Array ( [count_posts] => 6 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjM4MTE0O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 209989 [content] =>A példátlan téli hőhullám hatására a talajhőmérséklet 10 fokkal a normális fölé emelkedett, és július egyes napjain a szárazföldi hőmérséklet 28 fokkal haladta meg a sokéves átlagot.
Michael Dukes, a MetDesk előrejelzési igazgatója szerint a hőhullám egy különösen erős El Niño eseményt követ, és valószínűleg ennek késleltetett hatása, az éghajlatváltozás okozta általános hőmérséklet-emelkedéssel együtt – írja a The Guardian cikke nyomán a Portfolio. A hőhullám közvetlen kiváltója a meggyengült sarki örvény, azaz a hideg és alacsony nyomású levegő egy sávja, ami a sztratoszférában forog a pólusok körül. A légköri hullámok interferenciája gyengítette az örvényt, ami idén a magaslégköri hőmérséklet emelkedéséhez vezetett. Mint írják, fontos kiemelni, hogy az Antarktiszon most úgy melegebb 10 Celsius-fokkal a talaj és 28 fokkal a levegő a sokéves átlagnál, hogy a déli féltekén éppen tél van.
A kutatók régóta jósolják, hogy az emberi eredetű éghajlatváltozás legjelentősebb hatásai a sarkvidékeket fogják érinteni, és ez a hőhullám ennek ékes példája. Az elmúlt két évben ez a második, ami elérte a régiót.
A legutóbbi 2022 márciusában 39 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést eredményezett, és a jégtakaróból egy akkora darab tűnt el, mint Róma városa.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a téli és nyári hónapokban folytatódó felmelegedés a jégtakaró összeomlásához vezethet.
Zeke Hausfather, a Berkeley Earth kutatója szerint az antarktiszi hőhullám „egyértelműen az egyik nagyobb hajtóereje volt a globális hőmérséklet elmúlt hetekben tapasztalt megugrásának” – írja a lap. Jonathan Overpeck, a Michigani Egyetem Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Iskolájának klímakutatója a hőhullámot a leglátványosabb jelnek nevezte, amely szerint az éghajlatváltozás valóban kezdi átalakítani a bolygót.
Az ETH Zürich klímakutatója, Jonathan Willie szerint a terület fölött hetek óta tartó „déli sztratoszféra felmelegedésének” köszönhető a hőhullám. Mint írják, egyelőre nem világos, hogy az éghajlatválság mennyiben járult hozzá ennek a konkrét eseménynek a kialakulásához, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy a hőhullám az előttünk álló események aggasztó előjele.
[type] => post [excerpt] => A példátlan téli hőhullám hatására a talajhőmérséklet 10 fokkal a normális fölé emelkedett, és július egyes napjain a szárazföldi hőmérséklet 28 fokkal haladta meg a sokéves átlagot. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1722809100 [modified] => 1722730485 ) [title] => Az átlagnál 28 fokkal melegebb most az Antarktisz, a tudósok az összeomlástól félnek [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=209989&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 209989 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 209990 [image] => Array ( [id] => 209990 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka.jpg [original_lng] => 229990 [original_w] => 1300 [original_h] => 731 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka.jpg [width] => 1300 [height] => 731 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka.jpg [width] => 1300 [height] => 731 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka.jpg [width] => 1300 [height] => 731 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1722719685:12 [views_count] => 850 [_thumbnail_id] => 209990 [_edit_last] => 12 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 592 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Társadalom [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 24362 [1] => 38114 [2] => 10443 ) [tags_name] => Array ( [0] => Antarktisz [1] => jég [2] => olvadás ) ) [1] => Array ( [id] => 186293 [content] =>Egy Svájc területével nagyjából megegyező méretű lyuk 1974 óta időnként kinyílik az Antarktisz jegén. A Maud Rise polinyára (a polinya tengeri jéggel körülvett nyílt vízterület földrajzi elnevezése) a Weddell-tengenél bukkantak 50 éve, és azóta többször is megnyílt, bár nem mindig ugyanakkorára, de mindig ugyanott. Ez komoly fejtörést okozott a kutatóknak – írja a Live Science.
2016 és 2017 telén körülbelül 80 ezer négyzetkilométer szélesre nyílt meg több hétre, és ekkor végre sikerült felfedni, hogy mi magyarázza a jelenséget.
Télen az antarktiszi jég területe hatszorosára nő, de a tengeri jégben lyukak keletkeznek a szárazföldről érkező erős szél hatására, ami a lyukakban lefagyasztja a vizet. De a nyílt óceánon, távol a part menti szelektől nem valószínű, hogy rések lesznek a tenger jegén, ahol például a Maude Rise is kialakul.
Kiderült, hogy 2016-ban és 2017-ben a Weddell-tenger körkörös óceáni áramlata erősebb volt, mint más években, így a víz alatti mozgások könnyebben hozták a sót és a hőt a felszín közelébe. Az időről időre megnyíló lyuk egy víz alatti hegy közelében található, az ominózus két évben az erősebb áramlat miatt só került a hegyre, a felszínen süvített a szél, ami felhúzta a sósabb vizet. Ez a só csökkentette a felszíni víz fagyáspontját, így kialakulhatott a lyuk és fenn is maradhatott egy ideig.
Az éghajlatváltozás már most is erősebbé teszi a déli kontinensről érkező szeleket, a jövőben több lyukra számíthatunk. Ezek a polinyák megváltoztathatják a víz mozgását, az áramaltok hőszállítását a kontinensek felé. A globális óceán vizeinek 40 százaléka az antarktiszi partvidékről származik, létfontosságúak a bolygó éghajlat szabályozásában.
[type] => post [excerpt] => Egy Svájc területével nagyjából megegyező méretű lyuk 1974 óta időnként kinyílik az Antarktisz jegén. A Maud Rise polinyára (a polinya tengeri jéggel körülvett nyílt vízterület földrajzi elnevezése) a Weddell-tengenél bukkantak 50 éve, és azóta tö... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1714946820 [modified] => 1714873644 ) [title] => Rejtélyes lyuk jelent meg az Antarktiszon [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=186293&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186293 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186294 [image] => Array ( [id] => 186294 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk.jpg [original_lng] => 159639 [original_w] => 727 [original_h] => 489 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk-300x202.jpg [width] => 300 [height] => 202 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk.jpg [width] => 727 [height] => 489 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk.jpg [width] => 727 [height] => 489 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk.jpg [width] => 727 [height] => 489 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk.jpg [width] => 727 [height] => 489 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk.jpg [width] => 727 [height] => 489 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1714862845:12 [_thumbnail_id] => 186294 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2036 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 592 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Társadalom [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 24362 [1] => 38114 ) [tags_name] => Array ( [0] => Antarktisz [1] => jég ) ) [2] => Array ( [id] => 175602 [content] =>Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.
Ian Strachan, az expedíció vezetője a BBC Newsnak elmondta, hogy a jéghegyet 3-4 méteres hullámok mossák, és így eróziója folyamatos. Az expedíció vasárnap drónos megfigyelést végzett a jéghegynél.
A mintegy négyezer négyzetkilométer területű A23a még 1986-ban szakadt le a fehér kontinensről, de csak pár hónapja mozdult meg, és kezdett elsodródni a Weddell-tengeren a partvidéktől. A jéghegy jelenleg az Antarktisz sarki áramlatain sodródik, amely az óra járásával egy irányban forog az Antarktisz körül.
Az áramlat az A23a-t az uralkodó nyugati széllel együtt a Dél-Orkney-szigetek irányába tereli, amelyek az Antarktiszi-félsziget csúcsától mintegy 600 kilométerre északkeletre találhatók.
Az A23a nagyságát és mozgását műholdas megfigyeléssel követik. A jégtömb vastagsága helyenként a 300 métert is meghaladja, tömege csaknem egymilliárd tonna, de napról napra csökken.
[type] => post [excerpt] => Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1705530420 [modified] => 1705455126 ) [title] => Gyorsan olvad az Antarktiszról leszakadt óriási jéghegy [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=175602&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 175602 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 175603 [image] => Array ( [id] => 175603 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg [original_lng] => 194218 [original_w] => 960 [original_h] => 639 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-768x511.jpg [width] => 768 [height] => 511 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg [width] => 960 [height] => 639 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg [width] => 960 [height] => 639 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg [width] => 960 [height] => 639 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg [width] => 960 [height] => 639 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1705447926:12 [_thumbnail_id] => 175603 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1783 [_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] =>[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1705447945 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 592 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Társadalom [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 3132 [1] => 38114 [2] => 10443 ) [tags_name] => Array ( [0] => Antartktisz [1] => jég [2] => olvadás ) ) [3] => Array ( [id] => 107964 [content] =>Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
— Daniel Schrott ☀️ (@DanielSchrott) September 2, 2022
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0Soha nem látott ökoszisztéma rejtőzik egy föld alatti folyóban, mélyen a jeges felszín alatt. A kutatók a közelmúltban tárták fel azt a sötét barlangot, amely tele van apró, rákszerű lényekkel.
A föld alatti élőhely a Larsen-selfjég alatt húzódik, amely az Antarktisz keleti partjához kapcsolódó úszó jégsziget. A tudósok figyelmét a műholdfotókon észlelt, a szárazföld közelében lévő, szokatlan barázda keltette fel, ami első ránézésre egy felszín alatti folyónak tűnt – írja a Live Science. A kutatók körülbelül 500 méter mélyre fúrtak le a jég felszíne alá egy erős, meleg vizes tömlő segítségével, hogy elérjék a föld alatti alagutat. Miután sikerült leereszteniük egy kamerát is a barlangba, ledöbbentek, mivel a vízben több száz apró, elmosódott foltot láttak. Ezt először a felszerelés meghibásodásának vélték, de jó, hogy nem dobták el a drága kamerát, mert nem azzal volt a baj: a képeken apró rákfélék, kétlábúak izegtek-mozogtak.
Ez azért volt sokkoló, mert a jeges felszín alatt, a mélyben senki sem számított életre.
És ahogy Craig Stevens, az aucklandi Víz- és Légkörkutató Intézet (NIWA) oceanográfusa mondta: ha ezek az állatok a kamera körül úszkálnak, akkor itt különböző állat- és növénycsoportok együttéléséről lehet szó.
A titok közelről
A szakértők régóta gyanítják, hogy folyók, tavak és torkolatok hatalmas hálózata húzódik az Antarktisz alatt, de azt nem tudták, hogy élőlények is benépesítik a jeges környezetet. A tudósok a felfedezést ahhoz hasonlították, mint ha elsőként léphettek volna be egy rejtett világba. Huw Horgan, a kutatás vezetője, a wellingtoni Victoria Egyetem gleccserkutatója először 2020-ban észlelte a felszín alatti képződményt a területről készült műholdfotót nézve. Olyan volt, mint egy jég alatt húzódó hosszú mélyedés, mintha egy föld alatti folyó lenne.
Miután leeresztették a kamerát a folyóba, a kutatócsapat meglepődött, mert a barlang teteje nem sima volt, ahogy számítottak rá, hanem egyenetlen és hullámos. Úgy nézett ki, mint egy vekni kenyér, a tetején dudorral, alul keskeny lejtővel – mondta Stevens.
A kutatók azt is felfedezték, hogy a föld alatti víz négy-öt különálló, ellentétes irányú vízrétegre oszlik. Erre még nem találtak magyarázatot, úgyhogy folytatják az ökoszisztéma tanulmányozását, és remélik, hogy több adatot szerezhetnek arról is, hogy a vízben lévő tápanyagok hogyan keringenek át az Antarktisz felszín alatti vízhálózatain.
Sajnos bármilyen elzárt is ez a terület, az éghajlatváltozás nem kíméli, a gyorsan melegedő vízi és felszíni hőmérséklet megváltoztathatja a most felfedezett területek élővilágát, úgyhogy a kutatóknak gyorsan kell cselekedniük, hogy megértsék az újonnan észlelt jelenségek hátterét.
[type] => post [excerpt] => Soha nem látott ökoszisztéma rejtőzik egy föld alatti folyóban, mélyen a jeges felszín alatt. A kutatók a közelmúltban tárták fel azt a sötét barlangot, amely tele van apró, rákszerű lényekkel. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1656108300 [modified] => 1656011344 ) [title] => Titkos világ lapul az antarktiszi jég alatt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=107964&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 107964 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 107966 [image] => Array ( [id] => 107966 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [original_lng] => 3829913 [original_w] => 640 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80-150x150.gif [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80-300x169.gif [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1656000545:12 [_thumbnail_id] => 107966 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2275 [_oembed_e989bbcc933719d22d8ebf9d000701c8] => [_oembed_time_e989bbcc933719d22d8ebf9d000701c8] => 1656000527 [_oembed_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => [_oembed_time_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => 1656000527 [_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] => [_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1656000527 [_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] =>[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1656000527 [_oembed_12a1ea67df9f0b6822bae227111eb120] => [_oembed_time_12a1ea67df9f0b6822bae227111eb120] => 1664644191 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 23 [3] => 592 [4] => 598 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Fotók [3] => Társadalom [4] => Tudomány [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 24362 [1] => 38114 [2] => 7393 ) [tags_name] => Array ( [0] => Antarktisz [1] => jég [2] => ökoszisztéma ) ) [4] => Array ( [id] => 85568 [content] =>Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKInsJapánban rekordmennyiségű hó hullott, a Japán-tengeren pedig jégpáncél fedte be a hajón szállított autókat.
A tél igazán kemény arcát mutatta meg a hét első felében Japán több részén, illetve Oroszország keleti partvidékén is, valamint nem utolsó sorban a Japán-tengeren. Japánból Vlagyivosztokba tartó teherhajón több autót is szállítottak, de a Japán-tengeren uralkodó szeles, fagyos időjárásnak köszönhetően a tengeren felkorbácsolt vízpermet, valamint pára ráfagyott a szállított autókra és a hajó egy részére is.
A járműveket 10 cm-nél is vastagabb jégréteg borította be.
Ugyanakkor a téli időjárás miatt Japánban a Japán-tengerhez közeli területeken többfelé is rekordmennyiségű hó hullott.
Siga prefektúrában fekvő Hikone-ban 68 cm-nyi hó hullott, Hjógo prefektúrában található Asago városában pedig 71 cm friss hó hullott hétfőre 24 óra leforgása alatt. Mind a kettő rekordnak számít a Japán Meteorológiai Szolgálat szerint. A havazás miatt több baleset is történt, valamint fennakadások alakultak ki a közlekedésben – olvasható az Asia.nikkei.com oldalán.
(Időkép)
[type] => post [excerpt] => Japánban rekordmennyiségű hó hullott, a Japán-tengeren pedig jégpáncél fedte be a hajón szállított autókat. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1641118920 [modified] => 1641079095 ) [title] => Kelet-Ázsia: Hórekord jégbe zárt autókkal [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=85568&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 85568 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 85569 [image] => Array ( [id] => 85569 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33.jpg [original_lng] => 108592 [original_w] => 755 [original_h] => 692 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33-300x275.jpg [width] => 300 [height] => 275 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33.jpg [width] => 755 [height] => 692 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33.jpg [width] => 755 [height] => 692 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33.jpg [width] => 755 [height] => 692 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33.jpg [width] => 755 [height] => 692 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33.jpg [width] => 755 [height] => 692 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1641071899:5 [_oembed_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => [_oembed_time_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => 1641071811 [_thumbnail_id] => 85569 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 1964 [translation_required_done] => 1 [_oembed_95d46a3563776ce0f06b48c86b17eeb2] =>[_oembed_time_95d46a3563776ce0f06b48c86b17eeb2] => 1641112255 [_oembed_2fd42df1ab65d2a3fcdcb97e41ebeea9] => [_oembed_time_2fd42df1ab65d2a3fcdcb97e41ebeea9] => 1641112255 [_oembed_9c400c29e149f8c3da6c01aa12aec981] =>Taste the TV: Japan invents lickable screen to imitate food flavours https://t.co/AaY8fg5i03
— The Guardian (@guardian) December 23, 2021[_oembed_time_9c400c29e149f8c3da6c01aa12aec981] => 1647484021 [_oembed_870e1e7c2b959eb0c9457a1b029ea517] =>Move along, people, nothing to see here. Just a common July snow in Brazil (which is still harvesting #corn)
— Andrey Sizov (@sizov_andre) July 29, 2021
Video: @tx_marcelo pic.twitter.com/Wob7NqvEzu[_oembed_time_870e1e7c2b959eb0c9457a1b029ea517] => 1647484021 [_oembed_9ad931e932a80c1e94796ca2f0e251f1] =>IMAGEM | A tecnologia de drones, indisponível no mercado nas grandes ondas de frio do passado, hoje nos permite ver a neve em toda a sua dimensão. Veja este incrível vídeo de Cambará do Sul via Instagram de williameduardofilms. pic.twitter.com/tqvJbylKfJ
— MetSul.com (@metsul) July 30, 2021[_oembed_time_9ad931e932a80c1e94796ca2f0e251f1] => 1647484021 [_oembed_8aa75bd5592fff2e27c17014c43a5d2c] =>La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
— Jordi de Niro (@jordi_niro) January 19, 2021
Bon dia ❄?️ pic.twitter.com/tZQg5M9Bnf[_oembed_time_8aa75bd5592fff2e27c17014c43a5d2c] => 1647484021 [_oembed_24ffcce21f57a2f7ccf1c58aa3977641] => {{unknown}} [_oembed_514c2333307b9d03e7493116eb63cb69] => {{unknown}} [_oembed_475ff8e6b3fe389c9173693e15694ced] => [_oembed_time_475ff8e6b3fe389c9173693e15694ced] => 1650873284 [_oembed_9e752d54d8701e10906284cae4814f61] =>A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
— RTÉ News (@rtenews) January 19, 2021[_oembed_time_9e752d54d8701e10906284cae4814f61] => 1703700977 [_oembed_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] =>Japan makes its first ever promotion of a woman to the rank of Admiralhttps://t.co/epsBW38rns
— Bright Uzbekistan (@brightuzb) December 15, 2023[_oembed_time_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] => 1706605744 [_oembed_fe4db60f7a6fafd99783aee7b80d4da0] =>Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024[_oembed_time_fe4db60f7a6fafd99783aee7b80d4da0] => 1719514393 [_oembed_174a3774f668b4793f0f7b7b0cb02f3c] => {{unknown}} [_oembed_460ef1572555cc49c97beae6db9d7daa] => [_oembed_time_460ef1572555cc49c97beae6db9d7daa] => 1731806191 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 25 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Videók [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 3950 [1] => 2752 [2] => 38114 ) [tags_name] => Array ( [0] => havazás [1] => Japán [2] => jég ) ) [5] => Array ( [id] => 45599 [content] =>Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024Idén télen Kazahsztánban a meteorológiai feltételek lehetővé tették, hogy egy különleges természeti jelenség, egy 13,7 méter magas jégtorony keletkezzen Almaty régióban egy jeges síkságon forrásvízből.
Az itt keletkezett, üreges jégkúphoz hasonló képződményekre a múltban már több tudós hivatkozott, amit elneveztek „jégvulkánnak”. Bár az alakja hasonló a szikla vulkánokhoz, amelyek a földkéreg alól lávát szórnak, mégis egy egészen más jelenségről van szó. Ebben az esetben a jég ugyanis forró vízű forrásból származik.
A kutatók leírása szerint a vízpermet bekerül a légkörbe, majd megfagy, amikor visszaesik a felszínre. Idővel pedig a kazahsztánihoz hasonló, lenyűgöző üreges szerkezet alakul ki – számol be az esetről a ScienceAlert online tudományos portál.
A jégtorony minden évben, az új év körül alakul ki, és a helyiek kedvelt utazási célpontjává vált. Ezt számos közösségi oldalon posztolt fotó és videó is igazolja. Kazahsztánt sokan csak a „Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika” című film révén ismerik, ám a szakemberek szerint a kazahsztáni élet valósága azonban egészen más.
Ám amikor 2020-ban megjelent a folytatása, a „Borat utólagos mozifilm”, akkor a kazah turisztikai tanács elfogadta a karakter egyik mondatát az ország jellemzéseként: „nagyon kellemes”, ami ezzel új idegenforgalmi szlogenné vált.
Hasonló jégtornyokat találhatunk az Egyesült Államokban, gyakran a Nagy-tavaknál, például az Erie-tónál és az Ontario-tónál. Ott, ahol a tó vize „benyomódik” a jégtáblák alá a tó határában, jégkupacokat hoz létre. Ám az űrben vannak a legimpozánsabbak a jégvulkánok: 2016-ban a tudósok megfigyelték, hogy szerintük egy hatalmas jégvulkán lehet a Plútón, amely 145 kilométer széles és 3,5 kilométer magas.
[type] => post [excerpt] => Idén télen Kazahsztánban a meteorológiai feltételek lehetővé tették, hogy egy különleges természeti jelenség, egy 13,7 méter magas jégtorony keletkezzen Almaty régióban egy jeges síkságon forrásvízből. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1613327640 [modified] => 1613217498 ) [title] => Hatalmas jégtorony alakult ki Kazahsztánban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=45599&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 45599 [uk] => 46023 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 45601 [image] => Array ( [id] => 45601 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg.jpg [original_lng] => 103148 [original_w] => 800 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1613387285:8 [_oembed_514c2333307b9d03e7493116eb63cb69] =>[_oembed_time_514c2333307b9d03e7493116eb63cb69] => 1612992844 [_thumbnail_id] => 45601 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 2826 [_oembed_a9f2b0a807c2ac27436674b0fd671080] => [_oembed_time_a9f2b0a807c2ac27436674b0fd671080] => 1612992930 [_oembed_230bae39f200b9122c6f1486e519d9d5] => [_oembed_time_230bae39f200b9122c6f1486e519d9d5] => 1612992930 [_oembed_8f57f731ac9ae288c1381be79c26e2d1] => [_oembed_time_8f57f731ac9ae288c1381be79c26e2d1] => 1612992930 [translation_required_done] => 1 [_oembed_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => [_oembed_time_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => 1641458241 [_oembed_20d7bc3b47ec2d540bf341a17aa4378a] => [_oembed_time_20d7bc3b47ec2d540bf341a17aa4378a] => 1652354742 [_oembed_b04c7b378379331d08ac6a89517d5dee] => [_oembed_time_b04c7b378379331d08ac6a89517d5dee] => 1653423304 [_oembed_a902b66f940edb45c5cad77ef47fccfe] => [_oembed_time_a902b66f940edb45c5cad77ef47fccfe] => 1661280557 [_oembed_61bd3aa1e1b5e331530ade8ed7eb7152] => [_oembed_time_61bd3aa1e1b5e331530ade8ed7eb7152] => 1668998074 [_oembed_7270b4827b3c78f2b121e176c52718c2] =>[_oembed_time_7270b4827b3c78f2b121e176c52718c2] => 1672064667 [_oembed_6d8588ad5ec6d120b041520e9f771972] => {{unknown}} [_oembed_1bf36eacaed69f972d994b9d6af9ad79] => [_oembed_time_1bf36eacaed69f972d994b9d6af9ad79] => 1729623683 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 38114 [1] => 38113 [2] => 1147 ) [tags_name] => Array ( [0] => jég [1] => Kazahsztán [2] => látványosság ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 38114 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 38114 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )The first batch of generators from #Kazakhstan arrived in #Ukraine. 43 generators are intended for medical institutions. pic.twitter.com/9BRDWx23cy
— NEXTA (@nexta_tv) December 22, 2022