Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tíz éve tárgyal tagországaival az óceánok és tengerek természeti világának védelméről és helyreállításáról. Szombat este, 38 órás megbeszélést követően végre megszületett a megállapodás az ENSZ New York-i székhelyén. Az ENSZ tengerjogi egyezményét, vagyis az óceánok védelméről szóló legutóbbi nemzetközi megállapodást 40 évvel ezelőtt, 1982-ben írták alá. A korábbi szerződés kijelölte azokat a nemzetközi vizeket, ahol minden országnak joga van halászni, hajózni és kutatni. Azonban ezeknek a vizeknek csak 1,2 százaléka állt védelem alatt.
A friss megállapodás 2030-ig védett területekké nzilvánítja a tengerek 30 százalékát. Az egyezmény célja a tengeri termésyet védellme és helyreállítása – adta hírül a BBC.
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) legutóbbi felmérése szerint a tengeri fajok csaknem 10 százaléka a kihalás szélén áll, a tengeri élővilágot az éghajlatváltozás, a túlhalászás és a hajóforgalom veszélyezteti.
Az új szerződésben kijelölt védett területeken korlátozzák a halászatot, a hajózási útvonalakat és a mélytengeri bányászatot is, amelynél a tengerfenékbe ásva hoznak a felszínre ásványi anyagokat. A környezetvédelmi csoportok aggódtak amiatt, hogy a bányászati folyamatok megzavarhatják az állatok szaporodási helyeit, zajszennyezést okozhatnak, és mérgező hatással lehetnek a tengeri élővilágra.
Az engedélyezést felügyelő Nemzetközi Tengerfenék Hatóság kiemelte, a jövőben szigorú környezetvédelmi szabályok vonatkoznak majd a mélytengeri bányászatra, ezzel biztosítva a fenntartható tevékenységeket.
A megállapodás azért húzódott évekig, mert a gyógyszer-és élelmiszeripar kulcsfontosságú alapanyagként használja a tengeri növényekből és állatokból származó anyagokat.
A gazdagabb országoknak elég pénzük van az ilyen jellegű kutatások finanszírozásához, a szegényebb országok viszont biztosítani akarták, hogy ők is részesülhessenek az erőforrásokból.
Laura Meller, a Greenpeace Nordic óceánokért felelős kampányfelelőse elismerését fejezte ki az országoknak, amiért félretették a nézeteltéréseket, és olyan szerződést kötöttek, amely lehetővé teszi az óceánok védelmét.
Ez egy történelmi nap a természetvédelem számára. A szerződés annak a jele, hogy egy megosztott világban a természet és az emberek védelme győzedelmeskedhet a geopolitika felett – tette hozzá.
Az országoknak még egyszer újra össze kell ülniük, hogy formailag is elfogadják a megállapodást. Liz Karan, a Pews Trust óceánok kormányzásával foglalkozó csoportjának igazgatója elmondta, időbe telik, mire a megállapodás hatályba lép. Az országoknak ugyanis ratifikálniuk kell az egyezményt. Hozzátette, hogy ezután pedig még számos intézményi testületet – többek között Tudományos és Műszaki Bizottságot – kell felállítani.
A halálesetek több mint kétharmadát a tálibok bíróságon kívüli kivégzései okozták annak ellenére, hogy „általános amnesztiát” hirdettek.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete kijelentette, „hiteles adatokkal” rendelkezik, miszerint több mint 100 személyt öltek meg a megbuktatott afgán kormány tagjai, a biztonsági és a nemzetközi fegyveres erőkkel együttműködők közül azóta, hogy augusztus 15-én a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban, számolt be a The Guardian.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár jelentésében kijelentette, hogy a halálesetek „több mint kétharmadát” valószínűleg a tálibok bíróságon kívüli kivégzése okozta annak ellenére, hogy „általános amnesztiát” hirdettek a korábbi kormánnyal és az USA vezetése alatt álló Koalíciós erőkkel kapcsolatban álló személyek számára.
Az ENSZ afganisztáni politikai missziója is rendelkezik „hiteles információval” annak kapcsán, hogy közel 50 személyt gyilkoltak meg bírósági eljárás nélkül azért, mert azt feltételezték, hogy az Afganisztánban működő szélsőséges Iszlám Állam nevű szélsőséges csoporttal voltak kapcsolatban. A misszió hiteles információt kapott az egykori kormány és koalíció tagjai „erőszakos eltűnéseiről és az élethez és testi épséghez való jogot érintő egyéb szabálysértésekről”.
Guterres elmondása szerint a jogvédőket és a sajtó munkatársait továbbra is „támadják, megfélemlítik, zaklatják, önkényesen letartóztatják, bántalmazzák és megölik”. Nyolc civil aktivistát öltek meg, köztük hármat a tálibok és hármat az Iszlám Állam szélsőségesei, 10-et pedig ideiglenesen letartóztattak, megvertek és megfenyegettek a tálibok. Két újságírót öltek meg – egyiküket az ISIS fegyveresei – kettőt pedig ismeretlen fegyveresek sebesítettek meg. A főtitkár közölte, az ENSZ-misszió 44 ideiglenes letartóztatási, verés- és megfélemlítési esetet dokumentált, ebből 42-t a tálibok követtek el.
Amint arról az UNIAN korábban beszámolt, a tálibok akkor foglalták el Afganisztán nagy részét, amikor 20 év után az Egyesült Államok és a NATO a csapatok kivonulásuk utolsó szakaszában voltak az országban. A fegyveresek augusztus 15-én foglalták el Kabult, az afgán hadsereg nem állt ellent, Ashraf Ghani elnök elmenekült
Kezdetben a tálibok általános amnesztiát a korábbi kormánnyal és a nemzetközi erőkkel kapcsolatban állóknak, valamint toleranciát ígértek a nők és az etnikai kisebbségek számára. Ellenben visszaállították a nőkre vonatkozó korlátozásokat, csak férfiakból álló kormányt neveztek ki, ami aggodalmat váltott ki a nemzetközi közösségben.
Az ENSZ főtitkár elmondása szerint Afganisztán ma számos válsággal néz szembe: humanitárius problémák, nagyméretű gazdasági visszaesés, bank- és pénzügyi rendszer problémái, az elmúlt 27 év legerősebb szárazsága és a tálibok képtelensége befogadó kormányt alakítani, a lányok oktatáshoz és a nők a munkához való jogának visszaállítása.
Taliban banned Shaving or cutting of beard in Helmand province of Afghanistan. In this letter issued by the department of vice and virtue, warns barbers and baths, in case of violation, you will be punished based on Sharia law. pic.twitter.com/edxm8GMI6a
