Nagy találmányok, melyeknek alapját a magyarok tudósoknak köszönhetik

Nagy találmányok, melyeknek alapját a magyarok tudósoknak köszönhetik

21:30 Június 13, 2021

Közélet 333 12 хвилин

Június 13. a feltalálók napja Magyarországon. Kevesen tudják, de a nagy találmányok, amelyeknek alapötleteit a magyarok adták a világnak, sokszor nem kaptak kedvező fogadtatást.

Gróf Festetics Imre, a genetika megalapozója

Tolnai gróf Festetics Imre (1764–1847) használta először a genetika kifejezést, ezzel megelőzte a tudománynak hivatalos nevet is adó William Batesont, aki először jegyzett le törvényeket is.

A család birtokain már a XIX. század első felétől európai színvonalú törzskönyvi nyilvántartásokat vezetett állatnemesítő és növényhonosítási kísérletekben. Festetics lényegében felismerte az öröklődés néhány fontos alapelvét és azt, hogy a természet genetikai törvényei különböznek minden más természeti törvénytől.

Festetics Imre korát meghaladva felismerte az öröklődés alapelveit, és annak néhány jellemző általános vonását (Fotó: Wikipedia)

Jedlik Ányos, a zárkózott szerzetes

Jedlik Ányos (1800–1895) természetkutató és bencés szerzetes 1861-ben írta le korszakalkotó felfedezését, a dinamóelvet.

Jedlik Ányos fizikus, a hazai elektromos kutatás úttörője egy korabeli festmény reprodukcióján (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Bizonyított, hogy Jedlik a dinamóelvet Werner Siemens és Sir Charles Wheatstone előtt legalább hat évvel felismerte, sőt ő volt az, aki az elvet felhasználva egy úgynevezett „egysarki villanyindítót” is épített, amelyet 1859-ben mutatott be. Az első írásos dokumentum erről egyetemi leltárkönyve volt 1861-ben, de mivel találmánya ekkor nem vált ismertté, a dinamó feltalálása más nevéhez fűződik.

Werner Siemens Jedliktől függetlenül szintén eljutott a dinamó-elvig és működőképes dinamót készített. Találmányát 1866-ban ismertette és szabadalmaztatta, így a világ Siemenset ismeri el a dinamó feltalálójának.

Jedlik Ányos találmánya, egy dinamó a Műszaki Múzeumban (Fotó: MTI/Bud György)

Jedlik Ányos zseniális feltaláló és tudós volt. Eötvös Loránd megfogalmazása szerint azonban „volt egy nagy hibája is, a félénk zárkózottság, amely akadályozta, hogy másokkal érintkezése által tudományos látóköre bővüljön, és hogy viszont ő tudományával másokra éltető hatással legyen…”

A technológia, amit akár „preyszizálásnak” is hívhattak volna

Preysz Móric (1829–1876) is azon tudósaink számát gyarapítja, aki tudományos eredményeivel könnyen világhírnévre tehetett volna szert. Első kutatását a Természettudományi Társaság kérésére kezdte el, a felkérés céljaként azt tűzték ki, hogy megoldást találjon a tokaji bor minőségromlásának megakadályozására. A méltán világhírű ital palackozása után erjedni kezdett, íze megváltozott és az ital zavarossá vált.

Négy évvel Pasteur találmányát megelőzve, Preysz 1861-ben kimutatta, hogy a bor utóerjedése megakadályozható, ha zárt edényben 70-80 fokra melegítik, majd légmentesen lezárják. Eredményeit csupán előadás keretében ismertette, nem publikálta, így az eljárás később pasztörizálás néven vált ismertté. Talán teljesen feledésbe merült volna találmánya, ha a borkereskedő és hírlapíró Diósy Márton nem figyel fel a két kutatás azonosságára.

Emellett Preysz 1861-ben végzett vízvizsgálati és vízellátási kutatásai hozzájárultak ahhoz, hogy 1868-ban a pesti vízvezetékrendszer megépült. Részben neki köszönhető Budapest gázvilágításának megvalósítása is.

A Tokajhegyaljai Állami Gazdaság Borkombinát tolcsvai palackozó üzemének pasztőröző része (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Frank Gábor, aki évtizedekkel megelőzte korát

Wilhelm Conrad Röntgen 1895. november 8-án figyelte meg, hogy a katódsugárcsőből ismeretlen sugarak lépnek ki. A magyar tudomány kapcsolata szoros volt az európaival, így a sugarak felfedezéséről rövidesen hírt kaphattak Budapesten is, melyet sikerrel meg is ismételtek.

A komputertomográf alapelvét Frank Gábor magyar mérnök (1908–1944) már 1938-ban leírta. Akkor számítógép és fototechnikai eszközök hiányában ez nem valósulhatott meg. Frank Gábort aztán 1944-ben munkaszolgálatra vitték, ahol meghalt, így találmánya hosszú időre feledésbe merült. Végül 1979-ben Godfrey Hounsfield és Allan McLeod Cormack közösen kapott Nobel-díjat a CT kifejlesztéséért.

1938-ban elsőként javasolta a rétegfelvétel egy módszerét, mely elv alapján a mai CT-berendezések is működnek (Fotó: Wikipedia)

A Napkirálynő, aki meghódította Amerikát

Itthon és a világban is méltatlanul keveset emlegetik a kiváló magyar tudósnőt, Telkes Máriát (1900–1995), akinek munkássága a mai napi nagy hatással van a világ energiatermelésére.

Az Egyesül Államokban „Napkirálynőnek” nevezték a kémikus, biofizikus feltalálót, aki a napenergia kutatásának egyik első képviselője. Magyarországon doktorált fizikai kémiából, de 1925-ben már a clevelandi klinika biofizikai osztályának vezetője lett. 1939-től egyetemi tanárként kezdett a napenergia hasznosításának lehetőségével foglalkozni. Szabadalmai közé tartozik a II. világháborúban az amerikai hadsereg által használt mobil napenergiával működő tengervíz sótalanító berendezése.

1934-ben a New York Times egyetlen tudósként Amerika 11 legsikeresebb asszonya közé választotta. 2012-ben posztumusz választották be a feltalálók Nemzeti Dicsőségcsarnokába. Több mint száz publikáció, 39 szabadalom kötődik a nevéhez Az utolsót 90 éves korában jegyezték be.

1995-ben tért haza Magyarországra, és még ebben az évben 95 éves korában hunyt el Budapesten.

Kifejlesztett egy olyan szuperérzékeny fényképezőgépet, amivel mérni lehetett testünk szövetének infravörös sugárzását (Fotó: Wikipedia)

Bíró László találmányát valószínűleg ma is használta

Bíró László (1899–1985) újságíró, festőművész, feltaláló. Több ma is ismert találmánya volt, de az egy, ami világhírűvé tette, még ma is ott van szinte minden lakásban vagy irodában.

Bíró az 1930-as években készítette el Budapesten az első golyóstollat. Egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Amikor a toll a papíron mozog, a golyó közben forog, így veszi fel a tintát, amelyet a papírra ken. Találmánya akkora sikert aratott, hogy – bár ma már kevésbé használt – az angolnyelv-területen a „biro” a golyóstoll egyik szinonimája.

Az 1960-as évektől a golyóstoll az egész világon elterjedt és általánosan használt íróeszközzé vált, ez azonban csak egy volt korszakalkotó találmányai között. A nevéhez fűződik még az automata sebességváltó, az elektromágneses továbbító berendezés, de a golyós dezodorok a mai napig az általa kidolgozott módon működnek.

Egy eredeti „birome”, a Bíró és Meyne cég által Argentínában gyártott golyóstoll

A golyóstoll számos országban ma is az ő nevét viseli: spanyolul birome, franciául biron, angolul néha biro-pennek hívják (Fotó: Wikipedia)

Gábor Dénes, akinek főművét minél gyakrabban szeretjük látni

Gábor Dénes (1900–1979) Nobel-díjas fizikus, a hologram feltalálója. Első találmányát 10 évesen nyújtotta be, tizenöt évesen pedig már saját laboratóriumot rendezett be. Németországban a nagyfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozott. A Siemens és Halske cégnél fejlesztette ki az első fontos találmányát, a higanygőz világítótestet, melyet utcai lámpák millióiban alkalmazták. 1933-tól a Tungsramnál folytatta a kutatásait, élete során száznál is több szabadalmat jegyzett.

Többek között úttörője volt az univerzális analóg számítógép vagy a lapos színes tv-képcsövek kifejlesztésének, de a világhírt a holográfia módszer felfedezése hozta el számára, amiért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Nem véletlen ez, hiszen a holográfiának számos alkalmazási területe ismert: védi a bankjegyeket a hamisítás ellen, de ennek köszönhető a 3D-s mozi vagy holografikus adattárolás is, ami nemcsak megnöveli a tárolható adatok mennyiségét, de ezek beolvasását is többszörösére gyorsítja.

Gábor Dénes fizikus, Nobel-díjas tudós (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Losonczi Áronnak köszönhetően látunk át a betonon

A Gábor Dénes- és Magyar Örökség díjas Losonczi Áron 2001-ben fejlesztette ki a LitraCon Classic fényáteresztő betont, melyet itthon „üvegbeton” névre kereszteltek.

Lényege, hogy a betonba optikai szálak milliói kerülnek, melyek átvezetik a fényt a kemény anyagon. Híre hamar körbejárta a világot, a Time magazin a 2004-es év legfontosabb találmányai közé sorolta.

Számos perben kellett megvédenie találmányát. A német Heidelbergcement például sajátjaként dobott piacra egy olyan terméket, amelynek az üvegbeton volt az alapja, de más hamisítók is forgalmazták a fényáteresztő betont, melyek ellen éveken át tartó pereskedés kezdődött.

Több dizájn és innovációs díjjal jutalmazták, 2014-ben megkapta a Magyar Örökség díjat (Fotó: Wikipedia)

Először 2009-ben döntött a bíróság Losonczi Áron javára, majd 2014-ben az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsának ülésén helybenhagyták a döntést, melynek eredményeként Losonczi Áron szabadalma maradt érvényben.

(hirado.hu)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei