Nem is volt annyira rossz 2020

Gyorsabban tölthető akkumulátor; aktív(abb) zajszűrés; olcsó, de remek mobilkészülékek – 2020 bizonyos értelemben nagyon is jó év volt. És közben még a járvány megfékezésében is szerepet kapott a telefon. Összegyűjtöttük az esztendő szerintünk fontos fejlesztéseit.

Az akkumulátorok jövője?

A kutatók évek óta hangoztatják, hogy a sok előnnyel, de több hátránnyal is rendelkező lítium akkumulátoroknak előbb-utóbb búcsút kell mondjunk. Idén, illetve az eltelt hónapokban már egyértelműnek tűnt, hogy a telefonoknál a grafén lehet az, amely majd átveszi ezt a szerepet. A szuperanyag előnye, hogy a belőle készülő akkumulátort a napjainkban jellemző 90-100 perc helyett csupán 20-30 percig tart feltölteni.

A grafént tartalmazó akkuk ma még kísérleti szinten léteznek, de már több sok iparági szereplő tervez velük. A Samsung állítólag 2021-ben mutathatja be a technológiára épülő első készülékét, a Xiaomi pedig már belekóstolt a jóba: az augusztusban megjelent Mi Ultra a mobilos világ első olyan fecskéje, amelybe – a szokásos lítium-ion mellett – valamennyi grafén is került. Ezzel a mobil 4500 mAh-s telepét vezetéken át is az átlagosnak rövidebb idő alatt lehet 100 százalékra tölteni.

Ezen a fronton tehát nem a lassabb merülés, hanem a gyorsabb töltés irányába látszik elmozdulni az iparág.

Zajszűrés (majdnem) mindenütt

A zajszűrés technikáját ugyan nem most találták fel, de 2020 volt az év, amikor divatba jöttek telefonok mellé az ilyen fülhallgatók. Azért éppen most, mert a technológia lelkét jelentő chipeket korábban nem sikerült optimális méretűvé zsugorítani, amely lehetővé teszi, hogy fejhallgatókon kívül is alkalmazzák őket. Ahogy azonban az Android Authority is rámutat, a fejlesztésekben élenjáró cégek, mint például a Sony és a Qualcomm is megoldották, hogy lapkákaikat kisebb termékekben is viszontlássuk. A hatás nem maradt el: szinte minden okostelefon- és kiegészítőgyártó piacra dobott olyan vezeték nélküli fülhallgatókat idén, melyek utcai körülmények közt is jól működő aktív zajszűréssel rendelkeznek.

Ami pedig a jövőt illeti: a szakemberek úgy vélekednek, a gyártók között élesebbé váló verseny egyrészt olcsóbb készülékeket hoz, másrészt az alkalmazott technológia is folyamatosan okosodik majd. Utóbbinak várhatóan nemcsak az általános hangminőségre lesz jó hatása, hanem az egy töltéssel elérhető üzemidőre is.

Járványappok

2020 megmutatta, hogy a mobilunk van olyan okos, hogy egy világjárvány ellen is felhasználjuk. Ez ráadásul szokatlan összefonódásokat is hozott, olyanokat, melyeknek azelőtt csak elvétve lehettünk szemtanúi. Ilyen volt például, amikor a Google és az Apple együtt kezdett dolgozni a telefonok Bluetooth-kapcsolatára támaszkodó rendszeren, mely értesítést küld, ha a felhasználó igazoltan Covid-fertőzöttel került kapcsolatba. Más cégek a betegségről tájékoztató, vagy a kézmosásra figyelmeztető appokat készítettek, és nem kizárólag mobilokra: napjainkban több okosórán is megtalálható a funkció, amely ellenőrzi, elég ideig mostuk-e a kezünket, hogy az valóban tiszta legyen.

Az egészségügyi szolgáltatások telefonokon való használata a korábbiaknál is fontosabbá vált idén. Ennek ugyancsak a járvány az oka: a személyes kapcsolattartás csökkentésével, a rendelőkben kialakított járványügyi szabályok miatt a betegek nehezebben tudnak egyeztetni az orvosukkal. A körülmények hozadékaként új, az egészségre fókuszáló szolgáltatások jelentek meg. Köztük olyan szoftverek (iparági nyelven mHealth programok), amelyekben az egyén állapotára vonatkozó információk rögzíthetők és továbbíthatók – az orvosnak is.

A szakemberek szerint ma nagyjából 318 ezer egészségügyi alkalmazás létezik, a számuk pedig gyorsan növekszik. Ennek nem kizárólag a Covid-járvány az oka, hanem az is, hogy a piac felismerte: a technológia ilyen célú használatával a fejlesztők és a páciens is jól jár. Ennek megtapasztalása pedig – az általános vélekedéssel ellentétben – nem úgy kezdődik, hogy valamilyen kütyüt vásárolunk. Meskó Bertalan orvosijövő-kutató szerint az első lépés az, hogy

el kell menni a háziorvoshoz, és nyíltan beszélni arról, hogy közösen építsük fel a következő évtizedekre vonatkozó egészségmegőrzési tervünket”.

A mobilos orvoslás ráadásul szintén rohamtempóban fejlődik. Az Inverse jóslatai szerint egy újabb járvány idején már nem is feltétlenül lesz szükség speciális mintavételi eszközre, hogy a beteg tesztelje magát. Ugyanis nagy esély van rá, hogy azt otthon, egy okostelefonnal is el lehet majd végezni, úgy, hogy az eredmény egyből a készülékre érkezik.

Az élet 90 Hz felett

Három éve, 2017-ben ismerhette meg a közönség az átlagosnál magasabb, 90-120 Hz-es képfrissítésű mobileszközöket. E készülékek közös jellemzője, hogy a panel egyetlen másodperc alatt 90-szer, 120-szor frissül, attól függően, melyik megoldást támogatja. A technika vitathatatlan előnye, hogy a kijelző nem fárasztja annyira a szemet, de bizonyos játékprogramok is profitálnak belőle. Elsősorban azzal, hogy a játék képe folyamatosabbnak tűnik. Különösen így van ez a még jobb, 144 Hz-es frissítés esetén.

A képfrissítési ráta mobilos környezetben való növelése mindeddig nem volt túl gyakori, de nem azért, mert a gyártók nem akarták igénybe venni. Ahhoz, hogy a mobil kijelzője képes legyen erre, a készüléktestbe rakott grafikus megjelenítőnek (GPU) is elég jónak kell lennie. 2020-ban ezen a téren is komoly változás állt be, a gyártók pedig egymásra licitálva mutatták be fejlesztéseiket. A jelenség ráadásul nem kizárólag a csúcskategóriás telefonokat érintette, az olcsóbb készülékeknél is többször lehetett vele találkozni.

2020 (igazi) nyertesei

Az idei év a telefonos piac középkategóriás eszközeire is nagy hatással volt, de csakis pozitív értelemben. Azt már az Android Authority szakírója magyarázza el, mit kell ezalatt érteni: azt, hogy az olcsóbb készülékekben is megjelentek olyan funkciók, melyeket korábban prémium árú termékekben lehetett látni. Ezek közé sorolható többek közt a 30-60 wattos gyorstöltés támogatása, az 5G-s hálózatokon való kommunikáció lehetősége, 4K/60fps videofelvétel, továbbá a vízállóságra vonatkozó fejlesztések. E funkciók ráadásul úgy épültek be a készülékekbe, hogy az árcédula szinte semmit nem változott, így a fogyasztó nagyjából ugyanakkora áron juthatott idén középszerű, de fejlettebb mobilhoz, mint az, aki egy évvel korábban vásárolt ugyanebben a kategóriában.

Az Android Authority szerint az olcsóbb készülékek iránti érdeklődést nemcsak az újabb funkciók fokozták, hanem az is, hogy a csúcsmobilok idén még drágábbak lettek.

(hvg.hu)