Array ( [count_posts] => 2 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjYyMzAxO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 116979 [content] =>A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtökön tájékoztatta az MTI-t, hogy szegedi kutatók munkája nyomán a jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot.
A közlemény szerint Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) dolgozó Juhászné Csapó Edit és az által vezetett Lendület-kutatócsoport munkatársai olyan nanoszerkezetekkel foglalkoznak, amelyek aranyból vannak.
Az SZTE adjunktusa és az MTA-SZTE Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa több mint egy évtizede kezdett el foglalkozni nemesfém tartalmú nanoszerkezetekkel, az első néhány évben ezek előállításának kérdéseit vizsgálta. Munkatársaival mintegy három évvel ezelőtt – az országban elsőként – kezdtek olyan nemesfémtartalmú nanoszekezetű anyagokat előállítani, amelyek intenzív fluoreszcenciát mutatnak, ha UV-fénnyel világítják meg őket.
Juhászné Csapó Edit kifejtette, a Lendület programban e nanoszerkezeteket teljesen új, főként orvosbiológiai alkalmazási területeken igyekeznek felhasználni. Zöldkémiai úton – vagyis környezetbarát alapanyagokból – előállítható molekulákat fognak fejleszteni. Így az előállítási folyamat költséghatékony, a termékek pedig biokompatibilisek lesznek: vagyis a szervezetbe kerülve jó eséllyel nem fognak mellékhatásokat kiváltani.
A szakemberek egyik célja optikai érzékelőrendszerek fejlesztése. Ezek a – még a vírusoknál is egy nagyságrenddel kisebbek – részecskék különféle színekben intenzíven fluoreszkálnak. Amikor a nanoszerkezetek kölcsönhatásba lépnek a célmolekulával – ami lehet az ivó- vagy szennyvízben lévő toxikus anyag, vagy emberi szervezet számára veszélyes kismolekula -, akkor megváltozik a fluoreszcenciájuk, így jelezve a keresett anyag jelenlétét.
Vannak olyan daganatos megbetegedések, például a melanoma, amelyek nagyon gyorsan áttéteket képeznek a szervezetben, ami sajnos drasztikusan rontja a betegség prognózisát. A Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézetében már kidolgozott állatmodellrendszer áll rendelkezésre a melanoma vizsgálatára, a kiváltott daganatokat PET-CT segítségével lehet az egerekben vizsgálni. Csapó Edit Lendület-csoportja velük együttműködve fejleszt aranyalapú tumordiagnosztikai nanoszerkezeteket. A radioaktív izotóppal megjelölt nanoszerkezet része egy kispeptid, amely szelektíven kapcsolódni tud a tumorsejt felszíni receptoraihoz. Ha egy melanoma tumorra talál, ott felgyülemlik, ami a PET-felvételen nyomon követhető. Fontos a majdani klinikai alkalmazás szempontjából, hogy a felhasznált nanorészecske a vizsgálat lezárulta után a vesén keresztül kiürülhessen a szervezetből.
A Lendület-csoport összes tagja vegyész, és infrastrukturális hátterük is a nanoszerkezetek előállítását és karakterizálását teszi lehetővé. A terápiás alkalmazás tesztelése így csak intézményi partner segítségével lehetséges – ezt nyújtja a Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézete. A mostani kutatás alapvetően alapkutatás jellegű, de azt természetesen a kutatócsoport-vezető sem zárja ki, hogy ha a vizsgálatok ígéretes eredményt hoznak, esetleg valamely készítményt szabadalmaztatni is tudják, akkor ez felkeltheti valamelyik gyógyszercég érdeklődését. Ez pedig elvezethet a klinikai alkalmazásig is – áll a közleményben.
(MTI/Origo)
[type] => post [excerpt] => A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtökön tájékoztatta az MTI-t, hogy szegedi kutatók munkája nyomán a jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1662157800 [modified] => 1662142701 ) [title] => A nanoarany segíthet a daganatok korai diagnosztizálásában [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=116979&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 116979 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 116980 [image] => Array ( [id] => 116980 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/979823.jpg [original_lng] => 58334 [original_w] => 640 [original_h] => 480 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/979823-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/979823-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/979823.jpg [width] => 640 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/979823.jpg [width] => 640 [height] => 480 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/979823.jpg [width] => 640 [height] => 480 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/979823.jpg [width] => 640 [height] => 480 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/979823.jpg [width] => 640 [height] => 480 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1662131902:5 [_thumbnail_id] => 116980 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1741 [_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => [_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1662131903 [translation_required_done] => 1 [_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => [_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671799802 [_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 594 [2] => 49 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Egészség [2] => Hírek [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 62301 [1] => 10452 [2] => 710 ) [tags_name] => Array ( [0] => arany [1] => daganatos megbetegedés [2] => kutatás ) ) [1] => Array ( [id] => 67199 [content] =>A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmérővel rendelkező Ceres törpebolygóig terjed a méretskála. A Naprendszer keletkezésének időszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekből felépülő 16 Psyche elnevezésű kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségű arany építi fel.
Csak a rádiócsillagászati megfigyelések mutatták ki a fémes felszínt
A teleszkópos csillagászat hajnalától – Galilei 1610-ben történt első távcsöves észlelésétől – majdnem két évszázadot kellett várni az első kisbolygó felfedezéséig. A Mars és a Jupiter pályája közötti aszteroida-öv első égitestét, a Ceres törpebolygót Giuseppe Piazzi itáliai csillagász fedezte fel, 1801. január elsején.
Az ezt követő években az észlelési technika fejlődésének köszönhetően sorra fedezték fel az egyre újabb kisbolygókat, elsőként a legnagyobbakat, köztük a Júnót, a Pallast és a Vestát. (Valamivel több, mint egy évszázaddal Piazzi felfedezése után, az 1920-as években már közel ezer kisbolygót illetve aszteroidát katalogizáltak, de napjainkban is minden évben újabb és újabb aszteroidákat azonosítanak.)
Piazzi mérföldkőnek számító első észlelése után az 1852. március 17-én felfedezett Psyche volt a 16-ik azonosított aszteroida.
Annibale de Gasparis nápolyi csillagász, a kisbolygó felfedezője a görög mitológia királylányáról, Erósz feleségéről nevezte el az aszteroidát. A 200 kilométer átmérőjű égitest fémes anyagát azonban csak a 20. század közepén, a rádiócsillagászati mérések mutatták ki.
Ekkor sorolták a Psychét az úgynevezett M típusú kisbolygók közé.
Ezek az aszteroidák a kisbolygók egy egészen sajátos típusát alkotják, mivel a felszínűket fémes anyagok uralják.
Mindezt az általuk visszavert fény színképének jellegzetes spektrumlefutása tárja fel, ami nagyon hasonló a vasmeteoritok reflexiós színképéhez. A Psyche napközelsége idején hozzávetőleg 2,5 csillagászati egységre (CSE) közelíti meg központi csillagunkat, a Naptól mért legnagyobb távolsága pedig 3,3 CSE. ( Egy csillagászati egység egyenlő a Föld – Nap közepes távolsággal, ami 149,9 millió kilométer.) A Psyche egyedi különlegessége azonban nem az előző jellemzőkben, hanem a kisbolygó rendkívüli anyagösszetételében rejlik.
Mindenki dollármilliárdos lehetne a Földön
Az asztrofizikusok szerint a teljes egészében fémből felépülő Psyche a Naprendszer kialakulásának idején keletkezett korai kőzetbolygó fémes magja. Úgy vélik, hogy a más aszteroidákkal történt sorozatos ütközések szabályosan „lehámozták” a kőzetréteget a bolygóról, és annak csak a rendkívül nagy szilárdságú fémes magja maradt meg. Ez a magyarázat arra, hogy a Psyche miért áll kizárólag fémből.
A kisbolygót legnagyobb részt vas és nagy tisztaságú nikkel építi fel, de ez talán nem is lenne akkora szenzáció – leszámítva a csillagászokat-, ha a két legnagyobb alkotóelem mellett földi viszonylatban nem volna rengeteg arany is kimutatható a Psychét felépítő fémek között.
A csillagászok számítása szerint a kisbolygó mintegy 700 trillió (!) amerikai dollár értékű aranyat és platinát rejt.
Annak érzékeltetésére, hogy mekkora is ez a felfoghatatlanul nagy érték, ha a Psyche összes arany illetve platinakészletét arányosan elosztanánk a Föld lakói között, minden egyes ember 91 milliárd dollárral részesedne a kisbolygó kincséből.
A Hold tömegének egy tizenhatodát kitevő Psyche arany és platinakészletének értéke nyolcmilliószor nagyobb, mint a világgazdaság teljes értéke. Noha az űrbányászat még jóval inkább a távolabbi, mint sem a közeli jövő lehetősége, de érdekes belegondolni, vajon milyen hatást gyakorolna a világgazdaságra, ha a Psyche aranya elárasztaná a Földet.
Ami bizonyos, hogy ilyen irdatlan mennyiségű nemesfém a mostani helyzethez képest, elértéktelenítené a földi aranykészletet, ami komoly gazdasági válságot okozhatna.
Nem véletlen, hogy emiatt sokan kétségbe is vonják a Psyche aranykészletére vonatkozó becsléseket. A szkeptikusok nem meglepő módon nem is a csillagászok, hanem a gazdasági vezetők, és tőzsdei topmenedzserek közül kerülnek ki, akik a „kriptovaluta-lobbit” feltételezik a Psyche mesés aranykészletéről szóló hírek hátterében. Hogy ténylegesen mennyi nemesfémet rejt az aszteroida, az várhatóan hamarosan kiderül az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA közeljövőben tervezett Psyche-űrexpedíciójának köszönhetően.
Kozmikus kincsvadászat, kérdőjelekkel
A NASA 2022 elejére tervezi a Psyche-űrszonda indítását a floridai Kennedy Űrközpontból. A misszió E- ütemterve szerint a szonda 2026-ban fogja elérni az „aranyaszteroidát”. Az űrkutatási hivatal, valamint az Arizonai Állami Egyetem kutatóit azonban egyelőre jobban érdeklik a Naprendszer egyedülálló fém aszteroidájának a planetológiai jellemzői, mintsem a kozmikus kincsvadászat.
Az unikális bolygómag vizsgálata számos nyitott kérdésre adhat választ a Naprendszer távoli múltjáról, a protoplanetáris ütközések koráról, és a Földhöz vagy a Marshoz hasonló egykori potenciális, megsemmisült bolygók létéről.
De nem marad majd kielégítetlen az „aranylázban” égők kíváncsisága sem, hiszen a Psyche-űrszonda fedélzeti műszerei között lesz egy olyan nagyfelbontású multispektrális képalkotó műszer, amellyel az aszteroida anyagi összetételét fogják vizsgálni.
A Psychén rejtőző nemesfém készlet kitermelése egyelőre a sci-fi világába tartozó elképzelés. A Brit Királyi Csillagászati Társaság elnöke, John Zarnecki szerint még legalább fél évszázadra vagyunk a kereskedelmi űrbányászat kézzelfogható lehetőségétől.
Az űriparban érdekelt vállalkozások tulajdonosai azonban sokkal optimistábbak az űrbányászat közeli lehetőségeit tekintve, mint a csillagászok. Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke 2015-ben írta alá azt az új űrtörvényt, amely külön fejezetet szentelt az űrbányászat jogi kereteinek megfogalmazására.
A törvény negyedik cikkelye kimondja, hogy minden amerikai polgárnak valamint kereskedelmi entitásnak joga van a világűrből származó erőforrások birtoklására.
Hogy mindez hogyan lesz kivitelezhető a gyakorlatban, az egyelőre még több mint kérdéses. A világűrre vonatkozó ENSZ-egyezmény szerint ugyanis a világűr az emberiség közös kincse, így az égitesteken egyetlen állam vagy szervezet sem szerezhet tulajdonjogot, vagy egyéb kizárólagos jogokat. Hogy miként vélekednek erről a jövő űrbányászai, arról egyelőre nem szól a fáma.
[type] => post [excerpt] => A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmé... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1628807220 [modified] => 1628746492 ) [title] => Óriási mennyiségű arany van egy aszteroidán a Föld közelében [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=67199&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 67199 [uk] => 67388 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 67200 [image] => Array ( [id] => 67200 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg [original_lng] => 29178 [original_w] => 790 [original_h] => 445 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6-768x433.jpg [width] => 768 [height] => 433 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg [width] => 790 [height] => 445 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg [width] => 790 [height] => 445 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg [width] => 790 [height] => 445 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg [width] => 790 [height] => 445 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1628930250:2 [_thumbnail_id] => 67200 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2914 [_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => [_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1628736093 [_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => [_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640086081 [_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => [_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1657648798 [_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => [_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665121164 [_oembed_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] =>[_oembed_time_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] => 1678733496 [_oembed_5c23f5f02288d2e09d8b1e565a593012] =>We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023[_oembed_time_5c23f5f02288d2e09d8b1e565a593012] => 1718441237 [_oembed_efa6295057c366e082754a39cb626447] =>asteroid (2024 JP1) missed earth by 18 lunar distances: diameter ~30 m, velocity 4.7 km/s, energy ~117 kilotons. https://t.co/tPT3PILOLn
— Asteroids and Comets (@AsteroidMisses) June 1, 2024[_oembed_time_efa6295057c366e082754a39cb626447] => 1718441238 [_oembed_a2e8b60b7c69ca7e91dc29982e799a62] =>asteroid (2024 KX) missed earth by 0.8 lunar distances: diameter ~13 m, velocity 8.3 km/s, energy ~29 kilotons. https://t.co/TUo95KAXue
— Asteroids and Comets (@AsteroidMisses) May 31, 2024[_oembed_time_a2e8b60b7c69ca7e91dc29982e799a62] => 1720637455 [_oembed_c49b59b4d8ad069abb8117f42c717267] =>asteroid (2024 JP1) missed earth by 18 lunar distances: diameter ~30 m, velocity 4.7 km/s, energy ~117 kilotons. https://t.co/tPT3PILOLn
— Asteroids and Comets (@AsteroidMisses) June 1, 2024[_oembed_time_c49b59b4d8ad069abb8117f42c717267] => 1720637455 [_oembed_39b0bbceba0a434dd83e8761634fd215] =>asteroid (2024 KX) missed earth by 0.8 lunar distances: diameter ~13 m, velocity 8.3 km/s, energy ~29 kilotons. https://t.co/TUo95KAXue
— Asteroids and Comets (@AsteroidMisses) May 31, 2024[_oembed_time_39b0bbceba0a434dd83e8761634fd215] => 1720637455 [_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => [_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1720637455 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 590 [4] => 592 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => IT [4] => Társadalom [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 62301 [1] => 2745 [2] => 62302 ) [tags_name] => Array ( [0] => arany [1] => aszteroida [2] => Psyche-űrszonda ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 62301 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 62301 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => [_domains] => [status] => 1 [from_cache] => 1 )We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023