Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEyMTUxNjt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 222813
[content] =>
1993. október 18.-án tartotta meg ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, ahol elhatározták, hogy létrehozzák az önálló magyar felsőoktatást vidékünkön. A legfőbb cél az volt, hogy olyan tanárokat képezzenek, akik által biztosítva lesz helyben a magyar nyelvű oktatás. A kezdeményezéshez csatlakozott a Kárpátaljai Református Egyházkerület, valamint Beregszász önkormányzata, aminek köszönhetően 1994-ben már be is indulhatott az oktatás, igaz ekkor még a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola speciális kihelyezett képzéseként. Az első szakok között szerepelt az angoltanári képzés, ami lényegében megalapozta a filológiai tanszék létrejöttét. Az angol szak elindításában, vitathatatlan érdemei voltak az akkor még Bessenyei György Tanárképző Főiskola néven ismert Nyíregyházi Egyetemnek, aminek a munkatársai kihívásként tekintettek a beregszászi képzésre, főként úgy, hogy 1994-ben még csak 6 éves volt nyírségi angoltanári képzés is. Kezdetben egy képzés volt, mára viszont a filológia tanszék a főiskola legnagyobb egysége, a maga 12 képzési lehetőségével és azzal az 501 diákkal, akik jelenleg is nálunk folytatják tanulmányaikat, emelte ki Beregszászi Anikó, a tanszék vezetője azon az ünnepségen, amelyre a tanszék egykori és jelenlegi tanárai és diákjai kaptak meghívást. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nem csak Kárpátalja, de az egész Kárpát-medence meghatározó intézményévé nőtte ki magát, Magyarország kormánya pedig a továbbiakban is támogatni fogja a működését, hangsúlyozta Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Keleti Kapcsolatok Fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára. A múltból merítve a jövőt szeretnénk építeni aminek számos új képzés is része kell hogy legyen, vélekedett Csernicskó István. A rendezvényt szándékosan a magyar nyelv napjára időzítették, így a visszaemlékezések között számos, a filológia tanszékhez köthető költő, író munkája hangzott el, ezzel is bizonyítva, hogy teret és lehetőséget biztosítanak az egyéni képességek kiteljesítéséhez.
Ezekben a napokban Kárpátalja szerte tartanak megemlékezéseket a magyarokat 1944 novemberében ért tragédia 80. évfordulója alkalmából. Az Ungvárról a málenykij robotra elhurcoltak emlékének méltatására a város magyarsága a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által a Kálvária temetőben állított emlékműnél gyűlt össze. Az elődök kitartása, hite ma is erőt ad a kárpátaljai magyarságnak, fogalmazott Héder János ungvári református lelkész, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzője. A megemlékezésen jelen voltak az Ungvári 10-es számú Dayka Gábor Líceum tanulói. A rendezvény végén a jelenlévők csendes főhajtással elhelyezték az emlékezés koszorúit.
1993. október 18.-án tartotta meg azt az összevont ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, ahol elhatározták, hogy létrehozzák az önálló magyar felsőoktatást vidékünkön. A legfőbb cél az volt, hogy olyan tanárokat képezzenek, akik által biztosítva lesz helyben a magyar nyelvű oktatás. A kezdeményezéshez csatlakozott a Kárpátaljai Református Egyházkerület, valamint Beregszász önkormányzata, aminek köszönhetően 1994-ben már be is indulhatott az oktatás, igaz ekkor még a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola speciális kihelyezett képzéseként. Az első szakok között szerepelt az angoltanári képzés, ami lényegében megalapozta a filológiai tanszék létrejöttét. Kezdetben egy képzés volt, mára viszont a filológia tanszék a főiskola legnagyobb egysége, a maga 12 képzési lehetőségével és azzal az 501 diákkal, akik jelenleg is nálunk folytatják tanulmányaikat, mondta Beregszászi Anikó, a tanszék vezetője azon az ünnepségen, amelyre a tanszék egykori és jelenlegi tanárai és diákjai kaptak meghívást, hogy együtt ünnepeljék meg az elmúlt 30 évet. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nemcsak Kárpátalja, de az egész Kárpát-medence meghatározó intézményévé nőtte ki magát, Magyarország Kormánya pedig a továbbiakban is támogatni fogja a működését, emelte ki Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Keleti Kapcsolatok Fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, aki 2 napos munka látogatásra érkezett vidékünkre. A rendezvényt a Magyar nyelv napjára időzítették, így a visszaemlékezések között számos, a filológiai tanszékhez köthető költő, író hozzászólása hangzott el, bizonyítva azt, hogy teret és lehetőséget biztosítanak az egyéni képességek kiteljesítéséhez.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – a lassan három éve tartó orosz-ukrán háború ellenére is – mindent megtesz azért, hogy a helyi magyarság talpon tudjon maradni. – hangzott el Makkosjánosiban a szervezet választmányi ülésén. A tanácskozáson arról is szót ejtettek, hogy továbbra is működnek a magyar közösség intézményei, és vannak rendezvényei is. Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke szerint komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a háborús helyzetben is lehessen eredményeket elérni. Jelenleg a legfontosabb az, hogy a közösség meg tudja őrizni a közel 100 iskolából álló oktatási hálózatát.
Sikerekben gazdag volt ez elmúlt időszak a kárpátaljai magyar filmeseknél. Az 2024-es években szinte minden anyaországi és külhoni fesztiválon dobogósok lettek az ungvári tv-sek. Így volt az idei, jubileumi X. Kulturális Filmek mustráján is. Az MTVA tudósítóinak, K. Debreceni Mihálynak és Bereczky Tamásnak Belső aksi című filmje, valamint Kovács Gézának és Vass Tamásnak a Málenkij robot utolsó túlélőjéről szóló alkotása, kategóriájában megnyerte mindkét első helyezést. Az energiahatékonyság kategóriában tehát a Belső Aksi című film nyert, mely a kárpátaljai áramszünetekről és az túlélni akarásról szól. A helyi magyar kultúra kategóriában azokról a magyar emberekről kellett portré filmeket készíteni, akik az adott országban, a helyi magyar közösségében őrzik, erősítik a magyar kultúrát, a nemzetet, a magyar nyelvet. Második lett Debreceni Kamilla és Balla Béla „Ami éltet” című portréfilmje, amely egy nagydobronyi házaspárt mutatja, úgy hogy az alkotásban benne van a szorgalom, a becsületes munka, a kitartás, a hit, és végül, de nem utolsó sorban, a szülőföld iránti szeretet. Különdíjat kapott Molnár Ildikó és Bereczky Tamás „Minden orgona szóljon” című munkája. Az ebben az évben Demjénben tartott filmes mustrán ismert magyar filmrendezők és televíziós szakemberek zsűriztek. A fődíjakat, melyek a vereckei emlékmű kicsinyített másai voltak, idén is Matl Péter kárpátaljai szobrászművész faragta. Erre Kárpátalján is büszkék. Az elismerések a Kulturális filmek fesztiválján nem értek véget. Debreceni Kamilla október végén Junior Príma Díjat kapott magyar ismeretterjesztés és média kategóriájában Budapesten. A fiatal riporter az elmúlt években tudósította az M1-et és a délvidéki Pannon Televíziót is. Kamilla a rendezvényen köszönetet mondott a Jóistennek, a családjának, a kollégáinak és a barátainak. A jelölésért pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, illetve a Hazajáró csapatának fejezte ki háláját. Az elismerések ezzel nem értek véget: a kárpátaljai újságírók, október végén az MTVA palicsi filmfesztiválján is dobogós helyen végeztek. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy teher alatt nő pálma, és ők mindezt el is bírják.
Néma főhajtással emlékeztek meg Pásztor Istvánról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a TV21 Ungvár munkatársai Szabadkán. A Vajdasági Magyar Szövetség egy éve elhunyt elnökének Bajai úti temetőben lévő sírjánál a kárpátaljaiak mécsest gyújtottak, és elhelyezték a kegyelet virágát. Pásztor István a délvidéki magyarság hűséges szolgálójaként egész életét a közösség és a közjó szolgálatának szentelte. Elnöksége alatt nemcsak politikai vezetőként állt helyt, hanem példaként is szolgált mindazok számára, akik hisznek a közösség összetartó erejében, és az együttműködés fontosságában.
A Gyulai Várszínház Darvasi László Karády zárkája című zenés monodrámája a 2019-es mutatója óta nagy sikert aratott a Kárpát-medencei közönség körében. Idén a kárpátaljai nézők is megtekinthették az előadást. Kanczler, azaz Karády Katalin sanzonénekes, filmszínész életútjának egyik sötét és fájdalmas szakaszáról szóló színmű a II. világháború idején játszódik a Gestapo egyik zárkájában. A titokzatos dívát Bartha Boróka, a Gyergyószentmiklósi Figura Színház színművésze eleveníti meg a színpadon. A Déryné Program támogatásával, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében a darabot két helyszínen – a beregszászi színházban és Munkácsy Mihály Magyar Házban mutatták be. A teltházas beregszászi előadást követően Munkácson is érdeklődés övezte a Karády zárkája zenés monodráma bemutatóját. Az élő zongorakísérettel színesített, megrázó történetet bemutató, mély gondolatokat és hatást kiváltó előadást a közönség hosszan tartó vastapssal köszönte meg. A Latorca-parti város immáron kulturális központjává vált Magyar Ház vezetősége és a KMKSZ örömmel fogadta a felkérést és csatlakozott a Déryné Programhoz. A kémkedés vádjával letartóztatott Karády Katalinnak kínzásokat és megalázást kell elszenvednie. A zárkában monológok és dalok formájában emlékezik vissza addigi életére, gyermek- és ifjúkorára. A művésznő életútjának ezen fájdalmas, szívszorító szakaszát Darvasi László, korunk egyik legkiválóbb magyar próza és drámaírója vetette papírra. A bemutatót egy hosszas alkotói munka előzte meg, és az elmúlt 5 év alatt velem együtt változott az előadás, mesélte el stábunknak Bartha Boróka, a darab főszereplője. A minőségi színházi élményt garantáló Déryné Program idén kezdte meg külföldi tevékenységét. Annak köszönhetően, hogy a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház a program hivatalos kárpátaljai befogadóhelyévé vált, a jövőben számos minőségi színházi vendégelőadás valósul meg Beregszászon, valamint Kárpátalja-szerte.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Árpád Fejedelem Látogatóközpontja és Lovardája, ahol folyamatosak a foglalások a helyi magyar és ukrán közösségektől egyaránt. Az ide érkezőknek számos programban lehet részük, hiszen a tárlat megtekintése mellett lovagolhatnak, kipróbálhatják a központ fogatját, íjászkodhatnak, valamint számos kézműves foglalkozást próbálhatnak ki igény szerint. A Bótrágyi Református Gyülekezet tagjai a Dorcas jótékonysági alapítvány által támogatott idősek napi program révén látogattak el a központba. A látogatóközpont minden korosztály számára alkalmas a tartalmas időtöltésre, ezt bizonyítja az is, hogy a másik csoportot Szürtéből érkezett hittanosok alkották. Mind a lovaglás, mind pedig az íjászkodás nem hétköznapi dolog, ezért is élvezték ezeket a fiatalok a legjobban. Az Árpád Fejedelem Látogatóközpont és Lovarda kapui a téli időszakban is nyitva állnak, ezért a továbbiakban is várják azon, minimum húsz fős csoportok jelentkezését, akiket érdekel a honfoglaló magyarok kora.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a hagyományokhoz híven Nagyszőlősön, a Perényi Zsigmond Középiskolában emlékezett meg a forradalom és szabadságharc vértanúiról. A résztvevők az ukrán és a magyar himnusz elhangzása után egyperces néma főhajtással emlékeztek az orosz agresszió civil és katonai áldozatairól. Majd Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke beszédében kiemelte: október hatodika a magyar történelem szomorú napja, mert miután a világosi fegyverletétellel véget ért a szabadságharc, megkezdődött a kíméletlen megtorlás. Ennek során Aradon kivégeztek tizenhárom magas rangú katonatisztet, Pesten pedig Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. Fülöp Andrea, beregszászi konzul Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa nevében köszöntötte a megjelenteket nemzeti gyásznapon. A ma élők a saját bőrükön tapasztalják meg, hogy mennyire törékeny a béke, s hogy a szabadságért folyton meg kell küzdeni- fogalmazott. Hozzátette: Magyarország történelme bővelkedik dicsőséges forradalmakban, hősökben, de ezek leverése után mártírokban is, akiknek az emléke kitörölhetetlen. A rendezvény zárásaként a résztvevők megkoszorúzták Perényi Zsigmond az iskola udvarán található szobrát. Ugocsa egykori főispánja, a szabadságharc vértanúja a főrendi ház alelnökeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot. Nem kért kegyelmet, ezért 1849 október 24-én Budapesten kivégezték.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a háború miatt az idén rövid kulturális programmal egybekötött csendes koszorúzással emlékezett meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A rendezvény Nagyszőlősön, a Perényi Zsigmond középiskolában zajlott, amely Ugocsa egykori főispánjának, a szabadságharc vértanújának nevét viseli. Az előadást követően a résztvevők megkoszorúzták a báró az intézmény udvarán található szobrát. Perényi Zsigmond a főrendi ház alelnökeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot. Nem kért kegyelmet, ezért 1849 október 24-én Budapesten kivégezték.
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (1 Oldal)
