A katonai orvosi bizottság döntése ellen bárki fellebbezhet, ha nem ért egyet a határozattal, közölte a védelmi tárca.
A hadkötelesek és más személyek, akik korlátozottan alkalmasak a katonai szolgálatra, fellebbezést nyújthatnak be a katonai orvosi bizottság döntése ellen a magasabb rendű bizottságokba és a bíróságra – nyilatkozta Okszana Szuhorukova, az ukrán védelmi minisztérium egészségvédelmi osztályának igazgatója a Jedini Novini telemaraton adásában.
A katonai orvosi bizottság határozata ellen bárki fellebbezhet. Az ismételt vizsgálatot a magasabb szintű katonai orvosi bizottság végzi el.
„Például a járási, majd a megyei, a regionális, vagy a központi orvosi bizottság. Ha valaki nem talál megértésre ily módon, és úgy véli, hogy megsértették a jogait, bírósághoz is fordulhat” – magyarázta a védelmi tárca egészségvédelmi osztályának igazgatója.
Ukrajnában a Legfelső Bíróság úgy döntött, hogy az állampolgárok nem fellebbezhetnek a bíróságon a területi toborzási és szociális támogatási központok katonai behívók ellen – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Legfelső Bíróság részeként működő Semmítőszéki Közigazgatási Bíróság határozatára hivatkozva.
A semmítőszéki határozat leszögezi, hogy a katonai behívó a Semmítőszéki Közigazgatási Bíróság értelmezésében hatósági határozat vagy intézkedés nem hatósági szubjektum döntése vagy intézkedése, hanem csupán a hadköteles személy értesítésének eszköze, hogy a megjelölt időpontban megérkezzen a területi toborzóközpontba.
A taláros testület kiegészítésül jelezte, hogy a katonai behívó nem jelenti azt, hogy az érintettnek kötelező lesz katonai szolgálati szerződést kötni. A határozat hangsúlyozta, hogy a hadkötelesnek a területi toborzóközpontban való megjelenési kötelezettségét az idézés nyomán nem a katonai behívó, hanem Ukrajna hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló törvénye írja elő.
Mostantól Ukrajnában minden bíróság figyelembe fogja venni a Legfelsőbb Bíróság határozatát, ezért nincs értelme, hogy az állampolgárok bíróságon támadják meg a katonai behívót.
Important news from @Meta — changes in platform’s policies. Azov regiment no longer meets designation as dangerous organization. Means a lot for every Ukrainian. New approach enters the force gradually. Big contribution @nickclegg & his team in sharing truthful content about war.
A Facebook idén létrehozott, függetlennek mondott testülete, az ellenőrző bizottság novemberben kezdte el befogadni a közösségi médiaplatformjain született moderátori döntésekkel szembeni fellebbezéseket. Első körben hat esetet vettek fel a napirendjükre, amelyből ötöt a következő időszakban tárgyalnak meg – olvasható a Híradó oldalán.
A Facebook állítása szerint az ellenőrző bizottság függetlenül működik a cégtől, a döntéseire hatást a cég nem gyakorol. A Facebook által felállított ellenőrzési modell egy új fejezetet jelent az online irányításban, állítja a techóriás.
Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az ellenőrző bizottság döntéseit végrehajtsuk. Várjuk a bizottság első döntéseit, amelyeket a következő hónapokban hoz majd meg – teszik hozzá.
A szakértők szerint ugyanakkor nem hoz majd felüdülést a Facebook gazdasági túlhatalmán túl a nyilvánosságra gyakorolt túlhatalmában sem: az új ellenőrző bizottságának objektivitása megkérdőjelezhető, a közösségi média tovább szűkíti majd a szólásszabadság jogát. A tárgyalásra kiválasztott mostani esetek túlnyomó többsége is a szólásszabadsághoz kapcsolódik.
A húsztagú testület magyar tagja a jogász Sajó András, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára, korábban Göncz Árpád köztársasági elnök tanácsnoka, majd a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság bírája, aki a Soros-univerzum egyik fontos alakja.
A Facebook ellenőrző bizottsága (Fotó: About.fb.com)
December elsejével elindult a bizottság publikus kommentáló rendszere is, amely lehetővé teszi, hogy az egyes esetekhez szakértők, civil szervezetek hozzászóljanak, illetve konkrét kutatásokkal és meglátásokkal is hozzájáruljanak.
A kezdeti hat ügyből időközben egy kiesett: az egyes számú ügyben egy felhasználó a volt malajziai miniszterelnök egy kommentjének gyűlöletbeszéd miatt eltávolítása kapcsán fellebbezett. A politikus kommentjében azt állította, a muszlimoknak joguk van ahhoz, hogy dühösek legyenek a franciákra, és milliónyit megöljenek a múltbéli mészárlásaikért cserébe.
Véleménye szerint amíg a muszlimok nem alkalmazzák a szemet szemért törvényét, addig a franciáknak sem kéne, inkább meg kellene tanulniuk, hogyan tiszteljék mások érzéseit. A fellebbezést a felhasználó saját állítása szerint csak azért nyújtotta be a testületnek, hogy felhívja a figyelmet a politikus szörnyű szavaira.
A második számú esetben egy felhasználó egy ismert fotót posztolt a Facebookra egy halott gyermekről, aki ruhában fekszik egy vízparton, a képhez pedig burmai nyelven azt írta, miért nincs Kína elleni válaszcsapás az ujgur muszlimokkal szembeni fellépésük miatt éppen úgy, ahogyan Franciaországban is volt válaszcsapás a megjelent Mohamed-karikatúrákért.
A Facebook a tartalmat eltávolította gyűlöletbeszéd miatt, de a felhasználó fellebbezett azzal az indokkal, hogy hangsúlyozni akarta, az emberélet jobban számít, mint a vallási ideológia.
A harmadik fellebbezés egy olyan Facebookra posztolt fotó ügyében érkezett be, amely alapján a felhasználó azt állította, hogy Azerbajdzsán fővárosát, Bakut örmények építették, és azt kérdezte, hová tűntek a templomaik. A felhasználó állítása szerint az örmények helyreállították a mecseteket a saját területükön, mert a történelmük részét képezik, de az azeriak nem.
A felhasználó állítása szerint ellene van az azerbajdzsáni agressziónak és a vandalizmusnak. A tartalmat a Facebook ugyancsak a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályaira hivatkozva tiltotta le. A fellebbező állítása szerint a szándéka az volt, hogy bemutassa kulturális és vallási szempontból jelentős emlékművek elpusztítását.
A negyedik számú ügyben egy brazíliai felhasználó posztolt az Instagramra egy olyan fotósorozatot, amely a mellrák tüneteire kívánta a figyelmet felhívni. A poszton belül nyolc fotó volt található, mindegyik alatt magyarázat is szerepelt a tünetekkel kapcsolatban. Öt fotón ezek közül láthatóan és takarás nélkül szerepeltek női mellbimbók. A másik három fotón női mellek szerepeltek, de mellbimbók mutatása nélkül.
A Facebook eltávolította a posztot a felnőtt meztelenséggel és szexuális tevékenységekkel kapcsolatos irányelveire hivatkozva. A fellebbezést benyújtó szerint a poszt rózsaszín hátterével is egyértelműen a mellrák megelőzéséért folyó „Pink October” kampányra utalt, ezért a poszt nem sérti a közösségi oldal irányelveit.
Az ötös számú ügyben egy amerikai felhasználó a Facebookon, az Ezen a napon történt funkció használatával újra megosztott az emlékei közül egy olyan posztot, amelyet két évvel korábban is. Ebben angol nyelven egy idézet szerepelt a náci propagandaminisztertől, Joseph Goebbelstől, ami szerint az emberek érzelmeire és ösztöneire kell hatni az eszük helyett.
A Facebook törölte a posztot a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályai miatt. A felhasználó azzal fellebbezett a testülethez, hogy az idézet reflektál a jelenlegi amerikai elnökre, aki szerinte fasiszta módon működik.
A hatodik esetben egy francia Facebook-csoportból távolítottak el egy több, mint ötvenezer felhasználó által megtekintett és ezerszer továbbosztott videót a hozzá kapcsolódó szöveggel, amely a francia egészségügyi hatóság egy állítólagos botrányáról szólt, és amelyben a felhasználó azt állítja, hogy a szervezet megtagadta a hidroxiklorokin és az azitromicin koronavírussal szembeni felhasználását, de hozzájárult egy remdesivirt promotáló levél kiadásához. A felhasználó kritizálta a francia kormányt azt állítva, hogy nincs egészségügyi stratégiája.
A Facebook törölte a videót arra hivatkozva, hogy a felhasználó megsértette az erőszakra és izgatásra vonatkozó irányelveket, egyben az ellenőrző bizottság figyelmébe ajánlotta azzal, hogy az eset jó példája annak, milyen kihívásokkal kell megküzdenie a Facebooknak, amikor a világjárvánnyal kapcsolatos félretájékoztatások miatt okozott offline károk kockázatával néz szembe.
