Az úgynevezett „tűzifatörvény” felrobbantotta az ukrán közösségi hálózatokat, és több tucat mém tárgya lett, mert van benne egy cikkely a bírságokról és börtönbüntetésről, ami azokat fenyegetik, akik tűzifát gyűjtenek fűtésre – számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A Legfelső Tanács 2024. október 10-én elfogadta a 9665. számú törvényt. A jogszabály hetek óta vár az elnök aláírására. Ukrajnában különféle típusú büntetések vannak az illegális fakivágás, fakitermelés, szállítás és fakereskedelem területén. Az új törvény megalkotói azonban úgy vélik, ezek nem elegendőek. Amint az indokoló megjegyzésben szerepel, a jogszabályok Európához való közelítésével Ukrajnának számos kötelezettséget kell vállalnia. Az exportra szánt fa felvásárlásának ellenőrzésétől az erdőirtás elleni intézkedésekig.
A jelenlegi intézkedések pénzbírságot, sőt börtönbüntetést is tartalmaznak, de nehéz őket végrehajtani. És a probléma méretéhez képest a tényleges ítéletek száma csekély. A büntetőtörvénykönyv 246. cikkelyében ellentmondás van. Annak ellenére, hogy a cikkely illegális fakitermelésre utal, a tárgya nem az erdő, hanem a fák és cserjék. Van olyan jelenség is, amikor a minősítés nem magától a kivágás tényétől, hanem a helyszíntől függ. Valójában a parkokban történő fakitermelés nem minősül környezet elleni bűncselekménynek.
Ráadásul a jelenlegi változat szerint a fa esetében a dokumentumok hiánya nem elegendő a vádemeléshez. Emiatt egyedi esetekben büntetnek, amikor a szabálysértőket a helyszínen vagy a fakivágás közelében tartóztatják fel. Az új törvény a felelősség fokozását, a bírságok emelését és börtönbüntetés bevezetését, valamint a fakitermeléssel kapcsolatos tevékenységek szállítástól és tárolástól való elhatárolását javasolja.
Az új törvény 246. cikkelye kimondja, hogy: törvénytelen fakivágás (jelentős kár) 34 000-től 85 000 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal (vagy 3 évig terjedő szabadságvesztéssel) büntetendő. Ismételt cselekmények vagy személyek csoportja – 85 000 és 170 000 hrivnya közötti pénzbüntetés (vagy 3-5 évre szóló szabadságkorlátozás/elvonás); illegális fakivágás parkokban és természetvédelmi területeken – 85 000–170 000 hrivnya pénzbüntetés (vagy 3-5 évre szóló szabadságkorlátozás/elvonás); a fent felsorolt, súlyos következményekkel járó cselekmények – 255 000–425 000 hrivnya pénzbüntetés (vagy 5-7 évig terjedő szabadságvesztés); hadiállapot idején illegális fakivágás – 7-től 10 évig terjedő szabadságvesztés; jelentős kárnak a több mint 340 hrivnya érték számít. Súlyos következmények – több mint 1020 hrivnya (vagy emberek halálának okozása, az állat/növényvilág károsítása).
Donald Trump közölte, hogy számára elfogadható a börtön, vagy házi őrizet kilátása is, miután csütörtökön a New York-i esküdtszék bűnösnek találta üzleti iratok meghamisításának vádjában.
A volt elnök és republikánus elnökjelölt a Fox News hírtelevízióban helyi idő szerint vasárnap sugárzott interjúban úgy fogalmazott, hogy ez a dolgok menete, ugyanakkor megjegyezte, abban nem biztos, hogy a közvélemény elfogadja-e majd az ítéletet, mert – szavai szerint – eljön egy „töréspont”.
A politikus az ítélet következményeivel kapcsolatban kijelentette, hogy a választási „siker lesz a bosszú”, a bűnpert kezdeményező embereket pedig „gonosz” és „beteg embernek” nevezte.
Az amerikai intézményekben való bizalomra vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, hogy elnökké választása esetén megszüntetné a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadásokról szóló akták minősítését, valamint feloldaná a Kennedy-gyilkosságról szóló még titkos iratok minősítését és támogatja az Epstein-akták nyilvánosságát is.
Nevek említése nélkül hozzátette, hogy két emberre gondol, mint lehetséges igazságügyi miniszter, amennyiben megnyeri az elnökválasztást, megjegyezve, hogy az előző elnöksége idején elkövetett hibákat nem akarja megismételni, amikor a posztra jelölteket keres.
A Trump-perben hozott elmarasztaló esküdtszéki döntésre vasárnap reagált a Kongresszus alsóházának republikánus elnöke, aki szintén a Fox News televízióban azt mondta, hogy a képviselőházi republikánusok minden rendelkezésükre álló eszközt felhasználnak majd, hogy visszavágjanak a szavai szerint korrupt ügyészeknek. Mike Johnson a Kongresszus felügyelő szerepkörét említette eszközként, hangsúlyozva, hogy minden tekintetben a törvény keretein belül, a jogállami normákat figyelembe véve járnak majd el.
A New York-i belvárosi bíróság esküdtszéke csütörtökön mind a 34 vádpontban bűnösnek találta Donald Trumpot, aki ellen Manhattan demokrata párti kerületi ügyésze emelt vádat hallgatási pénzek kifizetéséhez kapcsolódó üzleti iratok meghamisítása miatt. A bíró a büntetés mértékének kihirdetését július 11-re tűzte ki, ami négy nappal előzi meg a Republikánus Párt elnökjelölő konvencióját, amelyen véglegesítik a párt elnökjelöltjét a novemberi választásra. Donald Trump többször hangoztatta, hogy a vádat politikai üldözésnek, a választásokba való beavatkozásnak nevezte, a bírót pedig súlyosan elfogultnak.
A területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) munkatársainak mozgásával és munkájával kapcsolatos információk terjesztése büntetőjogi felelősséggel és akár 8 év börtönbüntetéssel jár – közölte kedden az rbc.ua hírportál a Hmelnickij megyei TCK Facebook-figyelmeztetésére hivatkozva.
A közlemény szerint „a közösségi hálózatokon, az interneten, az üzenetküldő alkalmazásokon a Hmelnickij-megyei TCK munkatársainak helyével, mozgásával és behívó-kézbesítési tevékenységével kapcsolatos információk terjesztése az ukrán fegyveres erők tekintélyének aláásásához vezet a társadalomban.”
A TCK ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a munkájára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala büntetőtörvénykönyv 114-1. cikkelyének 1. részében előírt bűncselekmény elemeit tartalmazza (a fegyveres erők és más katonai alakulatok jogszerű tevékenységének akadályozása hadiállapot idején). Ez különösen a TCK tevékenységébe való beavatkozásban, akadályok létrehozásában fejeződik ki, aminek a célja a fegyveres erők egységei és más katonai alakulatok bizonyos akcióinak akadályozása. Ezért a TCK munkájáról szóló információk terjesztése öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az iraki parlament szombaton elfogadta a törvényt, amely a vallási értékek védelmére hivatkozva akár 15 év börtönbüntetést is kiszabhat az azonos neműek kapcsolataira.
Az iraki parlament olyan törvényt fogadott el, amely súlyos büntetést szab ki az azonos neműek kapcsolataira és a homoszexualitást elősegítő tevékenységekre. Az új jogszabály, amely 10-től 15 évig terjedő börtönbüntetést ír elő az azonos neműek közötti kapcsolat létesítéséért, és legalább hét évet az ilyen kapcsolatok előmozdításáért, nemzetközi aggodalmat és az emberi jogi csoportok bírálatát váltotta ki.
A törvényt, amelyet „az iraki társadalom erkölcsi romlottságtól való megóvása” érdekében hozott intézkedésként jellemeztek, elsősorban az iraki parlamentben többségben lévő konzervatív síita muszlim pártok támogatták. A csoport úgy nyilatkozott, hogy a törvényre az ország vallási és erkölcsi értékeinek fenntartása érdekében van szükség.
A jogszabály emellett egytől három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat a személyeket, akik megpróbálják megváltoztatni „biológiai nemüket”, vagy nőiesnek tekintett módon öltözködnek.
A törvényjavaslat bizonyos bűncselekményekért eredetileg halálbüntetést helyezett kilátásba, ám ezt a jelentős nemzetközi visszhangot követően törölték, írta a Reuters. A most életbe léptetett törvényt megelőzően Iraknak nem voltak konkrét rendelkezései a melegek szexuális életére vonatkozóan, bár büntető törvénykönyve tartalmazott erkölcsi záradékokat, amelyeket időnként az LMBTQ közösség ellen használtak.
A Human Rights Watch határozottan elítélte az új törvényt. Rasha Younes, a Human Rights Watch LMBTQ jogokkal foglalkozó programjának igazgatóhelyettese kijelentette: „Az iraki parlament által elfogadott LMBTQ-ellenes törvény súlyos csapást mér az alapvető emberi jogokra”.
Harmadik, végleges olvasatában szavazta meg kedden az orosz parlament alsóháza azt a törvénymódosítás-tervezetet, amely felfüggesztettre változtatja a tényleges büntetést azon bűnelkövetők esetében, akik katonai szolgálatra szerződnek a „különleges hadművelet” során.
A törvénymódosítás egyik kezdeményezője, Pavel Krasenyinnyikov, a ház államépítési és jogalkotási bizottságának elnöke a sajtónak elmondta, hogy a tavaly elfogadott, a „különleges hadműveletben” részt vevő személyek büntetőjogi felelősségének sajátosságairól szóló törvény lehetőséget biztosított a bűncselekményért elítéltek számára, hogy szerződjenek a fegyveres erőkhöz, és garanciákat biztosított számukra. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mechanizmus bevált, és bele lehet foglalni a büntető és a büntetőeljárási törvénykönyv cikkelyeibe – tette hozzá.
Krasenyinnyikov szerint a jogi mechanizmust kiterjesztik a kisebb és közepes súlyú bűncselekmények gyanúsítottjaira és vádlottaira (kivéve a közbiztonság, az alkotmányos rend és az állam biztonsága elleni egyes bűncselekmények esetén), illetve elítéltekre (kivéve azokat, akik a kiskorúak szexuális sérthetetlensége elleni bűncselekményt, terrorcselekményt, illetve az alkotmányos rend és az állam biztonsága elleni bűncselekményeket követtek el).
A bizottsági elnök elmondta, hogy szerződéskötés esetén a gyanúsítottak ügyét felfüggesztik, az elítéltek büntetési típusát pedig próbaidőre változtatják. Magaviseletük ellenőrzését a katonai egységek parancsnoksága fogja ellátni.
Ha az érintett a szerződéses szolgálatának megkezdése után ismét bűncselekményt követ el, a bíróság a korábbi büntetések figyelembevételével szabja ki a büntetést. A szerződéses katonák számára további mentesség, a felelősségre vonás és a büntetett előélet törlése akkor lesz lehetséges, ha kitüntetésben részesülnek, illetve a katonai szolgálatból való elbocsátás bizonyos eseteiben, a vonatkozó szövetségi törvénynek megfelelően.
A törvény azt is kimondja, hogy „a büntetőjogi felelősség és büntetés alól mentesített személyek jogellenes cselekményei által okozott kár megtérítésével kapcsolatos kérdéseket” polgári peres úton kell rendezni.
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Az energiaválság miatti vészhelyzetben drasztikus intézkedéseket vezetnének be Svájcban.
Az új szabályok értelmében, ha télen nem lesz elég gáz az energiaválság miatt, akkor a gázzal fűtött épületekben a belső hőmérséklet legfeljebb 19 fokra emelhető. Továbbá a meleg vizet csak 60 fokra lehet felmelegíteni. Az elektromos fűtőberendezések pedig tiltásra kerülnének a vészhelyzet esetén. Aki mégis többet fűtene az előírt kvótánál, azoknak reszketniük kell: a svájci gázrendelet megsértése pénzbírsággal és szabadságvesztéssel járhat – írja a svájci Blick.
Drasztikus intézkedésekre készül a svájci szövetségi kormány arra az esetre, hogyha télen nem lenne elegendő gáz. A rendelet értelmében a lakásokat csak 19 fokra lehetne fűteni, továbbá a vizet csak 60 fokig szabad melegíteni. Az elektromos fűtőberendezések használatát betiltanák a vészhelyzeti terv életbeléptetése esetén.
Aki megszegi a szabályokat, börtönbüntetésre vagy pénzbírságra számíthat a szövetségi rendelet alapján.
Szándékos cselekmény esetén három évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés szabható ki. Még az intézkedések gondatlan megsértése esetén is elképzelhető akár 180 napi börtön. Erről a nemzeti gazdasági ellátásról szóló szövetségi törvény rendelkezik.
Az országos villamosenergia-ellátási törvény megsértése mindig szabálysértésnek, sőt egyes esetekben bűncselekménynek minősül, és a kantonoknak hivatalból kell büntetőeljárást indítaniuk” – magyarázza Markus Spörndli, a Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium szóvivője.
Ha valaki véletlenül rosszul állítja be a termosztátot, könnyebben megússza, mintha szándékosan 25 fokra fűtené fel az úszómedencéjét. A gázkvótát szándékosan túllépő vállalatok büntetési tételei valószínűleg még súlyosabbak lesznek.
More humanitarian aid for #Ukraine ?? #Switzerland ?? is sending 100 tonnes of supplies this week, including medical & firefighting equipment provided by @vbs_ddps. Proud of our @SwissDevCoop staff for organising the delivery of 5,300 tonnes of relief goods since March ? pic.twitter.com/v9FVUbIRCy
Petit tour à Jurassic Park (Zurich), où ce squelette de T-Rex nommé "Trinity" sera vendu mardi prochain. Estimation: entre 5 et 8 millions de francs pic.twitter.com/mfAwQ8NKvU
Mexikói ügyészek 31 ismert mexikói tudós börtönbe vetésére tettek javaslatot a bíróságon, jóllehet az ügyet tárgyaló bíró már kétszer elutasította a kezdeményezést, jelezve, hogy a vád nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot a törvénysértésekre, ám a kormány szerdán jelezte, hogy újra elküldi kérését a bíróságra – írja a The Wall Street Journal.
A tudósok elleni vád szervezett bűnözés és pénzmosás, ám a háttérben Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök és kormánya illetve a 2002-ben – jóval Obrador hatalomra jutását megelőzően – alapított Tudomány és Technika Nemzeti Tanácsa (Conacyt) közötti ellentét áll. Az elnök 2018 végi hatalomra kerülését követően a tanács gyakori vitába keveredett az elnök által kinevezett vezetőjével, a biológus María Elena Álvarez-Buylla-val, azzal kapcsolatban, hogy a tudomány kormányzati támogatásának politikamentesnek vagy épp ellenkezőleg, politikai és társadalmi célúnak kell-e lennie.
Az új vezető erőteljesen visszafogta a fiatal kutatók számára biztosított, külföldi elitegyetemeken történő tanulását támogatni hivatott ösztöndíjak kiosztását, azzal érvelve, hogy a diákoknak otthon kellene tanulnia és a kutatásaikat is vagy spanyolul vagy valamilyen őslakos nyelven kellene publikálniuk az angol helyett, ami kiváltotta a tanácsadó testület – melyben többek között asztrofizikusok és mikrobiológusok is vannak – haragját.
A kormányzat szerint a tanácsadó testület illegálisan használt fel 12 millió dollárnak megfelelő kormányzati pénz, míg a Conacyt szerint ez nem igaz, elfogadott és auditált kiadásokról van szó. A kormány a kutatókat olyan, legmagasabb fokozatú börtönökbe küldené, mint amilyenben például a hírhedt kábítószer kereskedőt, El Chapo-t is őrzik és köszönhetően a drasztikus vádaknak, néhány tudós elítélése esetén akár 80 éves börtönbüntetést is kaphat.
A pénzmosás és a szervezett bűnözés kapcsán emelt vádak esetén óvadékra sincs lehetőség, miközben az országban a büntetőügyek gyakran évekig is elhúzódhatnak.
Jogi szakértők szerint a jelenlegi mexikói kormány az igazságszolgáltatási rendszert ellenségei üldözésére és félelemkeltésre használja. Sokan szívesebben vennék, ha az ügyészség és a bűnüldöző szervek inkább az erőszakos drogkartellek ellen lépnének fel.
A főügyész hivatala ugyanakkor a testület olyan dolgokra költötte el a 12 millió dollárt, melynek nincs köze a mandátumához, így fizetésekre, irodákra, mobilszolgáltatásra, eseményekre és hasonlókra, ám José Franco, a legnagyobb mexikói állami egyetem, az UNAM vezető asztrológus kutatója szerint a bizottság költségvetését minden évben auditálta és elfogadta a Conacyt, beleértve a jelenlegi kormányzat időszakát is.
A vádakat abszurdnak tartja az UNAM rektora, Enrique Graue is, míg az elnök szövetségese, Mexikóváros polgármestere Claudia Sheinbaum túlzottnak nevezte azokat. Ricardo Monreal, aki Obrador pártjának szenátusi frakcióját vezeti, teljes mértékű szolidaritásáról biztosította a tudományos közösséget.
Obrador azonban védelmébe vette főügyészét és a tanácsadó testületet bírálta, amely szerinte túlságosan nagy hatást gyakorolt az őt megelőző kormányzatokra és luxuscikkekre és külföldi utakra lobbizott ki magának pénzt, zsarolásra emlékeztető módszerekkel.
Az élethossziglan elítéltek számát tekintve Ukrajna az első helyen áll Európában, a börtönökben 1536 életfogytiglanos fogoly tölti büntetését – közölte Ljudmila Deniszova, a Legfelsőbb Tanács emberjogi biztosa a sajtóval, adta hírül szombaton a korrespondent.net hírportál.
A jelentés szerint az ombudsman elmondta, hogy a Matilda Bognerrel, az ENSZ Ukrajnai Megfigyelő Missziójának vezetőjével folytatott megbeszélésen megvitatták az „ukrán törvények humanizálásának kérdését az életfogytiglani szabadságvesztésre elítélt személyeket illetően, hiszen Ukrajnában az ilyen fogva tartottak száma 1536.” Mint kifejtette, Ukrajnában jelenleg a törvények nem rendelkeznek az élethossziglan elítéltek felmentéséről, ugyanis hiányzik belőlük ennek mechanizmusa. A szavai szerint az életfogytiglan elítéltek meg vannak fosztva a „reményhez való jogtól”, azaz ügyük bíróság általi felülvizsgálatától bizonyos időszakot követően.
Matilda Bogner azt mondta, hogy a kérdés megoldódik, ha a Legfelső Tanács egészében elfogadja a 4048 és 4049 sz. törvénytervezeteket. Ebben az esetben az ukrán törvényhozás meg fog felelni az Európai Emberjogi Bíróság gyakorlatának az életfogytiglan elítélt személyek szabadon bocsátását illetően – mutatott rá az ENSZ Ukrajnai Megfigyelő Missziójának vezetője.
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
Pour aider la population à tenir, la France envoie 100 générateurs de forte puissance en #Ukraine, alors que la Russie veut faire de l’hiver une arme de guerre. 100 ?? generators are on their way to Ukraine ??. Reminder: strikes against civilian infrastructures are war crimes. https://t.co/fcK9dkaqE0pic.twitter.com/6sl8U4S5UU
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
Marokkóban a reptérről egyenesen a börtönbe vitték a Marseille-ben tanuló diáklányt az iszlám vallás megsértése miatt.
Marokkóban 3,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy Marseille-ben tanuló orvosi egyetemista lányt, amiért „megsértette az iszlám vallást”.
A 23 éves, olasz-marokkói származású nő nyári vakációját akarta Marokkóban tölteni. A Marseille-ben élő diáklányt azonban a rabati repülőtérre érkezésekor már a helyi hatóságok várták a korábban a személyére kiadott körözési és elfogatási parancs alapján. A marokkói rendőrök a diákot azonnal letartóztatták, és egyenesen a börtönbe vitték, ahol a helyi bíróság ítélete alapján akár 3,5 évet is tölthet elzárva.
A marokkói hatóságok indoklásában az állt, hogy a fiatal nő „súlyosan megsértette az iszlám vallást”, amikor a Facebookon gúnyos, szatirikus üzeneteket posztolt az iszlám vallásnak az alkoholfogyasztást tiltó rendelkezéseivel kapcsolatban. Az észak-afrikai állam bírósága arra a törvényre hivatkozik, amely tiltja és bünteti bármilyen, az iszlám vallást sértő vagy támadó tartalom terjesztését akár elektronikus úton is.
Kárpátalja főügyésze látogatást tett az Ungvári 9-es Számú Büntetés-végrehajtási Intézetben. A börtönben jelenleg összesen 450-en töltik büntetésüket. Többségük előzetesben van, viszont van 8 férfi, akiket életfogytiglanra ítéltek. A körülmények elfogadhatóak, ezért ritkán vannak panaszok.
#TransAwarnessWeek Irland hat seit 2015 das frauenfeindliche Self-ID. Davon profitierte Alejandro Gentile, nun vor dem Gesetz als "Frau Barbie Kardashian" auftretend. Als verurteilter Sexualstraftäter lag ihm am Herzen, im Frauengefängnis unterzukommen. https://t.co/pFlZZCJNSv