A híres európai múzeumok visszaszolgáltatják Afrikának a „gyarmati kincseket”

Csaknem fél évszázaddal később, hogy számos afrikai ország követelte a gyarmatosítás évei alatt eltulajdonított művészeti alkotások visszaszolgáltatását, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország fokozatosan kezd megválni múzeumai afrikai kincseitől. Ugyanakkor a tudósok alapos munkát végeznek az európai múzeumokban őrzött afrikai tárgyak eredetének meghatározásán, mivel Afrika kulturális örökségének 90%-a a kontinens határain kívül van.

Például a nigériai kormány közel 50 éve követeli, hogy az európai országok adják vissza a gyarmati korszakba elszállított kulturális örökséget. Ebben az évben Berlin tette meg az első lépést – április 29-én Németországban hivatalos szinten közölték, hogy a XIX. század végi Benini bronz gyűjtemény számos tárgya jövőre „hazatér”. A Benini bronz – több ezer tárgyból álló 16. századi egyedülálló gyűjtemény, amelyek a Benini Birodalom (a Niger folyó alsó folyásának történelmi állama, a mai Nigéria területe) királyi palotáját díszítették.

Benini bronz kollekció tárgyai nemcsak Németországban, hanem más, egykori gyarmatosító államban is megtalálható. 2021 márciusában Skócia Abesszíniai Egyeteme bejelentette a benini bronz műtárgyainak visszaszolgáltatását. Korábban a cambridge-i diáktanács megszavazta a benini bronz kakas, a londoni Horniman Múzeum pedig párbeszédet kezdett Nigériával 15 bronzfigura visszaszolgáltatásáról.

2016 szeptemberében Patric Talon, Benin elnöke követelte Párizstól, hogy adja vissza a műalkotásokat, de a francia külügyminisztérium elutasította arra a törvényre hivatkozva, amely szerint a nemzeti gyűjtemények elidegeníthetetlenek, és ennek fényében nem lehet az országból kivinni. Az ENSZ kulturális értékekről szóló egyezményében is szerepel egy hasonló rendelkezés. Viszont előírja azt is, hogy az államoknak „támogatniuk kell az érdekelt államokat kulturális értékeik visszaszerzésében abban az esetben, ha azokat korábban elszállították az országból”.

2017-ben Emmanuel Macron az Ouagadougou (Burkina Faso fővárosa) egyetemén tartott beszédében kijelentette: „Mától az elkövetkezendő öt évben azt akarom, hogy megteremtsék a feltételeit annak, hogy az afrikai kulturális örökség ideiglenesen vagy véglegesen visszakerüljön Afrikába”.

Azóta egy afrikai műtárgy hagyta el Franciaország múzeumi gyűjteményét. Omar Said Tull muszlim vezető kardjáról van szó, ami ünnepélyese átadtak Szenegálnak.

2021 novemberében 26 műalkotást terveznek átadni Beninnek, amelyet a francia hadsereg kobzott el Abomey-ban 1892-ben. Ez Franciaország első és nagyon szerény lépése a visszaszolgáltatás felé vezető úton, amely a tavaly év végén elfogadott törvény által vált lehetővé.

A francia gyűjteményekben, a szakértők előzetes adatai szerint, közel 88 000 afrikai műtárgy található, de mielőtt a múzeumba kerültek, számos alkotás kézről kézre járt katonák, orvosok, vallási alakok, gyűjtők körében. Ráadásul az afrikai kontinens határainak megváltozásával nehéz megállapítani az adott műtárgy hovatartozását, szakértők évek óta ezen dolgoznak.

Az utóbbi években az Országos Művészettörténeti Intézet támogatásával elindult egy projekt a Franciaországban található afrikai műtárgyak feltérképezésére és nyilvántartásának elkészítésére. Ez az adatbázis szeptemberben lesz elérhető. És a szakértők azt remélik, hogy ez nagyobb kutatások alapjául szolgál a jövőben. A kutatók ugyanakkor egyöntetűen kijelentik, hogy szoros együttműködésre van szükség az afrikai szakemberekkel.

Ez már egy hatalmas előrelépés. Közel 50 éve Mobutu marsall, a Kongói Demokratikus Köztársaság egykori elnöke felvette a kulturális örökség visszaszolgáltatásának kérdését. Ekkor felkérte az Egyesült Nemzetek Közgyűlését, hogy szolgáltassák vissza II. Lipót belga uralma alatt a Kongóból kivitt műtárgyakat.

Belgium Közép-afrikai Királyi Múzeumában 120 000 kongói kiállítási tárgy van. 1973. december 18-án az ENSZ elfogadta a 3187. számú, „Műalkotások visszaszolgáltatása a kisajátítás áldozataivá vált országokba” határozatát. Brüsszel közel 200 alkotást visszaszolgáltatott egykori gyarmatának, de hamarosan a folyamat leállt, mivel az alkotások megjelentek a művészeti tárgyak piacán.

Meg kell jegyezni, hogy visszaszolgáltatás ellenzői által felvetett egyik fő probléma – a visszaadott műtárgyak megőrzésének feltételei. Azt állítják, hogy Afrikában nincs olyan hely, ahol garantálva vannak a megőrzési feltételeket, amelyek megegyeznének az európai múzeumok körülményeivel. Viszont az elmúlt években számos múzeum és kortárs művészeti központ jelent meg a kontinensen, és ami még nagyon érdekes, elsősorban ázsiai finanszírozással.

2005-ben a Fondation Zinsou Alapítvány kiállítótermet hozott létre Cotonou-ban (Benin legnagyobb városa), amelyet Franciaországban meglehetősen biztonságosnak tekintettek, így 2006-2007-es években kiállították Dahomey, a franciák által megdöntött uralkodó „kincseit”.

2016 januárjában, Dakarban kínai finanszírozással (30 millió euró) elkészült a Fekete civilizációk múzeumának építése. Később 2019 novemberében Kongóban megnyílt a koreai pénzen épített Nemzeti Múzeum.

A nemrégiben Afrikában megjelent ázsiai országok megpróbálják biztosítani a kontinens gazdag természeti erőforrásaihoz való hozzáférést, és jövedelmező gazdasági pozíciókat foglalnak el. Nyilvánvaló, hogy a geopolitikai megfontolások ebben az összefüggésben nem hagyták figyelmen kívül az afrikai országok kulturális örökségével kapcsolatos fájdalmas kérdést.

NEWSMAKER