Szenvedély és hűség – Zrínyi Ilona élete elevenedett meg Munkácson

Hedry Mária monodrámája Zrínyi Ilona életét, a szenvedélyes, szerelmes asszonyt, az anyát, a fél országnyi Rákóczi-birtokok úrnőjét, fontos döntéseit és vívódásait, valamint a XVII. századi Magyarország politikai viszonyait, katonai eseményeit mutatja be ötven percben. A Munkácsy Mihály Magyar Házban magyar diplomaták, kárpátaljai magyar közéleti személyiségek, művészek és a színház iránt érdeklődő munkácsi közönség láthatta a Majzik Edit, Jászai Mari-díjas színművésznő által magával ragadó módon életre keltett Zrínyi Ilonát, a korabeli krónikák imádott hősnőjét, aki nő létére, szíve alatt hordva Thököly gyermekét, utolsó pillanatig védte a rá bízott Munkács várát. Mindnyájan tudjuk, hogy a munkácsi vár volt Thököly Imre és Ilona esküvőjének színhelye, ezért az előadás helyszíne nem is lehetett máshol.

Petneházy Szabolcs Attila, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának magyar–magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa köszöntötte az előadás előtt a közönséget, kiemelve: „Mindig csodálatos érzés, amikor létrejön egy ilyen előadás nagyszerű helyszínen, nagyszerű közönséggel .[…] Zrínyi Ilona most egy kicsit haza jön, és szól önökhöz ezen az előadáson keresztül. Nagyon köszönöm, hogy eljöttek, és remélem, ismét sikerül egy hétköznapi estét ünnepivé varázsolni. Mert magunk felelünk érte, hogy a hétköznapjainkba is rejtsünk ünnepi pillanatokat. Kívánom, hogy ez a mai ilyen legyen.”

Az előadás bemutatja Zrínyi Ilona felnőtt életének minden fontos korszakát. Ily módon egy időutazásnak lehettünk tanúi. A főhősnő hajón van, kíséretével és Thökölyvel száműzetésének utolsó és legtávolabbi állomása Kis-Ázsia felé haladva. A fedélzeten egyedül van, s az éjszaka csendjében megidézi életének állomásait. A darab során vissza-visszatérünk a hajóra, s ez a színhely a keretjátéka az előadásnak. Alakján keresztül képet kapunk a kuruc korszak kezdeteiről, a korabeli Magyarország viszonyairól. Emlékeiben megidézi apját, Zrínyi Pétert, akit hős katonaként az osztrák császár perbe fogott, és árulás koholt vádjával kivégeztetett. Látjuk esküvőjén Munkács várában, s a 14 évvel fiatalabb Thököly iránti szenvedély ellentmondásos stációiban. Thököly Imre kezdeti katonai sikerei, mint a felvidéki, partiumi várak elfoglalása, meghódolása boldogsággal tölti el, s a csatákba is követi élete szerelmét. Később a zuhanás idején, Thököly török elfogatásakor már Munkács várát védi, mint „Európa legbátrabb asszonya”. A vár kénytelen feladása után Bécsbe kerül gyermekeivel, ahol a megállapodás ellenére elszakítják tőle Ferenc fiát. Az osztrák árulás másodszor is kettétöri életét. Négy évet tölt a zárdában, után Thököly kiváltja két elfogott osztrák generálissal, s engedélyezik, hogy kövesse urát Törökországba. Így él majd Bulgáriában, Konstantinápolyban, s végül hajóval tartanak Nikodémiába. A Kulcsár Edit dramaturg és Árkosi Árpád, Jászai Mari-díjas rendező által színpadra vitt darab tömören ragadja meg Zrínyi Ilona életének fontos eseményeit, s ezekből fonja meg egy rendkívüli személyiség portréját a dráma lehetőségeit kihasználva.

A munkácsi, jubileumi előadáson jelen volt Herdy Mária is, a darab szerzője, aki tudósítónknak elmondta, hogy nagyon komoly, egy éven keresztül tartó kutatás előzte meg a darab megírását, amely hitelesen mutatja be azt a bonyolult történelmi korszakot, amikor Zrínyi Ilona élt. Majzik Edit játéka magával ragadó beleéléssel tárja elénk a nőt, a szenvedélyes, szerelmes asszony és anya vívódásait, ez a rész fikció a darabban, a szerző érzéseit tükrözi, hisz ezt nem örökítették meg korabeli források. „A mai magyar ajkú közönségnek szerintem ismernie kellene az ő történetét és követni azt a helytállást, ami az életét jellemezte. Zrínyi Ilona ugyanis egy fantasztikus ember volt” – hangsúlyozta Herdy Mária.

Petneházy Szabolcs Attila miniszteri biztos végül a Kárpátaljának elmondta, hogy a Munkácsy Mihály Magyar Házban november 4-én nyitják meg Potyók Tamás debreceni festőművész Várak és erődtemplomok című kiállítását. A művész 2019-től festi a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Kárpát-medence várait és erődtemplomait. Jelenleg 41 várnál tart, és az elkészült művek fele Munkácson is látható lesz, közöttük itt először a Munkácsi várat ábrázoló festmény.

Az előadást követően a miniszteri biztos Bacskai József ungvári magyar főkonzullal annak lehetőségét is megvitatta, hogy a kiállítást és a nagy sikerű előadást később Beregszászban is bemutatnák. Reméljük, megtalálják majd erre a lehetőséget.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)