A saját metaverzumán dolgozik Kína

Az ázsiai államnak ambíciózus tervei vannak a jövő internetével kapcsolatban és ezért új szabványokat dolgoz ki. A feltételek az innovatív cégeknek, az elérhető hardvereknek és az állami beruházásoknak köszönhetően jók.

A kínai metaverzum-platform neve Xirang – vagyis a „remény országa” – és a Baidu kapcsolta be tavaly decemberben. A szolgáltatás keretében 100 000 felhasználó tud egy időben különleges szemüvegek alkalmazásával avatárként jelen lenni egy digitális univerzumban. Robin Li, a Baidu vezetője és társalapítója kiemelte, hogy Kína „termékeny talaj a mesterséges intelligencia számára” és a fejlesztők egy „arany évtized kezdetét” jelenthetik be. Ez utóbbit támasztja alá, hogy tavaly december végéig több mint 1300 vállalat jegyeztetett be márkákat a metaverzummal összefüggésben.

A metahype motorját a Facebook átnevezése Metára rúgta be, azóta egyre-másra jelentik be a cégek, hogy jövőbeli fókuszuk központjában egy ilyen univerzum áll. A Baidu vezére szerint ez a mesterséges intelligencia hajnalát jelenti, míg mások szerint ugyanolyan gyors virágzás lesz ez, mint az évezred elején a Second Life online világával megtapasztalhattunk. Yu Jianing, a CMCA nevű kínai mobilkonszerneket tömörítő szakmai szövetség képviselője kifejtette, hogy a metaverzum lesz az innovációk versenyével kapcsolatos új csatatér. Az új kínai metaverzum ipari bizottságot vezető szakember hozzátette, hogy még akkor is, ha a koncepció gyermekcipőben jár, ez az internet következő nagy durranása.

A különböző kínai IT-nagyvállalatok (Alibaba, Baidu, Tencent) a metaverzumban is erős pozíciókat akarnak kiépíteni. Múlt év végéig 1300 kapcsolódó védjegyet jegyeztettek be a cégek és heti szinten állnak elő valamilyen kapcsolódó bejelentéssel. Ez jót tesz a részvényárfolyamoknak is, olyannyira, hogy egyre nagyobb a tőzsdei nyomás a projektek valódiságának bizonyítására. Kína már 2030-ban 26 százalékos globális részesedéssel rendelkezhet a dolgok internete piacon. Az Alibaba, a Baidu és a Huawei folyamatosan kiterjesztik a technológia és a mesterséges intelligencia határait, ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a fizikai és a virtuális valóság közötti határok is egyre jobban elmosódnak.

A kérdés politikai vetületet is kap, hiszen sem az Egyesült Államok, sem Kína nem hagyhatja, hogy az új világ valamely területén – legyen az a metaverzum, a virtuális valóság vagy a dolgok internete – riválisa döntő fölénybe kerüljön. Az amerikaiaknak aggodalomra adhat okot, hogy mobilinternet terén egyértelműen lemaradtak. Az ázsiai ország komoly előnyben van a versenytársaival szemben, hiszen 1,3 millió 5G-bázisállomással rendelkezik, amely becslések alapján a globálisan felszerelt kapacitás több mint háromnegyede. Az infrastruktúrát főleg a Huawei és a ZTE építette ki. Sencsen városában több 5G-adótorony van, mint egész Németországban. A korszerű mobilszabványt közel 500 millió helyi lakos használja, az eladott okostelefonok több mint 80 százaléka 5G-kompatibilis. Ez részben annak is köszönhető, hogy a helyi gyártók (Oneplus, OPPO, Xiaomi) számos olcsó modellt kínálnak. Ugyanez a fejlődés figyelhető meg a virtuális valóság területén is.

Forrás: sg.hu