Az Alstom SA által épített első hidrogénüzemű személyvonatok Németországban debütálnak, ezáltal az európai technológia ismét szintet ugrott. Az újításról a Bloomberg adott hírt.
Alsó-Szászország (Németország) egy 123 kilométeres pályáján tesztelték hosszú ideig az első hidrogénüzemű személyvonatot, amely Carmen Schwabl, az LNVG vasútüzemeltető vállalat ügyvezető igazgatója szerint jövő márciustól állhat kereskedelmi forgalomba. Az Alstom 14 Coradia iLint személyvonata a Hamburg külterületén található Buxtehude és az Északi-tengerhez közeli Cuxhaven városa között fog közlekedni.
Az Alstom SA már több mint öt éve népszerűsíti az üzemanyagcellás vonatokat, a szén-dioxid-kibocsátású dízelmotorok alternatívájaként. A német projekt mellett a világ második legnagyobb vasúti felszerelés-szállítója a hónap elején a francia nemzeti vasúttársaságtól egy kettős hidrogén-elektromos üzemű vonatra kapott megrendelést. A vállalat egyik legnagyobb versenytársa, a Siemens AG szintén fejleszt hidrogénüzemű vonatokat, a kibocsátási szabályok szigorodásával a hasonló fejlesztések piaca az elkövetkezendő években becslések szerint több tízmilliárd dollárra nő majd. Habár a vasúti közlekedés villamosítására és a szennyezés csökkentésére az akkumulátorok és az elektromos vezetékek jól használhatóak lehetnek, ez az útvonaltól függően nem mindig praktikus megoldás.
Az Európai Unió törvényhozói a héten megállapodásra jutottak abban, hogy a szervezet ambiciózus éghajlati céljait a tagállamokra nézve jogilag kötelező erejűvé teszik, így várhatóan a közlekedéstől az energiatermelésig minden iparágra szigorúbb szabályok lesznek érvényesek.
A régió vasútjainak átlagosan csak mintegy 54 százaléka villamosított, ez az arány a közeljövőben már nem lesz elegendő, így nagyobb nyomás nehezedik majd az állami tulajdonú üzemeltetőkre a szennyező motorjaik cseréjét elvárván.
„Mindenképpen Európa lesz ennek fő piaca” – mondta Henri Poupart-Lafarge, az Alstom SA vezérigazgatója a cég legutóbbi webináriuma során, ahol Franciaországot, Németországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot nevezte meg nagy dízelflottával rendelkező országokként.
„Bővíteni kell az üzemanyag-ellátást és az infrastruktúrát” – hangsúlyozta, de „a vonatok készen állnak.”
A Morgan Stanley elemzői szerint Európában jelentős növekedési kilátások vannak a hidrogénüzemű vonatok számára. Becsléseik szerint az évszázad közepére az ágazat értéke 24–48 milliárd dollár lehet. 2030-ra minden tízedik vonat, amelyet nem elektromosítottak még, hidrogén üzemű lehet.
Az Alstom SA számításai szerint 2035-re több mint 5,000 jelenleg dízelmotorral üzemelő személyvonatot kell lecserélni. A vállalat azt is állítja, hogy a környezetvédelmi célok elérése 2050-ig szükségessé teszi, hogy a régió összes jelenleg használatban lévő személyvonatának egynegyede nyugdíjba vonuljon.
„Már nem veszünk többé dízel üzemanyagot” – hangsúlyozta a webináriumon Schwabl. A vasút 126 dízel üzemanyaggal közlekedő vonatot üzemeltet, de már keresi az alternatívákat.
„Ausztriában a szövetségi vasúti társaság tavaly Bécs közelében tesztelte az Alstom SA hidrogénvonatát, és már javában értékeli milyen egyéb megfelelői lehetnek a dízel üzemanyagnak” – mondta ugyanazon a fórumon Mark Topal Goekceli műszaki igazgató.
„Hosszabb távolságok és területek esetén, ahol nagyobb energiára van szükségünk, a hidrogénnek előnye van” – jelentette ki. „Úgy tűnik, hogy az akkumulátoros szerelvények rövid távok esetén előnyösebb megoldást nyújthatnak, de ezen még dolgozunk.”
A BloombergNEF tiszta energiával foglalkozó kutatócsoport szerint a regionális személyvonat tulajdonosának költségei akkor a legolcsóbbak, ha azt prioritási sorrendben elektromos akkumulátorok, majd dízel-, hidrogén-, legvégső esetben pedig elektromos vezetékek hajtják. Az akkumulátorok vagy az üzemanyagcellák közötti választás olyan tényezőktől függ, mint a vágányok hossza, a szervizelés gyakorisága és a megállók száma.
