A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU – International Astronomical Union) pályázatot hirdet 20 olyan exobolygórendszer névadására, amelyeket hamarosan a James Webb-űrtávcsővel is meg fognak figyelni a csillagászok.
Az IAU Csillagászat Népszerűsítéséért Felelős Irodája (Office for Astronomy Outreach – OAO) felkéri az IAU soraiba tartozó, illetve azon kívüli csillagászokat, hogy tanárokkal, tanulókkal, amatőrcsillagászokkal és a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönség tagjaival közösen, kreativitásukat egyesítve találjanak nevet húsz ismert bolygórendszernek – olvasható a csillagaszat.hu hírportálon.
A gazdacsillag mellett ezek mindegyikében egyetlen exobolygó ismert jelenleg.
A pályázatot az OAO megalapításának 10. évfordulója alkalmából hirdetik meg. A NameExoWorlds 2022 elnevezésű pályázat célja, hogy a szakcsillagászok a nagyközönséggel karöltve közös lehetőséget kapjanak ennek a 20 bolygónak, valamint gazdacsillagainak a névadására.
A pályázattal kapcsolatos további, részletes angol nyelvű információk a www.nameexoworlds.iau.org weblapon érhetők el.
A NameExoWorlds 2022 program az unió exobolygó-névadásért felelős munkacsoportja végrehajtó bizottságának, az OAO-nak, valamint a Thaiföldi Nemzeti Csillagászati Kutatóintézetnek (National Astronomical Research Institute of Thailand – NARIT) a közös kezdeményezése.
Június 17–28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán közzétett cikk szerint amennyiben június 17–28. között hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé fordulunk, a Naptól való távolságuk sorrendjében, öt fényes bolygó is feltűnik majd: egy sorban lesz látható a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz.
Ráadásként a folyamatosan fogyatkozó Hold végig is halad a bolygók mellett a napok múlásával, így minden egyes hajnalban más-más arcát mutatja a bolygósor.
Az említett bolygók mellett, további két bolygó, az Uránusz és a Neptunusz, valamint a Pluto, és a legfényesebb kisbolygó, a Vesta is beáll a sorba. Azonban ezek az égitestek kizárólag távcsővel pillanthatóak meg.
Ez a sor szinte egész júniusban látható, a Merkúr azonban csak a hó második felében csatlakozik a „bolygóvonathoz”.
Mint írják, az együttállás meglehetősen lazának számít, a nyolc bolygó 105 fokos látószögű egyenes mentén sorakozik az égen. A Jupiter-Mars-páros 12 fokra, a Merkúr és a Vénusz 10 fokra lesznek egymástól. A bolygósor így szabad szemmel mutatja a legszebb látványt.
Aki szabad szemmel és binokulárral szeretné megfigyelni a bolygókat, érdemes még szinte teljes sötétségben, 3 óra körül elkezdenie. Ekkor a Neptunuszt és az Uránuszt is megtalálhatja még binokulárral. Az együttállás 3 óra 30-kor lesz a legszebb, ekkor a pitymallat már megvilágítja az eget. A cikk szerint azonban mindenképp érdemes 4 óráig várni, hogy a Merkúr is becsatlakozhasson.
A különleges égi jelenségre legutóbb 947-ben volt példa, és legközelebb 2492. áprilisában lesz lehetőség a megfigyelésére.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Június 17–28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1654727580
[modified] => 1654725302
)
[title] => Ezer éve nem volt ilyen bolygó együttállás
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=106015&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 106015
[uk] => 106095
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 106016
[image] => Array
(
[id] => 106016
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok.jpg
[original_lng] => 103462
[original_w] => 1920
[original_h] => 1437
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok-768x575.jpg
[width] => 768
[height] => 575
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok-1024x766.jpg
[width] => 1024
[height] => 766
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok-1536x1150.jpg
[width] => 1536
[height] => 1150
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok.jpg
[width] => 1920
[height] => 1437
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok.jpg
[width] => 1920
[height] => 1437
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1654769081:3
[_thumbnail_id] => 106016
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 5485
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1654703198
[_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>
#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
Egy haldokló nap, vagyis egy „fehér törpe” közelében létezhet egy bolygó, melyen lehetséges az élet egy új kutatás szerint.
Ha az eredmények megerősítik, ez lenne az első, az élethez szükséges feltételekkel rendelkező planéta egy fehér törpe közelében – írta a Royal Astronomical Society havi közleménye alapján a BBC hírportálja.
A kutatást vezető Jay Farihi, a Unversity College London tudósa azt mondta, a megfigyelés meglepte a csillagászokat.
Míg a nagyon nagy csillagok haláluk után fekete lyukakká válnak, a kisebbek, mint a Nap, fehér törpék, vagyis olyan csillagok lesznek, amelyek felélték összes magüzemanyagukat, és külső rétegeiket elveszítették. Általában bolygóméretűek, és kialakulásukkor kékesfehér fényt bocsátanak ki.
A kutatócsoportnak nincs közvetlen bizonyítéka, hogy a bolygó létezik, de a fehér törpe élhető zónájában lévő 65, holdméretű égitest mozgása arra utal, hogy ott van. A struktúrák egymástól való távolsága nem változik, ami azt jelentheti, hogy egy közelükben lévő bolygó gravitációs ereje hat rájuk.
Sokkolta a kutatócsoportot. A mozgás annyira pontos volt, hogy azt nem lehetett csak úgy kitalálni – mondta Farihi.
A csillagok körüli élhető zóna egy olyan sáv, melyben a víz folyékony halmazállapotban létezhet, ezáltal életet tarthat fenn. Ha közelebb lenne a csillaghoz, akkor túl forró lenne, ha távolabb, túl hideg, a zónán belül azonban „éppen jó” a hőmérséklet.
Földtől 123 fényévnyire lévő HAT-P-11b bolygót figyelték meg a kutatók, és a Hubble adatai alapján úgy tűnik, mágneses mezővel rendelkezik.
Régóta ismert tény, hogy mágneses tér nélkül a Földön ma nem lenne élet, vagy legalábbis nem olyan, mint amilyen jelenleg. A Mars mágneses mezejének eltűnése nagyrészt annak köszönhető, hogy a bolygó elveszítette a légkörét. Emiatt a kutatók úgy vélik, hogy a Naprendszeren kívüli élet egyik legfontosabb jeleként arra kell figyelni, van-e egy exobolygónak mágneses tere.
Ezen a téren most egy igen nagy előrelépés történt, a tudósok ugyanis most először biztosak abban, hogy találtak egy ilyet.
A HAT-P-11b nevű exobolygót – ami egy néhány évvel ezelőtt felfedezett gázóriás – a Hubble űrteleszkóppal figyelték meg, és a kutatók azt találták, hogy a bolygó körül úgy áramlanak a töltött részecskék, hogy azok egy üstököshöz hasonlító csóvát formálnak, amely a csillaggal ellentétes oldalon található. A Nature Astronomyban megjelent publikáció szerint mindez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a bolygót mágneses tér veszi körül – számolt be róla az IFLScience.
Gilda Ballester, az amerikai Arizonai Egyetem kutatója szerint ez az első alkalom, hogy közvetlenül észlelték egy exobolygónál a mágneses mező jelenlétét. A tudós szerint egy olyan bolygón, mint a Föld, a mágneses tér felfogja a Napból érkező részecskéket, így az élet kialakulásának és fejlődésének jóval nagyobb az esélye.
A kutatók azért tudták megfigyelni a HAT-P-11b-t, mert ötnaponta áthalad a csillaga előtt. A Hubble az ultraibolya-sugárzást figyelte, így képes volt észlelni a bolygó körüli részecskéket. Az égitest mögötti csóva azokat az ionokat jelenti, amelyeket a csillag 160 ezer km/h sebességgel lök el magától.
A HAT-P-11b valamivel nagyobb, mint a Neptunusz és valamivel melegebb, mint a Vénusz, így nem valószínű, hogy élet van a felszínén. Ráadásul 123 fényévnyire található tőlünk, így nagyon nehéz tanulmányozni. Ettől függetlenül az, hogy mágneses térrel rendelkezik, értékes információkat jelenthet a számunkra.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
16 magyar felfedezésű kisbolygó kapott nevet: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre.
Mint az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának szerdai közleményében írják, a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Így volt ez kétszáz éve is, és így van ez ma is, amikor az elnevezések már régen nem tudnak lépést tartani az automata távcsövek által talált több százezer égitesttel. A hagyomány mégis él, még ha az évek során sokkal szigorúbbá váltak is a feltételek. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy sorszámozzák őket, amelynek feltétele a pontos pályaszámítás, vagyis a biztos azonosítás.
Magyarország az 1930-as évek végétől egy szűk évtizeden át kisbolygó-nagyhatalomnak számított – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy az akkoriban a Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György által vezetett keresőprogramot a Szegedi Tudományegyetem és az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésében 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében újították fel. Az azóta felfedezett közel kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.
Ahhoz, hogy egy égitest sorszámot kapjon, korábban két különböző év, majd legalább négy különböző szembenállás, manapság pedig már gyakran 10-12 szembenállás idején készült megfigyelésre van szükség. Ezt követően tíz év áll a sorszámozáskor megadott felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak. Ezek az élet szinte minden területéről kikerülhetnek, a politikusokra és katonákra azonban százéves moratórium van.
Az elmúlt csaknem másfél évben szünetelt az elnevezések elfogadása, ugyanis az elnevezések hivatalos bejelentésének joga szervezetet cserélt, azonban ez év májusában végre újraindult a folyamat, így elfogadták a korábban benyújtott 16 magyar névjavaslatot.
Bár a névválasztás szubjektív dolog, igyekeznek a tudomány, a sport és a kultúra területéről egyenlő arányban választani az elnevezéseket – idézi a közlemény a kutatási programot vezető Sárneczky Krisztiánt.
Az újonnan elkeresztelt kisbolygók között található az Adyendre, a Dévényanna, az Erdőspál, a Várkonyiágnes, a Kaffkamargit, a Halmospál, a Lukácsbéla és a Komjádibéla, de neveztek el kisbolygót Hosszú Katinkáról, Kaszás Attiláról és Hamvas Béláról is.
