Az ISS űrprojekt és az orosz-ukrán háború

Az Ukrajna elleni orosz invázió, valamint az erre válaszként bevezetett nyugati szankciók miatt egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a nyugati országok és Oroszország közös űrprojektjeivel, ami a Nemzetközi Űrállomást is érzékenyen érintheti.

Bár kezdetben mindegyik ország űrügynöksége azt kommunikálta, hogy a világűrben való együttműködésüket a kialakult helyzet nem befolyásolja, az elmúlt napokban egyre sokasodnak azok a jelek, amik ennek az ellenkezőjére utalnak.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője már február 25-én, vagyis a háború megindulásának másnapján arra figyelmeztette a nyugati országokat, hogy amennyiben Oroszország kiszállna a projektből, a Nemzetközi Űrállomás egyszerűen lezuhanna. Ennek a hátterét az adja, hogy az űrállomásnak időnként kisebb pályakorrekcióra van szüksége ahhoz, hogy tartani tudja a magasságát, ezt pedig jellemzően a hozzá kapcsolódó orosz űrhajók hajtóművével végzik el. Bár Elon Musk a Roszkoszmosz vezetőjének felvetésére gyorsan jelezte, hogy a SpaceX készen állna pótolni az orosz űrhajókat, kérdéses, hogy a Dragon űrkapszula erre alkalmas lenne-e.

Az oroszok később hazarendelték a személyzetet az Európai Űrügynökség guyanai űrkikötőjéből, és bejelentették, hogy a jövőben nem szállítanak rakétahajtóműveket az Egyesült Államokba. Bár hivatalosan egyelőre nem került szóba, hogy Oroszország elhagyná az ISS-t, a Roszkoszmosz néhány napja bejelentette, hogy megszakítják a Németországgal közös tudományos kísérleteket, amelyeket az űrállomáson folytattak.

A helyzet gyors eszkalálódását jelzi, hogy – ahogy arról a Futurism beszámolt – a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a napokban egy olyan videót tett közzé a Telegram közösségi oldalon, amely azt mutatja be, ahogy az űrállomás orosz szegmense leválik az ISS többi részéről. A NASA Watch által a Twitterre feltöltött videó végén ugyan jelzik, hogy kitalált eseményről van szó, de már önmagában az is sokatmondó, hogy egyáltalán szükségét érezték egy ilyen videó elkészítésének.

A kapcsolatok megromlása egy amúgy is érzékeny pillanatban érte a feleket, hiszen amíg a NASA arra készül, hogy az ISS 2030-ig üzemképes marad, addig orosz oldalról az elmúlt években több olyan nyilatkozatot is lehetett hallani, ami arra utalt, hogy a jelenlegi megállapodás 2025-ös lejárta után kiszállnának a nemzetközi projektből, hogy inkább a saját – már építés alatt álló – űrállomásukra koncentráljanak.

Ha az ISS egyelőre nincs is veszélyben, más fontos űrprojekteket súlyosan hátráltathat az ukrajnai háború és annak következményei. Amikor február végén, az orosz invázió megindulása után megkerestük az orosz és az európai űrügynökséget, hogy az ExoMars programról érdeklődjünk, még mindkét féltől azt az információt kaptuk, hogy a két ország közös Mars-projektje a terveknek megfelelően halad tovább, alig néhány nappal később viszont az ESA már arról adott ki közleményt, hogy az Oroszországra kivetett szankciók miatt az indítást valószínűleg ismét el kell halasztani. Mivel a Mars csak nagyjából kétévente kerül elég közel a Földhöz ahhoz, hogy missziót lehessen indítani, így egy újabb halasztás azt jelentené, hogy az eredetileg 2020-ra tervezett küldetésre csak valamikor 2024-ben kerülhetne sor.