erre figyelmeztettek tanulmányukban az Exeteri Egyetem kutatói.

Méreteit és intenzitását tekintve a Föld kivilágítása mesterséges fénnyel évente 2 százalékkal nő. Az Exeteri Egyetem biológuscsoportja szerint ez már akkora problémává vált, ami a klímaváltozáshoz hasonlítható – számolt be róla szerdán a The Guardian.

A Nature Ecology and Evolution folyóiratban publikált tanulmányukból kiderül, hogy a fényszennyezés az állatvilág különböző fajainak széles skáláját érinti, befolyásolja a hormonszintet, a szaporodási ciklust, az állatok aktivitását és a ragadozókkal szembeni sebezhetőséget is. A kutatók 126 korábbi tanulmány elemzésével vizsgálták a fényszennyezés élővilágra gyakorolt hatását a rovarok végezte beporzás csökkenésétől a fák korai rügyezésén át a világító tornyokba repülő tengeri madarakig és a kivilágított szállodákat a hajnali napfénnyel összekeverő, és ezért eltévedő tengeri teknősökig. Az éjszakai mesterséges fény miatt a vizsgált állatoknál az alvási ciklust szabályozó melatonin hormon csökkent szintjét találták. Az éjszakai és a nappali állatok viselkedési szokásai is megváltoztak. A többnyire éjszaka táplálkozó rágcsálók rövidebb ideig voltak aktívak, míg a madarak jóval korábban kezdtek énekelni és férgeket keresni.

A fényszennyezés következményei azonban nem kizárólag negatívak, a kutatók arról is beszámoltak, hogy bizonyos fajoknak, bizonyos helyeken hasznára válik az éjszakai fény: egyes növények gyorsabban nőnek, bizonyos denevérféléknek kifejezetten kedvez ez az állapot. A fényszennyezésnek azonban mindent összevéve károsító a hatása, különösen veszélyes a rovarokra, amelyeket vonzanak az izzók és a gyorsan mozgó autók lámpái.

Kevin Gaston, a tanulmány vezető szerzője különösen azt emelte ki, hogy a fényszennyezésnek milyen kiterjedt hatása van: a mikrobáktól a gerinctelenekig az állatokon és a növényeken is észrevehető a hatása. „Úgy kell gondolnunk a világításra, mint az egyéb nagy rendszerszintű fenyegetésre, például a klímaváltozásra” – hangsúlyozta. Az éjszakai Föld műholdas képei is jelzik, hogy a probléma milyen kiterjedt földrajzilag, de az is látható, hogy a fények egyre intenzívebbek, mivel a sárga fényű, drága izzókat nagyobb számú, olcsó, fényes fehér LED váltja fel.

Gaston arra szólította fel a kormányokat, vállalatokat és az embereket is, hogy tudatosabban használják a mesterséges fényt. „Most úgy vagyunk vele, hogy a világítás olyan, amit felkapcsolunk, és nem nagyon gondolkodunk rajta. Pedig csak akkor és ott kellene használni, amikor és ahol szükséges, mivel szennyezésről van szó” – figyelmeztetett. Hozzáfűzte, hogy a klímaváltozással szemben a fényszennyezéssel kapcsolatos probléma megoldása inkább pénzt takarít meg ahelyett, hogy további költségeket okozna. Ha az emberek kevesebb lámpát használnak, az csökkenti a költségeket, kevesebb áram fogy és kisebb a károsanyag-kibocsátás. Ehhez azonban meg kell változtatni a gondolkodásmódot.

„Még mindig félünk a sötétben. Az a képeség, hogy az éjszakát nappallá változtassuk, messze túlmutat ennek szükségességén” – fogalmazott a professzor.

MTI