A megkérdezett ukránok 64%-a támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen tárgyalásokat. Ezt bizonyítják a Rating szociológiai csoport által végzett felmérés eredményei.
A megkérdezettek többsége (83%) azt válaszolta, hogy Ukrajnának csak akkor kell beleegyeznie a tűzszünetbe, ha biztosítják a biztonsági garanciákat.
Ezenkívül a megkérdezettek 81%-a úgy gondolja, hogy a háború befejezésének reális módja az, ha kompromisszumos megoldást találnak a más országok bevonásával folytatott tárgyalásokon.
Emellett a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az ukránok kategorikusan nem fogadják el (91 százaléka ellenzi) az USA és Oroszország közötti, a háború Ukrajna részvétele nélküli befejezéséről szóló tárgyalásokat, és úgy vélik, hogy ez elsősorban Oroszország számára pozitív, Ukrajnára és az Európai Unióra nézve egyaránt káros hatással lesz.
A felmérést február 20-21-én végezték 18 éven felüli ukránok körében, minden régióban, kivéve a krími, luhanszki és donyecki régiók ideiglenesen megszállt területeit. A felmérésben 1200 ukrán állampolgár vett részt.
Az UCE Research közvélemény-kutató cég pénteken közzétett felmérése szerint a lengyelek körülbelül 53 százaléka támogatja atomfegyverek telepítését hazájukban – számolt be róla az MTI.
A február 18-án és 19-én 1025 fős mintán készített felmérésben – amelyet a onet.pl német tulajdonú lengyel hírportál tett közzé – a megkérdezettek 52,9 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak rendelkeznie kell-e atomfegyverrel. Ezen belül 20,8 százalék határozottan támogatta ezt, 32,1 százalék pedig „inkább igen” választ adott.
A válaszadók 27,9 százaléka ellenezte atomfegyver telepítését. E csoporton belül 11,2 százalék a „határozottan nem” opciót választotta, 16,7 százalék pedig az „inkább nem” választ adta.
A megkérdezettek 19,2 százaléka nem nyilvánított véleményt az ügyben.
Andrzej Duda elnök az utóbbi években többször felvetette, hogy Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén a Nuclear Sharing NATO-program keretében. Az elnök azzal érvelt, hogy Oroszország egyre nagyobb mértékben látja el fegyverekkel a Lengyelországgal szomszédos Kalinyingrádi megyét, és atomfegyvert telepített Fehéroroszországba is.
Tavaly áprilisi litvániai látogatásán Duda kijelentette: a Nuclear Sharing programot ki kellene terjeszteni a NATO keleti szárnyán fekvő országokra. Az 1950-es években elindított Nuclear Sharing program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek a nukleáris arzenál esetleges bevetésének tervezésében, s ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön.
Andrzej Dudának „már megmondták a legmagasabb szinten – nem a lengyelországin – hogy […] erre egyelőre semmi esély” – reagált az államfő szavaira Radoslaw Sikorski külügyminiszter, melyet a hirado.hu idézett.
Csütörtökön a lengyel elnök egy vidéki találkozón elmondta: „nagymértékben támogatja”, hogy Lengyelország biztonsága az Egyesült Államokhoz kötődjön. Fontosnak találta, hogy az amerikai hadsereg a „jól felfegyverzett lengyel katonák” mögött álljon, a lengyelekével kompatibilis fegyverzettel.
Volodimir Zelenszkij elnök támogatottsága kissé nőtt az előző közvélemény-kutatáshoz képest, 2024 decembere és 2025 januárja között az ukránok 63 %-a helyeselte az államfői tevékenységét – számol be pénteken az rbc.ua hírportál az IBIF projekt (a Brit Akadémia által finanszírozott) felmérésének adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a kutatásba bevont ukránok 26,1 %-a teljes mértékben, 36,9 %-a inkább helyeselte az elnök tevékenységét. Valamennyire elutasította – 14,4 %, inkább elutasította – 18, 3%. Amint a szociológusok rámutattak, a jóváhagyási besorolás közel áll a bizalmi minősítéshez, de nem teljesen azonos (például jóváhagyhatja egy személy tevékenységét, de nem bízik meg benne).
Ezen túlmenően ezek a mutatók (mind a jóváhagyás, mind a bizalom) eltérnek a választási minősítéstől, amikor az embereknek listáról kell választaniuk, hogy kire szavaznak. A szavazásnál az emberek különböző értékelési szempontokat alkalmaznak, és ez eltérő attitűdöket tükröz. „Most sokan manipulálják az adatokat, és a jóváhagyási/bizalmi szinteket választási minősítésként tüntetik fel, ami helytelen” – áll a jelentésben.
A háború 2022 februári kezdete előtt 33 % helyeselte Zelenszkij tevékenységét. 2022 júliusában a mutató 78 %-ra emelkedett, és 2023 szeptemberéig ezen a szinten maradt. Ezt követően 2024 májusában 56 %-ra esett, de 2024 decemberében és 2025 januárjában ismét 63 %-ra emelkedett.
A Brit Akadémia által finanszírozott IBIF felmérés egy kétéves, országos reprezentatív tanulmány, amelyet a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) végzett. A második hullám terepkutatását 2024. november 22. és 2025. január 7. között végezték 1600 válaszadó megkérdezésével. A hibahatár nem haladja meg a 3,3 %-ot.
A szó szoros értelmében nem tekinthetők vakoknak azok az emberek, akik prozopagnóziában, azaz arcvakságban szenvednek. Nem is olyan súlyos a helyzetük, mint a látássérülteké, mégis ez az eltérés hatással lehet a mindennapi életükre és a társadalmi interakcióikra is. Amerikai kutatók szerint jóval többen élnek ilyen rendellenességgel, mint azt a legtöbben gondolják.
Brad Pitt egy korábbi interjúban felfedte, hogy képtelen felismerni már látott arcokat. Emiatt sokan beképzeltnek és egoistának tartják, nem tudva, hogy egy neurológiai eltérés áll a háttérben.
A prozopagnózia, azaz az arcvakság az arcfelismerési képesség hiánya. Aki ilyen eltérésben szenved, az esetenként nem ismeri fel ismerősei arcát, sőt szélsőséges esetben a sajátját sem, annak ellenére, hogy a látásélesség és az általános intellektus sértetlen. A prozopagnózia sokkal gyakoribb lehet, mint gondolnánk – a Cortex folyóiratban közölt tanulmány szerint az amerikaiaknak például 2,5 százaléka megfelelhet a betegség kritériumainak.
Bár elsőre ez a rendellenesség nem tűnik kardinális, a mindennapi életvitelt zavaró problémának, azonban az ilyen egyének számára a szocializáció és a társadalmi kapcsolatok építése szorongást és zavart okozhat. Fontos az is, hogy az arcvakság egyfajta autizmusra is felhívhatja a figyelmet, illetve az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás következménye is lehet.
A kutatók 3341 személyt vontak be a kísérleteikbe, nekik webalapú kérdőíveket kellett kitölteniük. Arról kérdezték őket, hogy tapasztalnak-e nehézséget az arcok felismerésében a mindennapi életükben. Ezután két objektív tesztet végeztek el, hogy megállapítsák, nehézségeik vannak-e az új arcok megismerésében vagy a nagyon ismerős, híres arcok azonosításában. Kiderült, hogy a 3341 személyből 31 fő prozopagnózisban szenvedett, míg 72 alanynál az eltérés enyhébb formáját tapasztalták. Azt is megfigyelték, hogy az arcvakság széles spektrumú, a súlyossága és a megjelenése változatos lehet.
Mindezek alapján a szakemberek azt javasolják, hogy az állapot diagnosztikai kritériumait ki kellene terjeszteni az enyhébb eltérésekre is, mivel az ilyen emberek is nehézségekbe ütközhetnek az arcok felismerésénél. Azt is indítványozzák, hogy az arcvakságban szenvedők képzési programjait és terápiáit szabják személyre az adott állapot spektrumában elfoglalt hely alapján. Az arcvakság spektrumának jobb megértése hatékonyabb kezeléseket eredményezhet.
[type] => post
[excerpt] => A szó szoros értelmében nem tekinthetők vakoknak azok az emberek, akik prozopagnóziában, azaz arcvakságban szenvednek. Nem is olyan súlyos a helyzetük, mint a látássérülteké, mégis ez az eltérés hatással lehet a mindennapi életükre és a társadalmi...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1739830440
[modified] => 1739827928
)
[title] => Brad Pitt betegsége, az arcvakság jóval több embert érint, mint gondolnák
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=232701&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 232701
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 232702
[image] => Array
(
[id] => 232702
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/arcvaksag.jpg
[original_lng] => 33214
[original_w] => 560
[original_h] => 390
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/arcvaksag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/arcvaksag-300x209.jpg
[width] => 300
[height] => 209
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/arcvaksag.jpg
[width] => 560
[height] => 390
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/arcvaksag.jpg
[width] => 560
[height] => 390
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/arcvaksag.jpg
[width] => 560
[height] => 390
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/arcvaksag.jpg
[width] => 560
[height] => 390
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/arcvaksag.jpg
[width] => 560
[height] => 390
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1739820729:5
[_thumbnail_id] => 232702
[_edit_last] => 5
[views_count] => 758
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 594
[2] => 596
[3] => 49
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Egészség
[2] => Érdekes
[3] => Hírek
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1716012
[1] => 888
[2] => 1580836
[3] => 1984
)
[tags_name] => Array
(
[0] => arcvakság
[1] => betegség
[2] => Brad Pitt
[3] => felmérés
)
)
[5] => Array
(
[id] => 232707
[content] =>
Az ukránok 64,7%-a támogatja a védőoltást, közülük 36,3%-uk „nagyon pozitívan” viszonyul a vakcinációhoz.
A védőoltásokba vetett bizalom legmagasabb szintjét Vinnyica (89,5%) és Kijev (76,4%) régiókban regisztrálták. Ukrajnában évről évre nő a polgárok oltással kapcsolatos tudatossága. Az ukránok 64,7%-a támogatja a védőoltásokat, számolt be az Egészségügyi Minisztérium az „Egészségügyi index. Ukrajna” című tanulmányra hivatkozva.
A védőoltás csökkenti a fertőzések és azok átvitelének kockázatát. Segít megvédeni a kiszolgáltatottakat – a gyerekeket, időseket és azokat, akiket egészségügyi okokból nem lehet beoltani. Aki felveszi a védőoltást, az a jövőjét biztosítja – a sajátját és szeretteiét, áll az Egészségügyi Minisztérium közleményében.
Jelenleg három ukránból kettő tisztában van a védőoltások fontosságával:
Az ukránok 64,7%-a támogatja a védőoltást
A válaszadók 36,3%-a „nagyon pozitívan” viszonyul hozzá
Csak 15,8% foglal semleges álláspontot
A védőoltásokba vetett bizalom legmagasabb szintjét Vinnyica (89,5%) és Kijev (76,4%) régiókban regisztrálták. Magasak a mutatók Zsitomir, Rivne, Zaporizzsja, Csernyivci, Harkiv, Kárpátalja és Ivano-Frankivszk régiókban.
Ukrajnában erősödnek az ország általános helyzetére vonatkozó kritikus hangok, a megkérdezettek mintegy fele (49 %) véli úgy, hogy a helyzet rossz irányban fejlődik – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Rating szociológiai csoport nemrég végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás szerint a válaszadók harmada (35 %) szerint a fejlődés iránya helyes. A válaszadók 80 %-a számolt be a gazdasági helyzet romlásáról, 62 %-a vélte úgy, hogy a politikai helyzet romlott, és mintegy 60 % közérzetének és egészségi állapotának a romlásáról számolt be az elmúlt évben.
Az ukránokat érintő fő kihívások közül mindenekelőtt a gazdasági kihívások – a gazdasági válság (32 %) és az emelkedő árak (32 %) –, valamint a biztonsági kihívások – a megszaporodott támadások (27 %) – emelkednek ki.
A Rating szociológiai csoport időszakos, teljes ukrán szociológiai felmérések sorozatát kezdte el. Ezek az ukránok háborús életének különböző aspektusait érintik: az általános ügyek állapotát, a jövőképet, a térség megítélését, az egység és megosztottság tényezőit stb.
Az első hullámban (2024. november 20. – december 4.) kombinált felmérést végeztek, amely két szakaszból állt: telefonos felmérésből országos minta alapján (2000 válaszadó) + további részminták 9 front- és határ menti régióra (egyenként 400 válaszadó). Összesen 5600 válaszadó. A hiba nem több, mint 2,2 % egy 2000 válaszadóból álló mintánál, és legfeljebb 4,9 % a 400 válaszadóból álló részmintáknál.
Emellett a vizsgálat első hullámában 2024. november 21. és 28. között 6 fókuszcsoportos megbeszélést folytattak a frontvonal (Zaporizzsja, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Herszon, Mikolajiv, Odessza, Csernyihiv, Szumi) és a frontvonalon kívüli régiók állandó lakosaival, akik a háború előtt ezeken a területeken éltek.
Ukrajna külpolitikai vektorának kérdése ma is konszolidáló tényező az országban, megkérdezettek többsége továbbra is az euroatlanti integrációt támogatja – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Rating szociológiai csoport nemrég végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás szerint Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának támogatottsága állandóan magas: 69 % támogatja az EU-csatlakozást, 67 % a NATO-csatlakozást.
A válaszadók 16 %-a szerint az EU-csatlakozás egyesítheti az ukránokat a jövőben, míg 4 %-uk úgy vélte, hogy megoszthatja őket. Ráadásul a válaszadók 15 %-a meg van győződve arról, hogy a NATO-csatlakozás egyesít, 7%-a pedig, hogy megoszt.
Ugyanakkor Harkiv és Donyeck térségében kritikus (akár 20 %-os) hozzáállás tapasztalható a NATO-csatlakozással kapcsolatban.
A Rating szociológiai csoport időszakos, teljes ukrán szociológiai felmérések sorozatát kezdte el. Ezek az ukránok háborús életének különböző aspektusait érintik: az általános ügyek állapotát, a jövőképet, a térség megítélését, az egység és megosztottság tényezőit stb.
Az első hullámban (2024. november 20. – december 4.) kombinált felmérést végeztek, amely két szakaszból állt: telefonos felmérésből országos minta alapján (2000 válaszadó) + további részminták 9 front- és határ menti régióra (egyenként 400 válaszadó). Összesen 5600 válaszadó. A hiba nem több, mint 2,2 % egy 2000 válaszadóból álló mintánál, és legfeljebb 4,9 % a 400 válaszadóból álló részmintáknál.
Emellett a vizsgálat első hullámában 2024. november 21. és 28. között 6 fókuszcsoportos megbeszélést folytattak a frontvonal (Zaporizzsja, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Herszon, Mikolajiv, Odessza, Csernyihiv, Szumi) és a frontvonalon kívüli régiók állandó lakosaival, akik a háború előtt ezeken a területeken éltek.
A németek többsége támogatja Ukrajna katonai segítségnyújtását, és jelentős részük annak megerősítését is pártolja.
A Wahlen kutatócsoport ZDF Frontal számára készített felmérése szerint a német állampolgárok 67%-a támogatja Kijev katonai támogatását.
Eközben a válaszadók 27%-a úgy véli, hogy a segítséget növelni kellene, míg 40%-uk a jelenlegi szinten való folytatásra voksol. Ugyanakkor 27% a fegyverszállítások csökkentését szeretné.
A biztonságpolitikai szakértő, Jana Pülherin szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy az „Ukrajna iránti fáradtság”, amiről néha a politikusok beszélnek, nem tükröződik a lakosság hangulatában.
A grönlandiak többsége ellenzi Grönland kilépését Dánia alkotmányos területéből, ami komoly csapást jelent Donald Trump amerikai elnök kitartó kijelentéseire, miszerint szeretné, ha a sziget az Egyesült Államok részévé válna.
A Bloomberg beszámolója szerint a Verian közvélemény-kutatása, amelyet a dán Berlingske újság és a grönlandi Sermitsiaq magazin rendelt meg, azt mutatta, hogy az önkormányzattal rendelkező arktikus terület lakosságának 85%-a nem szeretne az Egyesült Államok része lenni. Mindössze 6% jelezte, hogy inkább az Egyesült Államokhoz tartozna, míg 9% nem tudott dönteni.
Trump arra hivatkozott, hogy a világ legnagyobb szigete biztonsági okokból az Egyesült Államok birtokába kellene kerüljön, és nem zárta ki a katonai erő alkalmazását. Azt is állította, hogy a grönlandiak inkább az Egyesült Államok része lennének. Az ő érdeklődése Grönland iránt már első elnöki ciklusa alatt megjelent.
„A grönlandiak nem elégedettek Dániával – mondta Trump január 21-én. – Tudják, azt gondolom, hogy ők minket szeretnének.”
Ezt a nézetet azonban nem osztják Grönland vezetői, akik közül sokan inkább a függetlenséget szorgalmazzák. Bár a sziget a Dán Királyság része, 57 ezer lakosa jelentős mértékű önkormányzattal rendelkezik.
Nem akarunk dánok lenni, nem akarunk amerikaiak lenni, mi természetesen grönlandiak szeretnénk lenni
– mondta nemrégiben a terület miniszterelnöke, Múte Bøup Egede.