A Salánki Görögkatolikus Egyházközségben – mely Kárpátalja legnagyobb magyar ajkú görögkatolikus közössége – idén (is) az egyházi és a kézműveshagyományok egyidejű megtartásával ünnepelték vízkereszt ünnepét.
Vízkereszt (epiphánia), Úrjelenés napján Krisztusnak a Jordánban való megkeresztelkedésére emlékszünk. Az ünnep központi eleme a vízszentelés.
Salánkon hónapok óta vasár- és ünnepnapokon két szertartást végeznek: a fő liturgiát, illetve a kisgyermekes családok és hittanosok liturgiáját. Ez utóbbihoz ebben az évben tárgyalkotó hagyományőrző kézműves-foglalkozás is társult, melynek keretében szentelésre szánt vizes üvegeket díszítettek a résztvevők azzal a céllal, hogy a víz szentelményekhez méltó módon kerüljön szentelésre.
A szenteltvizes üvegeket tavaly horgolással, idén keresztszemes hímzéssel, matyó mintákkal, kereszttel díszítették. A legkisebbek, akik koruk okán még nem forgatják olyan ügyesen a tűt, az ünnep ikonjával, csipkével, szalaggal, gyöngyökkel ékesítették az üvegeket. „Minden korosztály számára nagy élményt jelentett, hogy Úrjelenés napján az általuk díszített edényben vihették megszentelni a vizet” – mondta el lapunknak Csirpák Viktória tisztelendő asszony, a kézműves-foglalkozás vezetője.
Az egyházközségben rendszeresen kerül sor kézműves-foglalkozásokra a Csoóri Sándor Alap támogatásával, a foglalkozásokat pedig következetesen igyekeznek összekötni az ünnepek tematikájával is, ezzel is színesebbé, szebbé, testközelibbé téve azokat a gyerekek számára.
A helyi hagyományok részeként minden évben megszentelésre kerül a Mikes Kelemen-tó is. Az ünnepi vecsernyét követően Csirpák József áldozópap a hívek jelenlétében áldotta meg a tó vizét. Minden évben akadnak bátor helyiek, akik meg is mártóznak a vízben. Idén erre 15-en vállalkoztak.
Az ünnep hagyományaihoz tartozik még a lakóházak megáldása is, mely Salánkon – az egyházközség híveinek magas számára való tekintettel – 5 napot vesz igénybe.
(EM/Kárpátalja hetilap)