Botrányos a belga oltási rendszer

23%-kal emelkedik naponta a kórházba szállított koronavírusos betegek száma Belgiumban, a világ talán legrosszabbul védekező országában. A teljesen követhetetlen enyhítések és szigorítások, a kiszámíthatatlan járványkezelés miatt ismét az összeomlás közelébe kerülhet a belga egészségügy.

Mivel összeomlott az oltási terv is – halottaknak küldenek ki értesítést oltásra, a lakosság alig 4%-át oltották eddig be –, november végére ígérik csak a lakosság megfelelő átoltását. Ez pedig drámai következményekkel járhat. Az Európai Unió eleve késve és kevesebbet szállít minden tagállamnak a rossz uniós szerződések miatt, de Belgiumban még a meglevő oltóanyagot is rosszul osztották el.

A járvány növekvő tendenciája mellett rendkívül súlyos gondot jelentett az, hogy a korábbi, kizárólag az életkorra alapozott belga oltási terv összeomlott. (Az alapbetegségekre ugyanis nem figyeltek.) Egészen elképesztő képet festettek le a belga napilapok az elmúlt időszakban a belga oltási helyzetről, üresen tátongó oltási központokról, vagy az oltásra várók kígyózó soráról, arról, hogy halottak vagy már beoltottak részére küldtek ki oltási behívót.

De még olyan is előfordult, hogy az oltóanyagot tartalmazó ampullában levő maradékot ott hagyták az oltóközpontban. 2021. március 3-án válságértekezletet kellett összehívni az oltások megszervezése miatt kialakult súlyos helyzet miatt.

A Le Soir napilap címlapon hozta le a hírt, hogy a katasztrofális járványkezelés után az oltások kezelése is elfogadhatatlan szinten áll, miután kiderült, hogy Belgiumban több mint két hónap alatt a felnőtt lakosságnak mindösszesen csak a 4%-át sikerült eddig beoltani (2021. március 3-i adat). Ez megdöbbentő, különösen, ha hozzátesszük, hogy Brüsszelben a 75 felettiek oltását még csak most kezdték el. Catherine Fonck szövetségi képviselő (ellenzéki frankofon kereszténydemokrata, CDH) a La Premier közszolgálati rádióban drámai hangon beszélt a belga oltási helyzetről. Szerinte a belga kormány késve indította el az oltást, és annak üteme is rendkívül lassú volt. Fonck elmondása szerint

2021. március 4-én 550 ezer adag felhasználatlan vakcina hevert belga hűtőházakban, és annak ellenére nem használták fel őket, hogy az orvosi kamara folyamatosan sürgette a kormányt.

Ennek az is az oka Fonck szerint, hogy a belga kormányzat túlságosan is óvatosan kezeli az oltóanyagot, és gyakorlatilag „ráültek” erre a több mint félmillió vakcinára.

Életbevágóan fontos lenne minél előbb beoltani az arra leginkább rászorulókat – mondta Cathrine Fonck a belga közszolgálati rádióban.

Az egészségügyi miniszterek részvételével (Belgiumban 9, egymással gyakran veszekedő egészségügyi miniszter van) zajló válságértekezletet követően szakértők két óriási hibára hívták fel a figyelmet az oltás lebonyolításával kapcsolatban.

Az egyik hiba az volt, hogy az oltási tervet nem országos szinten, hanem a régiók szintjén hozták meg.  Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Vallóniában a 65 év felettiekkel, Flandriában a 85 év felettiekkel és Brüsszelben a 75 év felettiekkel kezdték el az oltást. Ez önmagában is egy szürreális döntés volt. A második óriási hibát a föderális kormány követte el azzal, hogy egy 4 főt alkalmazó flamand start up vállalkozást bízott meg az oltások rendjének informatikai kezelésével.  A Paronella nevű vállalkozás egy Brüsszel melletti kistelepülésen működik, és egy „Doclr” nevű naptáralkalmazással igyekszik megszervezni a kicsivel több, mint 9 millió nagykorú belga beoltását.

A rendszer maga nem bonyolult, mégis számtalan informatikai hibával küszködik a kisvállalat már a kezdetek óta.

A brüsszeli városi televízió annyit tudott kideríteni a cég gyanús kiválasztásával összefüggésben, hogy a Paronella kisvállalkozással a belga kormányzatnak nagy volumenű informatikai szolgáltatásokat nyújtó Smals vállalat szerződött le.

A brüsszeli régió egészségügyi minisztere, Alain Maron szerint a „Doclr” program felel nagymértékben azért, hogy ekkora a lemaradás. Hiszen érdemben magát az oltási tervet bízták egy kisvállalkozásra. A rendszer ugyanis múltbeli időpontokra küld ki meghívókat, lassú a működése, hiányzik számos szűrő a rendszerből, így többek között az sem látható, hogy ki az, akit már behívtak oltásra, szinte lehetetlen módosítani az időpontokat, és számos biztonsági hiányosságot is felfedeztek. Axel Legay, az UCLouvain informatikaprofesszora szerint az sem segíti a működést, hogy a kormányzati (vagy régiós) oltási tervek is folyamatosan változnak.

De nincs elegendő oltási pont sem az országban.

A La Libre Belgique napilap értesülései szerint Brüsszel 4 észak-nyugati kerületében „elfelejtettek” oltóközpontot nyitni, a kerületek lakosainak máshová kell utazniuk. Annak ellenére, hogy 4 polgármester már február elején kérte, hogy nyissanak oltóközpontot, még mindig nem sikerült intézkedni. A jelenlegi belga oltási tervek szerint a lakosság oltása egyébként is csak november végén fejeződik be, ha minden rendben zajlik le, szakértők szerint ez nagyon nehéz helyzetbe hozza az országot a nyitás szempontjából.

Alexander De Croo miniszterelnök a belga parlamentben február 24-én ismerte el, hogy az oltással összefüggésben „a dolgok nem úgy történtek, ahogy kellett volna”.

(origo.hu)