A szombat délutáni órákban 40 fokot mértek a belvárosi Observatory Hill-i meteorológiai állomáson, ami csaknem 15 fokkal melegebb a város decemberi átlaghőmérsékleténél.
A Sydney nyugati peremén fekvő Richmondban ennél is nagyobb forróság volt, 43,8 fokos maximumot regisztráltak, Anthony Albanese miniszterelnök sajtótájékoztatón figyelmeztette az embereket a hőségre.
„Az éghajlatváltozás az emberek egészségét és a környezetünket is veszélyezteti, és el kell ismernünk, hogy átfogó válaszlépésekre van szükség. Itt az ideje, hogy vigyázzunk egymásra” – fogalmazott.
Mindeközben a tűzoltók csaknem hetven bozóttűzzel küzdenek, az oltási munkálatokat pedig tovább nehezíti a száraz és szeles időjárás – számolt be róla a CNA.
A mentőszolgálat egyetlen nap alatt 20%-kal több hívást kapott, Mark Gibbs, az új-dél-walesi mentőszolgálat főfelügyelője ezért arra kérte a lakosságot, hogy kiemelten figyeljenek az idős embertársaikra, és maguk is ügyeljenek arra, hogy elkerüljék a kiszáradást.
Félő, hogy Ausztráliában újra bekövetkezhetnek a 2020-ban tapasztalt tragikus események, amikor óriási területeken pusztítottak tüzek, 33 ember halálát okozva.
Check out the white platypus we found living with our endangered freshwater turtles! Rare white platypus spotted near Armidale - Australian Geographic https://t.co/IAzwWV9lpp
Brazíliában példátlan hőhullám tombol. Rio de Janeiro városában a déli órákban 52,5 Celsius-fokot is mértek. Több mint százmillió ember szenved a hőségtől, amely várhatóan legalább péntekig tart.
Az ország nagy részére vörös riasztást adtak ki. Sao Paulo városában kedd délután 37,3 Celsius-fokot mértek.
A hőhullám rekordszintre emelte Brazília energiafogyasztását, mivel az emberek megpróbálják hűteni a lakásokat.
A szakértők a hőséget az El Niño jelenségnek és az éghajlatváltozásnak tulajdonítják.
Több tucatnyi melegrekord dőlt meg Szibériában a héten, a szakértők szerint pedig jócskán benne van a kezünk a dologban.
Szibéria egyes részein máris rekordok dőlnek meg, ahogy a szélsőséges hőség szokatlan szélességi körökbe nyomul. Olyannyira jelentősnek bizonyul a változás, hogy múlt szombaton a hőmérséklet elérte a 37,9 Celsius-fokot Jalturovoszkban, ezzel a történelem eddigi legmelegebb napja lett, azóta pedig még számos hőmérsékleti rekord dőlt meg Szibériában.
Szerdán több eddigi melegrekord is megdőlt, többek között Bajevóban, ahol 39,6 és Barnaulban, ahol 38,5 Celsius-fokot mértek.
Tehát azt mondhatjuk, hogy ez valóban kivételes, és a régió történelmének legsúlyosabb hőhulláma – írta Maximiliano Herrera éghajlatkutató a Twitteren.
Ugyan csak tudományos elemzéssel lehet megállapítani, hogy az ember okozta éghajlatváltozásnak pontosan mekkora hatása van erre az eseményre, de azt tudjuk, hogy a globális felmelegedés szélsőségesebb hőmérsékleteket okoz.
Szibériában általában is nagy havi és éves hőmérséklet-ingadozások tapasztalhatók, de az elmúlt évtizedekben erős felmelegedési tendencia volt tapasztalható.
Szibéria a bolygó egyik leggyorsabban melegedő régiója, ahol a szélsőséges melegek egyre intenzívebbé válnak – mondta Omar Baddour, a Meteorológiai Világszervezet éghajlatfigyelési és -politikai szolgálatainak vezetője.
Samantha Burgess, az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatóhelyettese így fogalmazott a melegrekordról: ezek a hőhullámok komoly következményekkel járnak az emberekre és a természetre nézve, és egyre gyakrabban fognak előfordulni, hacsak nem csökkentjük gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátását.
De nem csak Szibériában volt rekordmeleg a héten, hiszen a hőség egész Közép-Ázsiában elterjedt. Herrera szerint április elején Türkmenisztánban 42 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek, ami szintén világrekord volt azon a szélességi fokon.
„Ez egy történelmi hőhullám, amely átírja a világ éghajlati történetét” – írta Herrera a Twitteren.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az Európát sújtó rendkívüli hőhullámok miatt az átlagosnál 16 százalékkal nőtt a többlethalálozás az Európai Unióban idén júliusban, egyben ez volt az eddig feljegyzett legmagasabb halálozás ebben az évben – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett jelentéséből.
Az MTI által idézett jelentés szerint a 2016 és 2019 között feljegyzett átlagos júliusi halálozási adatokhoz képest az idei júliusban 53 ezerrel többen haltak meg Európában.
A hőmérsékleti adatokat is figyelembe véve az adat azt bizonyítja, hogy a többlethalálozást a rendkívüli hőhullámok okozták – írták.
A többlethalálozás 16 százalékos emelkedése „szokatlanul magas érték” egy átlagos júliusi hónaphoz képest. 2020-ban – a pandémia első évében – ugyanebben a hónapban 3 százalékkal, 2021-ben pedig 6 százalékkal haltak meg többen az átlagosnál.
A többlethalálozás mértéke eltérő volt az EU-tagállamok között. A legtöbb tagállamban lényegesen átlag feletti értékeket jegyeztek fel júliusban. Köztük a legjelentősebb emelkedést Spanyolországban, az átlagos halálozási adatok felett 36,9 százalékkal. Az elmúlt 40 év legnagyobb hőhullámát szenvedő Spanyolországot Ciprus és Görögország követte hasonló értékekkel. Az uniós tagországok közül egyedül Lettországban nem regisztráltak többlethalálozást a vizsgált hónapban – jegyezték meg.
Az EU-ban ezt megelőzően 2020 áprilisában (25 százalék), 2020 novemberében (40 százalék), 2021 áprilisában (21 százalék) és 2021 novemberében (27 százalék) jegyeztek fel az átlagnál magasabb halálozási adatokat – írták.
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
Rekordokat dönt a meleg, és nemcsak nálunk, hanem a világ számos helyén. Az extrém meleg egy kevésbé nyilvánvaló következménye a számítástechnikát is érinti.
Nagy-Britanniában minden idők legmelegebb napját jegyezték fel július 19-én, a hőmérséklet meghaladta a 40 fokot, meggörbítve vasúti síneket, tüzeket okozva London-szerte, leállásokat okozva a villamosenergia-szolgáltatóknál. Ez az extrém hőség a számítástechnikában is komoly problémákat okozott. A ZDNet információi szerint két nagy felhőszolgáltató, a Google és az Oracle is hűtéssel kapcsolatos meghibásodásokról számolt be londoni adatközpontjaiban.
A Google Cloud esetében meghibásodott az egyik londoni épület hűtése, ami azért problémás, mert ez az épület gondoskodik a Google Cloud europe-west2-a zóna kapacitásának egy részéről. Néhány óra elteltével csak részben oldódott meg a gond, a legtöbb ügyfél csak virtuális gépeket tudott elindítani az europe-west2 valamennyi zónájában. Az europe-west2-a zónában egyes ügyfelek továbbra is problémákat tapasztaltak a Google Compute Engine (GCE), a Persistent Disk és az Autoscaling terén.
Eközben az Oracle is közölte, hogy az Egyesült Királyság déli (londoni) adatközpontjában a hűtési infrastruktúra egy részében problémák merültek fel kedden „a régióban tapasztalható extrém hőmérséklet miatt”. Egyes ügyfelek nem tudták elérni vagy használni a régióban tárolt Oracle Cloud Infrastructure erőforrásait, beleértve az objektumtárolást, számítási és blokk-kötetet. Nem sokkal később az érintett hűtési infrastruktúra egy részét visszaállították működőképes állapotba, miközben folytatták a javítási munkákat, hogy tovább csökkentsék az üzemi hőmérsékletet és mérsékeljék a szolgáltatásra gyakorolt hatásokat.
Miután egyre gyakoribbá válik a szokottnál jóval magasabb hőmérséklet, a felhőszolgáltatóknak is át kell tekinteniük működési elképzeléseiket, a szerverek hűtését is az extrémebbé váló hőmérséklethez kell igazítaniuk, a zökkenőmentes kiszolgálás érdekében.