Koronavírus: Óvintézkedések járvány idején

A koronavírus szó lett az utóbbi napok közbeszédének, illetve a médiának a leggyakrabban elhangzott kifejezése.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan még nem jelentette be, de tudományos értelemben már pandémiával, azaz nemcsak több országra, de kontinensekre vagy akár az egész világra kiterjedő járvánnyal van dolgunk.

Az új típusú koronavírus (COVID-19) a múlt év decemberében ütötte fel a fejét a kínai Vuhanban, és sokáig úgy tűnt, hogy nem terjed majd kívül ezen a tartományon. Az elmúlt hetekben azonban egyértelműen kiderült, hogy nemcsak az ázsiai kontinensen belül, de Európa számos országában is komolyan számolni kell a betegséggel, így tömeges megbetegedést jelentettek például Észak-Olaszországból vagy Németországból is…

Mivel Kárpátaljáról manapság már nemcsak a járvány szempontjából még biztonságosnak számító Magyarországon vállalnak tömegesen munkát, hanem az Öreg Kontinens számos más országában is, ezért valamilyen szinten fel kell készülni arra, hogy szűkebb környezetünkben is felütheti a fejét a betegség.

A napokban Beregszász és a járás egészségügyi intézményeinek családorvosai részvételével munkaértekezletre került sor a Beregszászi Alapellátási Központban, ahol részletesen átbeszélték azokat az óvintézkedéseket, amelyeket foganatosítani kell abban az esetben, ha koronavírus-fertőzés gyanúja merülhet fel.

Mint Henagyij Andrejev, a Beregszászi járás infektológiai osztályának vezetője elmondta, ha bármilyen beteg esetében felmerül a járvánnyal való érintettség lehetősége, abban az esetben a legfontosabb, hogy ez a személy telefonon értesítse a családorvosát, vagy más egészségügyi dolgozót, semmiképpen se személyesen keresse fel az egészségügyi intézményt. Az elsődleges vizsgálat során a páciens kórtörténetének anamnézisét kell megvizsgálni, tehát kideríteni, hogy az elmúlt napokban-hetekben hol járt, kikkel érintkezett, és mikor észlelte először a betegség tüneteit. Ha az anamnézis felvételének során kiderül, hogy az érintett beteg a koronavírussal fertőzött gócpontok környékén tartózkodott, vagy onnan érkező emberekkel érintkezett, akkor mindenféleképpen izolálni kell, vagyis karanténba kell helyezni egészen addig, mígnem a vizsgálatok ki nem derítik az esetleges betegségét, vagy a vírustól való mentességét. Ugyanígy kell eljárni azokkal a személyekkel, akik a beteggel az azt megelőző napokban közelebbi kapcsolatban voltak.

Amúgy a koronavírus legfőbb tünetei a hirtelen fellépő magas láz, a száraz, kevés váladékkal történő köhögés, mellkasi nyomásérzet, légzési nehézségek, levertség, fejfájás, általános gyengeség. Ezek a panaszok simán beillenek egy légcső-, vagy hörghurut betegség tüneteinek is, ezért is fontos a kórtörténet pontos nyomon követése…

Mivel február végén, március elején amúgy is az influenzajárvány ,,szezonját” éljük, és valójában a koronavírus tünetei sem sokkal térnek el influenzaszerű betegségek megnyilvánulásától, így valójában, kis túlzással, minden ilyen beteg addig ,,gyanús”, amíg ki nem derül róla, hogy nem volt kapcsolata a járvány gócokkal.

Mint Ruszlana Hegyes, a Beregszászi Járási Alapellátási Központ vezető főorvosa elmondta, a hozzájuk tartozó egészségügyi intézmények mindegyike el van látva megfelelő mennyiségű mosó- és fertőtlenítő szerekkel, szájmaszkokkal, gumikesztyűkkel, és egyéb olyan eszközökkel, amelyek rendszeres használata jelentősen csökkenthetik a járványok terjedését.

Nemcsak a koronavírus, de bármilyen más betegség megelőzésében fontos szerepe van a rendszeres, alapos kézmosásnak, a helyiségek gyakori szellőztetésének és fertőtlenítésének, a rendszeres testmozgásnak, zöldségekben, gyümölcsökben és vitaminokban gazdag étkezésnek. Aki bármilyen betegség tüneteit észleli magán, az lehetőség szerint ne menjen közösségbe, tüsszentés és köhögés esetén takarja el a száját kendővel vagy a könyökhajlatával, ha pedig súlyosbodik az állapota, akkor konzultáljon családorvosával.

Jakab Lajos,
badalói családorvos

(Kárpátalja hetilap)