Miként vált a sikeres járvány elleni küzdelem komoly problémává Ausztráliában?

Mint ismeretes, az országok egy bizonyos taktikát és módszert választottak a koronavírus járvány elleni küzdelemben. És Ausztrália sem kivétel. A 2020-as év nagy részében a koronavírus elleni küzdelemben elért sikere az egész világon az irigység tárgya volt. Akkor, amikor az olasz kórházak már nem bírták az betegek ellátását, Izrael megtiltotta polgárainak, hogy elhagyják otthonukat, Ausztrália határozott intézkedéssel lezárta határait – ez a taktika eleinte nagyon hatásos volt.

A közel 25 milliós lakosú országban a járvány kezdete óta több mint 900 ember halt bele a fertőzésbe, a megbetegedések száma pedig körülbelül 32 ezer – ezt az adatot egyes országok naponta meghaladják. Az ország gazdasága is gyorsan talpra állt.

Ellenben nagy meglepetés volt, hogy Ausztrália éppen most szembesült a világjárvány kezdete óta legerősebb fertőzés hullámmal. Lakosság körében egyre nő az aggodalom, míg más országokban fokozatosan szűnnek meg korlátozásokat, a kontinens polgárainak feltehetően sokáig kell még „aranykalitkájukban” maradniuk.

Az utazási korlátozások ellenére a vírus jelen van a vidéki településeken és az államok határain túl is elterjedt. Például Victoria államban ötödik alkalommal vezették be a karantént, hogy elkerüljék a fertőzés kitörését. Dél-Ausztrália államban pedig rendeletet adtak ki, amely július 20-tól tiltja a látogatásokat azt követően, hogy egy személy, aki Sydney-ben fertőződött meg, még pár embert megfertőzött. Tehát jelenleg Ausztrália 25 millió lakosának több mint a karanténban van. A belépési korlátozások miatt az ország polgárai nehezen tudnak hazatérni külföldről.

A The Economist kiadvány közleménye szerint ma sok ausztrál Gladys Berejikliant, a legnépesebb Új-Dél-Wales államának miniszterelnökét vádolja, akit korábban az ország megmentőjének neveztek, hogy nem zárta le Sydney-t, mikor kitört a megbetegedések hulláma. Az elmúlt hullámok idején kormánya a kapcsolatok követésére támaszkodott. De most kiderült, hogy ez nem elegendő a Delta törzs okozta helyzet kezelésére. Ezen kívül van még egy probléma, amely jelentősen hátráltatja a vírus elleni küzdelmet – a vakcináció lassú tempója. Az ország lakosságának csak mintegy 15%-a van teljesen oltva.

Mint ismeretes, Scott Morrison szövetségi kormánya nem elegendő számú megállapodást kötött a vakcina gyártókkal, és most nyilvánvalóan nincs elegendő oltóanyag. Az egyetlen vakcina, amelyből Ausztráliában több mint elegendő van, az az AstraZeneca, de az csak a 60 év felettieknek ajánlott. És még közülük is sokan inkább visszautasították a vakcinációt, amely véralvadási zavarokat okozhat. És ez egy bizonyos ideig logikusnak tűnt – mivel szinte nincs koronavírus az országban, azt gondolták, miért kell kockáztatni? De az idők megváltoztak.

És most a reményt az 1 millió adag Pfizer oltóanyag táplálja, amely most kerültek forgalomba. Ismeretes, hogy hamarosan sokkal nagyobb lesz a készlet. Tehát szerencsés esetben Ausztrália képes lesz a lakosság 80%-át beoltani újévig, véli Stephen Duckett, a Gratton Intézet egészségügyi szakértője. Véleménye szerint ez az a szint, amikor Ausztrália elgondolkodhat a határok megnyitását illetően.

Mark Stirz, a Sydney-i Egyetem politikai laboratóriumának igazgatója úgy véli, hogy honfitársai között eluralkodott az érzés, hogy a veszély külföldön lakozik, és a legjobb dolog, amit Ausztrália ebben a helyzetben tehet az, hogy elzárkózik az egész világtól”. A szakértő azonban hozzátette: „most az a probléma, hogyan lehet visszatérni ehhez”.

Mint ismeretes, az izoláció egyáltalán nem új tendencia Ausztrália számára. És itt nemcsak az ország-kontinens földrajzi jellemzőiről van szó. Például a múltban az izoláció többször megnyilvánult a kemény bevándorlási törvényekben, amelyek tükröződtek John Howard, egykori miniszterelnök nyilatkozatában: „Mi fogjuk eldönteni, ki és milyen körülmények között érkezhet országunkba”. Ez kulcskérdés minden ausztráliai szövetségi választáson. A soron következő választásokra 2022-ben kerül sor, Morrison kormánya addig várhat a korlátozások feloldásával.

Érdekesnek tűnik az a tény is, hogy az ABC tv-csatorna egyik legfrissebb közvélemény kutatása szerint az ausztrálok közel 80%-a egyetértett abban, hogy a nemzetközi határoknak zárva kell maradniuk mindaddig, amíg nem vonják a járványt világszerte felügyelet alá.

NEWSMAKER