Az állatok pont ugyanúgy szenvednek egy háborúban, mint az emberek, csak rájuk kevesebben gondolnak. Az egyik legnagyobb ukrán állatvédő szervezet becslése szerint az országban 750 ezer kutya és 5,5 millió macska élt. Közülük körülbelül egymillióan menekülhettek el gazdáik oldalán. A többieket hátrahagyták, vagy még a bombázások első napjaiban elszöktek. Főleg a nagy testű kutyák maradtak egyedül, kiszolgáltatva.
Egy Ukrajnát bejárt magyar fotós, Elek Krisztián arról mesélt az Euronewsnak, hogy a folyamatos fegyverropogás miatt a kutyák a pincékben húzták meg magukat és akkor sem mernek kijönni, ha az ember étellel kínálja őket. Inkább éhen halnak, minthogy még egyszer megbízzanak az emberben.
Az utóbbi másfél hónapban számos állatvédő szervezet megmozdult, hogy elviselhetőbbé tegye az utcára került kiskedvencek életét. A magyar Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetsége élen jár a segélyezésben. Hetente legalább 5 tonna tápot pakolnak teherautóikra és juttatnak el Kárpátaljára.
A 6 órás út és a viszontagságos határátkelés után az adományok egy ungvári menhelyre futnak be. A telepet Irina Azizján vezeti, aki Örményországban született, Magyarországon tanult és egy éve az ungvári közgyűlésbe is beválasztották. Eleinte csak a környék kóborkutyáinak gyűjtött tápot, de a háború kezdete óta ő látja el a menhelyeket Harkivtól Odesszáig. Férfiakat megszégyenítő erővel és kitartással dobálja a 20 kilós zsákokat a platóra. Nemrég összeszámolta: eddig 94 tonna eledelt osztottak szét országszerte.
„Sajnos azok a régiók, ahol ott voltak az orosz katonák, például a Kijev melletti kis falvak teljesen romba dőltek. Az állatok rohannak ide-oda éhesen. Nagyon sokan meghaltak, nagyon sokat otthagytak.” Érkeznek Ungvárra segélyek Szlovákiából és Csehországból is, de a legtöbb Magyarországról jön és megfordul Kodolányi Endre keze alatt. A Speciális Állatmentő Egység alapítója már a háború kirobbanása óta fel-alá ingázik az ukrán határon. Kezdettől fogva az volt számára a legfontosabb, hogy ne csak ledobja a zsákokat egy határmenti raktárba, ahol mindenki megfeledkezik róla, hanem lássa, hogy hová mennek az adományok.
„Szumiból nemrég vonultak ki az orosz seregek. Most kaptunk egy videót, amin a menhely vezetője zokog a nagy rakás táp előtt. Hetek óta nem láttak tápot és azt hitték, hogy az összes állat el fog pusztulni. Végső elkeseredésükben kukacokból főztek nekik levest.” Irina menhelye, a Barbos az utóbbi hetekben számtalan olyan kutyát fogadott be, akiket menekülő gazdáik nem mertek átvinni a határon. Pedig minden ukrán állampolgár 5 állatot vihet magával, az európai hatóságok pedig ingyen chipelik és oltják őket.
A román kormány tagjait és több állami intézmény képviselőit is vizsgálja a bukaresti főügyészség Székelyudvarhely címere miatt, amely – egy állatvédő szervezet feljelentése szerint – állatkínzásra buzdít. A román főügyészség az MTI írásban feltett kérdéseire küldött válaszában árult el részleteket a román sajtóban is megütközést keltő ügyészségi vizsgálatról.
Az ügyészség eljárásáról Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere számolt be a városi önkormányzati testület múlt csütörtöki ülésén. Mint közölte: a főügyészség azt vizsgálja, hogy állatkínzásra való felbujtásnak minősül-e, hogy a román kormány által tavaly augusztusban hivatalosított évszázados városcímeren a jelképek között karddal átszúrt medvefej is szerepel. A főügyészség az MTI-vel közölte: olyan civil szervezet panasza alapján indított vizsgálatot az ügyben, amelynek a tevékenységi körében az állatok védelme is szerepel. Az ügyészség azt is közölte, hogy a civil szervezet a kormány tagjait is feljelentette, valamint olyan állami hatóságokat is, mint a Román Akadémia heraldikai bizottsága és Hargita megye prefektusi hivatala. A főügyészség a nyomozás nem nyilvános voltára hivatkozva válasz nélkül hagyta azt a kérdést, hogy indult-e nyomozás más települések címerei ügyében is.
A Főtér.ro portál közben kiderítette, hogy a feljelentést a Duna-delta peremén fekvő Tulceán bejegyzett Szövetség az Állatok és a Környezet Védelméért (Federaţia pentru Protecţia Animalelor şi Mediului, FPAM) tette alig egy héttel az után, hogy a kormány elfogadta Székelyudvarhely címerét. A Főtér.ro a feljelentés szövegét is megtalálta a DCNews.ro portálon. A feljelentő szervezet szerint eleve rosszhiszemű, vagy pedig logikai következetlenséget tükröz az a címertani magyarázat, miszerint a fegyveres kar és a karddal átszúrt medvefej a térség lakóinak bátorságát jelképezi. Álláspontja szerint a kardra tűzött medvefej csakis a medve megölését jelentheti, és bűncselekmény elkövetésére történő uszításnak minősül, amely a büntető törvénykönyv szerint három hónaptól három évig terjedő börtönnel, vagy pénzbírsággal büntethető.
A portál azt is kiderítette, hogy a feljelentést tevő egyesület alapító elnöke Marius Marinescu, aki az azóta megszűnt Demokrata Pártnak (PD), majd a Konzervatív Pártnak (PC) volt a szenátora 2004 és 2008 között, majd a szélsőségességéről ismert, parlamenten kívüli Nagy-Románia Párthoz (PRM) csatlakozott.
Cseke Attila, a román kormány fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere január 11-én számolt be arról, hogy tárcavezetése első évében kinyitották azt a fiókot, amelyben évek óta elbírálatlanul tartották a különböző települések zászlójának és címerének jóváhagyását kérő iratokat. Azt is megjegyezte, hogy 2021-ben a szaktárca 112 címert és zászlót terjesztett a kabinet elé. Ezek közül két erdélyi megye és harminchárom erdélyi magyar település szabad címer- illetve zászlóhasználatára szereztek törvényes garanciát. Az érvényes romániai jogszabály szerint a helyi jelképekről is a román kormánynak kell a végső döntést meghoznia, miután a jelképek javaslatát megvizsgálta az illetékes megyei, regionális, majd országos címertani bizottság.
