22-en vehették át diplomájukat az ungvári egyetem magyar intézetében

A 2020–2021-es tanév végén a pandémia miatt harmadik alkalommal rendhagyó módon, szűk körben zajlott az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének (UNE UMOTI) diplomaosztó ünnepsége, melyre kedden, július 13-án került sor az egyetem Bercsényi Miklós Könyvtárában. Magyar nyelv és irodalom, történelem, országismeret–nemzetközi kapcsolatok, matematika és fizika szakon összesen 20 baccalaureus és 2 magiszter fokozatú matematikus vehette át a diplomáját.

Elsőként Imre Gyula intézett néhány szót útravalóul a végzős hallgatókhoz. Az igazgatóhelyettes emlékeztette a diákokat: a várva várt esemény annak az ideje, amikor búcsút vesznek az egyetemtől, egymástól, tanáraiktól, mindazoktól, akikkel együtt voltak az elmúlt 4 év alatt.

– Reméljük, mindenkinek sikerül megérkeznie oda, ahová vágyai, álmai vezérlik, és a szeretetteljes mai búcsúzást az érkezőket köszöntő lelkes üdvözlés fogadja majd – fogalmazott.

Spenik Sándor, az intézet igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy minden ember életében számos mérföldkő van, amikor döntenie kell, merre tovább.

– Ti ma érkeztetek ahhoz a korhoz, amely jól képzett fiatalként új realitást is hoz számotokra. Amikor már nemcsak önmagatokért kell felelősséget viselnetek, de a közösségünkért is, mert ti lesztek az értelmiségiek, akik a közös ügyet továbbviszik. Fontos, hogy az itt tanult eszméket büszkén vigyétek tovább. A diploma egy fogalom, ami arról szól, hogy tanultatok, és eredményt értetek el. Az ungvári egyetem diplomájával sok lehetőség nyílik számotokra mind Ukrajnában, mind bárhol a világon – emelte ki az UMOTI igazgatója, és azt kívánta, hogy a megszerzett tudással felvértezve ki-ki sikeresen kovácsolja a sorsát.

Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja tolmácsolta Bacskai József főkonzul jókívánságait, és a külképviselet nevében jelentős könyvadományt nyújtott át a könyvtár és a hallgatók számára. A végzősökhöz szólva elmondta: abban a kiváltságos helyzetben lehet részük, hogy mint kárpátaljai frissen diplomázott fiatal értelmiségek, hidat képezhetnek az Ukrajna és Magyarország közötti jobb politikai, gazdasági, tudományos, különböző szakmai szintű együttműködésben.

– Azzal a tudattal kezdhetik meg szakmai pályafutásukat, hogy Magyarország kiáll önök mellett, és mindenben számíthatnak a támogatására. Mint ifjú írástudóknak, kiművelt emberfőknek nagy szerepük lesz a két ország baráti kapcsolatának minden szinten történő újraindításában és továbbfejlesztésében. Büszkék lehetnek rá, hogy magyar nyelven sajátíthatták el sikeresen a szakmájukat, és arra, hogy a megszerzett tudományos ismereteiket anyanyelvük mellett ukránul is gyarapíthatják és kamatoztathatják – hangsúlyozta a diplomata, s azt kívánta: éljenek ennek lehetőségével, és tudásukat a gyakorlatban is alkalmazva legyenek sikeresek itt, Kárpátalján, illetve a nagyvilágban egyaránt.

A matematika szakot végzett Baranyi Ernő Váci Mihály Még nem elég című versét szavalta el.

A tanszékvezetők nevében Zékány Krisztina, a Magyar Filo­lógiai Tanszék vezetője gratulált a ballagóknak, akiket szándékosan nem nevezett végzősöknek, mert mint mondta, várják őket vissza a magiszteri képzésre.

– Önök 4-5 éve megálmodtak egy nagy álmot, döntöttek, pályát választottak, ráléptek arra a bizonyos útra, s most elérték az első mérföldkövet. Ez nem az út vége. A nagy álom még kibontakozóban van, amelyhez ez a diploma kicsit közelebb hozza önöket – mondta, és József Attila szavait helyezte abba a képzeletbeli tarisznyába, amelyet továbbvisznek.

Zubánics László, az intézet igazgatóhelyettese köszöntőjében kitért a családi háttér fontosságára és az elmúlt másfél esztendő megpróbáltatásaira, amely a nehézségek ellenére mindenkinek hasznára vált. Mindenkinek sok sikert kívánt, és biztosította a hallgatókat, hogy az intézet megadja a szakmai segítséget a jövőben is.

Az ünnepeltek nevében Lőrincz Ingrid mondott köszönetet.

– Mi 4 évvel ezelőtt mindannyian a szülőföldön való anyanyelvű továbbtanulás mellett döntöttünk. Élményekkel és barátokkal teli kalandos esztendők voltak. A négy emberpróbáló év távlatából próbáljuk meg elképzelni a következő évek délibábját. A Teremtőtől kapott életünk fonalán nem tudunk változtatni, de sorsunknak mindennap kovácsai vagyunk. Hiszem azt, hogy okkal születtünk Kárpátaljára, okkal lettünk magyarok – emelte ki, végül Wass Albert szavaival búcsúzott: / „Üzenem a háznak, mely fölnevelt: a fundamentum Istentől való / és Istentől való az akarat, / mely újra építi a falakat. / A víz szalad, de a kő marad, / a kő marad.”

Ezt követően Traski Viktor, az UMOTI igazgatóhelyettese felolvasta az egyetem rektorának rendeletét, majd Spenik Sándor, Cseh Áron és Zubánics László átadta a diplomákat a végzős diákoknak.

Az ünnepség a hagyományos sapkafeldobással és fotózással ért véget.

(RV/Kárpátalja hetilap)