Hollandia is visszaállítja a rendszeres ellenőrzést külső határain, ezzel Ausztria és Németország után a harmadik schengeni országként vezeti be ezt az intézkedést – jelentette be kedden Marjolein Faber menekültügyi miniszter. A kormány célja az intézkedéssel az illegális migráció és az embercsempészet visszaszorítása – írta a Híradó.hu az NL Times alapján.
A holland kormány december 9-től visszaállítja az állandó határellenőrzéseket. A rendőrség irányítása alá tartozó határrendészet az átkelők megnyitása mellett mozgó egységek felállítását is tervezi az illegális migráció és az embercsempészet visszaszorítása érdekében – közölte a hágai Menekültügyi Minisztérium.
Marjolein Faber menekültügyi miniszter tájékoztatása szerint a határátkelők ellenőrzését egyelőre hat hónapra, 2025 májusáig állítják vissza, de szükség szerint meghosszabbíthatják azt.
A miniszter kitért arra is, hogy a kormánynak nem célja a civil határforgalom, illetve az áruszállítás akadályozása, az illegális határátkelések növekvő száma miatt azonban elkerülhetetlennek nevezte a szigorítást.
A határellenőrzés szigorítása része a holland kormány menekültügyi törvények szigorítását célzó terveinek. Ebben mind a négy kormánypárt, köztük a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt, egyetértett.
[type] => post
[excerpt] => Hollandia is visszaállítja a rendszeres ellenőrzést külső határain, ezzel Ausztria és Németország után a harmadik schengeni országként vezeti be ezt az intézkedést – jelentette be kedden Marjolein Faber menekültügyi miniszter. A kormány célja az i...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1731532200
[modified] => 1731516422
)
[title] => Mi lesz a schengeni övezettel? – Hollandia is visszaálltja a határellenőrzést
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=221998&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 221998
[uk] => 222132
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 222004
[image] => Array
(
[id] => 222004
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes.jpg
[original_lng] => 26052
[original_w] => 535
[original_h] => 301
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes.jpg
[width] => 535
[height] => 301
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes.jpg
[width] => 535
[height] => 301
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes.jpg
[width] => 535
[height] => 301
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes.jpg
[width] => 535
[height] => 301
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes.jpg
[width] => 535
[height] => 301
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1731588993:8
[_oembed_fb15b3ccabfec566f5f849e11b5a296d] =>
A Magyar Közlöny hétfői számában több törvényt, illetve rendeletet hirdetett ki. A XXXVII. törvény módosította az Ukrajnával közös határszakaszon történő közúti és vasúti ellenőrzést.
Új határátkelőt nyitnak az ukrán határon
A 2024. évi XXXVII. törvény célja a régiók közötti mobilitás elősegítése. A jogszabály alapvetően egy korábbi megállapodás módosítása, melyben elsőként szabályozza a határátkelőhelyek használatát a 7,5 tonna össztömegig terjedő tehergépjárművekre. Továbbá súlykorlátozás nélkül is igénybe vehetőek a határátkelőhelyek áruforgalom számára, amennyiben a szükséges feltételeket megteremtik és diplomáciai úton tájékoztatják egymást.
Új határátkelőhely megnyitásáról is szó esik Nagyhódos és Nagypalád között, ha a feltételek adottak lesznek. A határellenőrzést a magyar és az ukrán fél is külön-külön végzi a törvénymódosításban előírtak szerint. A szabályozás kiterjed arra is, mely országok állampolgárai vehetik majd igénybe a határátkelőhelyet.
A törvény rögzíti a nyitvatartását, milyen típusú járművek használhatják, illetve hogy milyen feltételeknek kell érvényesülnie az áruforgalom megvalósulásához.
Az ukrán határon áthaladó személyforgalom ezen a héten (október 12–18) stabilizálódott, miután két hétig ingadozást volt megfigyelhető a zarándokok érkezése és későbbi távozása miatt, akik a Ros Hásána, a zsidó újév (október 2–tól 4-ig) ünneplésére érkeztek. Az Állami Határőrszolgálat a Facebookon közzétett adatai szerint a hét folyamán 272 ezerről 256 ezerre csökkent a kilépő, míg a 250 ezerről 258 ezerre nőtt a belépő utasok száma.
Ami a hét napjai szerinti megoszlást illeti, a határőrség tájékoztatása szerint szintén visszatért a hagyományoshoz: péntek-vasárnap a kiutazók száma nagyobb, míg a belépésre szombattól hétfőig tart. A héten 124 ezerről 128 ezerre nőtt az ellenőrző pontokon áthaladó járművek száma, a humanitárius rakományt szállító járművek száma eddig 555-ről 610-re nőtt.
Az Állami Határőrszolgálat megjegyezte, hogy vasárnap reggel 9 órakor az ukrán–lengyel határon csak az Usztiluh ellenőrzőpontnál alakult ki sor – 40 autó. A magyar határon a Tisza határátkelőn – 15, a Asztély – 12, a Újlak – 5, a szlovák határnál az Ungvár és Kisberezna (Malij Bereznij) határátkelőn – 20, illetve 10 autó volt.
Az idei ősz hetedik hetében a határátlépések mutatói valamivel elmaradnak a tavalyitól: ugyanezen hét nap alatt 269 ezren hagyták el Ukrajnát és 274 ezren léptek be, a gépkocsik száma 132 ezer volt.
Mint arról korábban beszámoltak, 2022. május 10-től a 2022. szeptember 23-ig tartó, a háború elől menekülők áradata 409 ezer fő volt. Szeptember végétől azonban – talán az oroszországi mozgósításról és a megszállt területeken zajló „álreferendumokról”, majd az energiainfrastruktúra tömeges támadásáról szóló hírek hatására – a távozók száma meghaladta a belépők számát. Átmenetileg december második felében – január elején a menekültáradat az ünnepi időszakra ideiglenesen leállt, majd újraindult, és 2022 szeptember végétől a teljes körű háború első évfordulójáig összesen elérte a 223 ezret.
A teljes körű háború második évében az Ukrajnát elhagyók száma az Állami Határőrszolgálat adatai szerint 25 ezerrel haladta meg a belépők számát, míg a harmadik év elejétől további 153 ezerrel.
Szerhij Szobolev gazdasági miniszter-helyettes tavaly március elején megjegyezte, hogy minden 100 000 ukrán hazatérése 0,5%-kal növeli a GDP-t. Az idei makro-előrejelzésben a gazdasági tárca 1,5 millió ember visszatérését jósolta Ukrajnába, a Nemzeti Bank ezzel szemben 0,4 milliós kiáramlást vár Ukrajnából, ami kétszer annyi, mint 2023-ban.
A Kárpátaljai Vámhivatal tájékoztatott az ideiglenesen külföldön nyilvántartott, ukrán rendszámú gépkocsi Ukrajnába való hazatérésére vonatkozó követelményekről és a szükséges okmányokról.
A teljes körű orosz invázió kezdete óta az ukránok európai országokban kerestek menedéket. Sokan hagyták el hazájukat saját, Ukrajnában nyilvántartásba vett járművével. Számos európai országban azonban hatályban van egy szabály, miszerint az ideiglenesen behozott járműveket kötelező nyilvántartásba venni a fogadó ország illetékes hatóságainál, ha azok 1 évnél hosszabb időtartamra (vagy a fogadó ország jogszabályaitól függően más meghatározott időszakra) érkeztek az országba. Október 1-től tehát azokat az ukrán rendszámú járműveket, amelyek több mint egy éve Németországban vannak, nyilvántartásba kell venni, azaz német rendszámmal kell rendelkezniük.
Például a jármű német nyilvántartásba való vételének eljárása jelentősen leegyszerűsödött, és az ideiglenes védelmi státusszal rendelkező ukránok is alkalmazhatják. A járművet nem szükséges törölni az ukrán nyilvántartásból. Hasonló szabályokat határoztak meg számos más országban.
A közelmúltban megnőtt az ilyen ukrán gépjárművek hazatérésével kapcsolatos kérdések száma, amelyeket külföldi országok illetékes nyilvántartási szerveinél regisztráltak, de nem törölték őket az ukrán belügyminisztérium szervizközpontjainak a nyilvántartásából.
Tekintettel a kérdés aktualitására közöljük, hogy a személyi használatú járművek Ukrajna vámterületét Ukrajna Vámkódexe 372. cikkelye értelmében írásos vámnyilatkozat és írásos visszaszállítási kötelezettség nélkül hagyhatják el.
Az ukrán Vámkódexének 119. cikkelye értelmében az ideiglenes kiviteli vámeljárás alá vont ukrán termékek megőrzik az ukrán áruk státuszukat.
A Vámkódex 374. cikkelye 10. részének 7. szakasza előírja, hogy amikor az állampolgárok olyan terméket importálnak, hoznak be Ukrajna vámterületére, beleértve a személyes használatra szánt járműveket, amelyeket korábban rezidens állampolgárok exportáltak az Ukrajna vámterületén kívülre, mentesülnek az adóilleték befizetése alól feltéve, hogy igazolják a termék, áru korábbi exportjának tényét.
Így az ilyen esetekben, amikor a polgárok személyes használatú járművüket újra be akarják hozni Ukrajna területére be kell mutatniuk az adott jármű érvényes regisztrációs okmányait, és tájékoztatniuk kell a vámhatóság tisztviselőit, hogy a járműve az ukrán belügyminisztérium szervizközpontjaiban van nyilvántartásban, és ezúttal visszahozzák Ukrajnába.
Az ukrán nyilvántartás és rendszámtáblák visszaállításához (ha szükséges) fel kell venni a kapcsolatot a Belügyminisztérium Ukrajna területén található bármely területi szolgáltató központjával, és az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:
személyi igazolvány a lakócímre vonatkozó bejegyzéssel (vagy ID kártya és lakcím kivonat);
az adókártya regisztrációs száma;
ukrán forgalmi engedély a német regisztrációs hatóság érvénytelenségi bejegyzésével (ha van);
ukrán rendszámok (ha vannak);
meghatalmazás (az autótulajdonos meghatalmazott képviselőjének kérelme esetén).
A gépjárművek nyilvántartásba vételének folyamatáról szóló további részletek megtalálhatók az ukrán Belügyminisztérium Szolgáltató Központjának oldalán az alábbi linken:
A 16-17 éves fiataloknak joguk van szabadon átlépni Ukrajna államhatárát, a korlátozások csak a 18 és 60 év közötti férfiakra vonatkoznak – jelentette ki csütörtökön Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a határőrszóvivő elmondta: „Nem életkor, nem nemek szerinti statisztikát vezetünk, hogy az ilyen adatokról azonnal tájékoztassunk. De szeretném megjegyezni, hogy a 16-17 éves fiatal férfiak határátlépési joga nincs korlátozva. A korlátozások csak Ukrajna 18 és 60 év közötti férfi állampolgáraira érvényesek.” Nincs jelentős növekedés az Ukrajnából kilépők számában, ahogy az 2022-ben volt – mutatott rá Andrij Demcsenko.
Korábban az Odessza megyei területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) felhívással fordult a tinédzserekhez és szüleikhez a 2007-ben született fiatal férfiak nyilvántartásba vételével kapcsolatban, akiknek meg kell jelenniük a helyileg illetékes TCK-ban.
Ezenkívül a hadsereg emlékeztetett arra, hogy januártól márciusig minden évben nyilvántartásba veszik a 17. életévüket betöltött ukrán férfiakat. Ezt a lakóhely szerinti járási vagy városi TCK-ban végzik.
Az Európai Unió elhalasztotta a nem uniós országok állampolgárai számára kidolgozott új biometrikus beléptetési rendszer bevezetését, amelynek november 10-én kellett volna megtörténnie – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelenté szerint Ylva Johansson belügyi uniós biztos közölte, hogy beléptetési rendszer a rendszer november 10-én nem a tervek szerint fog működni. „November 10-ről már nincs szó” – tette hozzá, megjegyezve, hogy nincs új határidő, de fontolgatják a fokozatos megvalósítást.
A beléptetési/kiléptetési rendszernek (EES) létre kell hoznia egy digitális nyilvántartást, amely összekapcsolja az úti okmányt a személyazonosságot igazoló biometrikus adatokkal, így nincs szükség az útlevelek kézi bélyegzésére az EU külső határán.
A schengeni szabad mozgási övezetbe érkező nem uniós állampolgárok esetében megköveteli, hogy regisztrálják az ujjlenyomatukat, szkenneljék be az arcukat, és válaszoljanak a tartózkodásukkal kapcsolatos kérdésekre.
A német belügyminisztérium szóvivője azonban elmondta, hogy az utasforgalom 40 %-át adó három ország nem áll készen az EES bevezetésére, mert „a központi EES rendszer szükséges stabilitását és működőképességét az EU-Lisa uniós ügynökség még nem biztosította”.
Az EU-Lisa egy olyan ügynökség, amely a nagyszabású informatikai rendszerek bevezetéséért felelős az EU-ban. A francia belügyminisztérium kijelentette, hogy bár Franciaország meg van győződve az EES hasznosságáról, annak végrehajtását megfelelően elő kell készíteni.
A rendszer bevezetését harmadik alkalommal halasztották el. Tavaly nyáron kellett volna bevezetni, de Franciaország aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ez negatív hatással lesz a tavaly őszi rögbi-világbajnokság és az idei nyári olimpiai játékok megrendezésére. Idén október 6-ára tolták, majd ismét elhalasztották novemberig, attól tartva, hogy az iskolai idényben az EU-ba való utazás megszakad.
Az Európai Bizottság határozatot hozott a be- és kilépési rendszer bevezetésének elhalasztásáról az Európai Unió külső határain (EES), amelynek november 10-én kellett volna megkezdenie működését – jelentette be ma Ilva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa.
– Egyértelmű, hogy nem november 10-én kerül sor a rendszer bevezetésére. Emellett aggályok merülnek fel az IT-rendszerek ellenálló képességével kapcsolatban – mondta Johansson. A Vajdasági Rádió és Televízió beszámolója szerint a belügyekért felelős biztos kiemelte, hogy három ország nem áll készen a rendszer bevezetésére november 10-ig, ezek Németország, Franciaország és Hollandia.
Pintér Sándor magyar belügyminiszter az EU-tagországok belügyminisztereinek találkozója után rámutatott, hogy a schengeni övezetre „nagy migránsnyomás nehezedik”.
– Az egyik prioritás az EU külső határai ellenállóképességének növelése, és felszólítok minden olyan tagállamot, amely rendelkezik ilyen határokkal, hogy kövessék ezt az irányvonalat. Ami a védelmet illeti, azt szeretném, ha a harmadik országok is bekapcsolódnának az EU-ba irányuló migránsáramlás csökkentése érdekében – mondta Pintér.
Az EES rendszer egy olyan automatizált informatikai rendszer lesz, amely a harmadik országokból érkező utazókat – mind a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezőket, mind a vízummmentességet élvező utazókat – minden alkalommal regisztrálja, amikor átlépik az EU külső határát. Ez a rendszer rögzíti a személy nevét, az úti okmány típusát, a biometrikus adatokat, például az ujjlenyomatokat és a rögzített fényképeket, az EU-ba való be- és kilépés dátumát és helyét, és – amint azt az Európai Bizottság a honlapján korábban bejelentette – teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az adatvédelmet.
A Nagymihályi Vámhivatal (Szlovákia) figyelmezteti a fuvarozókat és a polgárokat, hogy 2024. szeptember 30-án részben korlátozzák az áruforgalmat, a teherszállító járművek áthaladását a Felsőnémeti–Ungvár határátkelőn a szervizméretek tengelymérlegek rendszeres ellenőrzése és karbantartása miatt.
A korlátozást az alábbiak szerint tervezik: 2024. 09. 30-án reggel 8:00 órától 18:00 óráig.
A munkálatok idejére a forgalom elől egy sávot zárnak le. A használható sávot ideiglenes útburkolati jelekkel jelölik ki. Az államhatár átlépésekor fokozott óvatosságot kérnek a kamionsofőröktől, és arra kérik, hogy kövessék az ideiglenes közúti jelzéseket, valamint a pénzügyi osztály és az ügyeletes rendőr utasításait.
November 10-től az új rendszernek köszönhetően megváltoznak a külföldiek schengeni övezet országaiba történő be- és kiutazásának szabályai az Európai Unió határain, így az ukránok esetében is.
„November 10-től az új informatikai rendszer, az EES (Entry/Exit System) üzemel az EU határain. Automatikusan rögzíti az összes külföldi belépését és kilépését a schengeni övezet országaiba. Ez minden EU-n kívüli állampolgárra vonatkozik, beleértve az ukránokat is, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e vízummal vagy sem” – áll a jelentésben.
A Miniszteri Kabinet hangsúlyozta, hogy a regisztráció önkiszolgáló terminálokon keresztül automatikusan történik, és az útlevelekben lévő bélyegzők eltűnnek. Az EES rendszer a biometrikus adatokat – ujjlenyomatokat és egy személy arcának fényképét – egyszer rögzíti, és 3 évig tárolja.
Az adatok gyűjtése során a határátlépési idő várhatóan körülbelül 40 másodperccel megnőhet.
Az első szkennelés után minden határátkelőnél be kell szkennelni az útlevelét a terminálon. A biometrikus adatokat 3 évig tároljuk, nincs szükség újbóli benyújtásra.
Az EU bevezeti azzal a céllal vezette be az újítást, hogy egyszerűsítse a határátlépést, erősítse a biztonságot, megakadályozza a hamisított okmányok felhasználását, és leküzdje az illegális migrációt.
