Mennyire zöldek az elektromos autók?

Fontos kérdés ez, mivel az Európai Unióban 2030-tól kizárólag elektromos autókat lehet majd értékesíteni. Sokan egyelőre szkeptikusak, miután a villanyautók működése meglehetősen összetett, így nehéz átlátni, pontosan mennyire környezetbarát technológiáról van szó.

A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) előrejelzése szerint az évtized végére mintegy 125 millió elektromos autó közlekedik majd világszerte, ekkora léptéknél pedig már nagyon nem mindegy, hogy mennyire terheli a környezetet az elektromos hajtás.

Az elektromos autók mindenképpen tisztábbak, mint a robbanómotoros változatok, legalábbis ami a helyi légszennyezést illeti. Ez érthető is, hiszen a villanyautók közlekedés közben valóban zéróemissziósak, semmilyen égésterméket nem pöfögnek ki. Ha csak ezt nézzük, kétségtelen, hogy melyik a jobb választás. Ugyanitt említhetjük a zajszennyezést is, mert bár a modern robbanómotoros autók sem túl hangosak, a hangtalanul suhanó elektromos autókhoz képest még így is zajforrásnak tekinthetők.

Ami fontosabb, az az elektromos autókhoz köthető egyéb környezeti terhelés, ami főként természetesen az üzemeltetésükhöz szükséges elektromos áram előállítását jelenti. Ezen a téren nem sok lehetősége adódik azoknak, akik elektromos autó beszerzését fontolgatják: az áram onnan jön, ahonnan az adott országok előállítják, lehetőleg megújuló energiaforrások – nap-, szél-, vízenergia – segítségével.

A következő fontos tényező az e-autókban használt akkumulátorok kérdése. Ehhez a jelenlegi technológiák alapján kobaltra, lítiumra és rézre van szükség, amelyek bányászata több szempontból problémás. A világ kobaltfelhasználásának mintegy 60 százaléka jelenleg Kongóból származik, ahol a The Guardian brit lap információi szerint gyerekmunkásokat is dolgoztatnak a bányákban. Az etikai problémákon túl pedig a bányászat komoly környezetszennyezéssel járhat, ami aggasztó abból a szempontból, hogy a jelenlegi trendek szerint a bányászott kobalt mennyiségének többszörösére lesz szükség az előttünk álló évtizedben az e-autók elterjedéséhez. Szerencsére elképzelhető, hogy erre lesz megoldás, a Tesla ugyanis nemrég bejelentette, hogy már dolgoznak a kobaltmentes akkumulátorok kifejlesztésén.

Hasonlóan problémás a lítium bányászata: vízhiányt, elsivatagosodást és súlyosan mérgező anyagok környezetbe való beszivárgását eredményezheti. Utóbbi esetben megoldást jelenthet egy viszonylag új technológia, amely lehetővé teszi, hogy a bizonyos kőzetekben megtalálható lítium-karbonátból állítsák elő az alapanyagot. Ennek köszönhetően rövidülhetnek az ellátási láncok, miáltal szintén csökken az e-autók ökológiai lábnyoma. A helyzet tovább javulhat, ha a korábban gyártott lítiumion-akkumulátorok újrafelhasználásához létrejön az ezt lehetővé tévő technológia.

Ez a kör egyelőre nem az e-autóké, más kérdés, hogy a benzines és dízelautókban is akad épp elég alkatrész és felhasznált anyag, amelynek előállítása környezeti vagy etikai szempontból problémás. Szintén enyhítheti az e-autók környezeti terhelését, ha a fentihez hasonló alternatív megoldásokat találnak ki. A Reuters értesülései szerint a Tesla a kisebb hatótávú autóihoz lítium-vas-foszfát akkumulátorokat fejleszthet ki, ezek olcsóbbak és a kobalthoz képest az előállításuk is zöldebb.

Mint látható, az elektromos autók, bár gyártásuk és üzemeltetésük távolról sem zéróemissziós, szinte minden tekintetben környezetkímélőbbek, mint robbanómotoros társaik. A technológia fejlődésével pedig a mérleg nyelve még inkább az elektromos hajtás irányába billen majd el a közeli jövőben.

Forrás: pcworld.hu