Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ adott otthont a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Egán Ede Szakképzési Centruma központi tanévnyitó ünnepségének. Az eseményen jelen voltak a beregszászi, nagydobronyi, tiszapéterfalvai és magyarországi képzési központok, valamint az idei tanévben felvételt nyert diákok. Az Egán Ede Szakképzési Centrum 2019-ben kezdte meg működését Nagydobronyban azzal a céllal, hogy piacképes szakmához juttassa a Kárpátalján élő magyar fiatalokat. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke saját igazgatóhelyettesi tapasztalataiból kiindulva szorgalmazta a szakmai képzés lehetőségének létrehozását. A 2024/2025-ös tanévet 331 tanuló, köztük 194 elsős kezdheti meg. Az elmúlt éveknek köszönhetően pedig már több, a szakmáját kiválóan ismerő és végző szakemberrel lett gazdagabb Kárpátalja. Több mint 10 különböző mesterség közül választhatnak az ide jelentkező diákok, a legnépszerűbbek közé tartozik a gépjármű-mechatronikai technikus, kozmetikus technikus és a szakács szaktechnikus. Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke is jelen volt az eseményen. Ünnepi köszöntőjében csodának nevezte az, hogy a háború harmadik esztendejében Kárpátalján a nemzeti őshonos kisebbség oktatási rendszert tart fenn, elmondása szerint ez nem csupán tanévnyitó, hanem a kitartás, az összefogás, a megmaradás ünnepe. Az ötletgazdák és a megvalósítók egyöntetűen hálájukat és köszönetüket fejezik ki a magyar kormány támogatásának, hiszen a jó ügy mellé álltak, Isten áldásával pedig immár hatodik éve indulhat el az oktatási év az Egán Ede Szakképzési Centrum helyszínein. A szakképző centrum első éves tanulói esküt tettek, majd kézfogással avatták őket diákká a tanintézmények vezetői.
Idén Salánk volt a helyszíne a Kárpátaljai Magyar Iskolák Központi Tanévnyitó Ünnepségének. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) meghívására megyénk szinte minden magyar iskolájából érkeztek pedagógusok, akik zsúfolásig megtöltötték az ugocsai település XIV. századi református templomát.
A tanévnyitó kezdetén a házigazda, Balogh Attila salánki református lelkész hirdette Isten igéjét, majd igei köszöntőt mondott Csirpák József, a Salánki Görögkatolikus Egyházközség áldozópapja és Molnár János püspöki vikárius, beregszászi római katolikus plébános.
A nagy múltú Salánk község történetét Székely Gusztáv, a helyi középiskola történelemtanára, a KMPSZ alelnöke ismertette: talán a legemlékezetesebb esemény a község történetében, hogy 1711 februárjában, II. Rákóczi Ferenc ide hívja össze az országgyűlést. A faluban máig él a Nagyságos Fejedelem kultusza, számos emlékhely és monda őrzi emlékét. A tanévnyitó alkalmából megemlékeztek a község egykori matematikatanáráról, az új iskolát felépítő iskolaigazgatóról, Barta Józsefről, aki tavaly november 24-én váratlanul távozott az élők sorából. Salánk nagy szülötte, a Kárpátalja hetilapot is irányította, de a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökeként vált megyeszerte ismertté és elismertté, kárpátaljai magyar politikussá, aki halálával nehezen pótolható űrt hagyott maga után.
Tanévnyitó ünnepi beszédében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke elmondta: „Reméltük, hogy ebben a tanévben sem csökken jelentősen a tanulói létszám, bár már egyre fáradtabb közösségünk. Többen úgy döntöttek, hogy gyermekeiket nem itthon, hanem az anyaországban adják első osztályba. A fiúkat pedig a 16. életévük betöltése után külföldi középiskolába küldik, sokszor a lányokat is. Pontosabb adataink szeptember 15. után lesznek, egyelőre azt tudom elmondani, hogy mintegy 100 elsőssel kevesebb ül be idén iskoláink padjaiba” – ismertette a helyzetet a KMPSZ elnöke, akitől megtudhattuk, hogy várhatóan 1 000 és 1 100 között lesz iskoláinkban a magyarul tanuló elsősök száma, ami a mostanában hazaköltöző családok miatt több az előzetesen vártnál. A pedagógusokból is van hiány, hisz különösen a pályakezdők többsége Magyarországon vállal állást. A főiskolától 31 megüresedett tanári állás betöltéséhez kértek segítséget iskoláink. A legnagyobb szükség matematika- és fizikatanárokra, valamint iskolapszichológusokra lenne. A pedagógusszövetség elnöke elmondta még, hogy a KMPSZ elmúlt tanévben meghirdetett tanulmányi versenyeinek első fordulójában, összesen 2 927 diák vett részt, ezért az elnök asszony köszönetet mondott a felkészítő tanároknak és a lebonyolító iskoláknak. Orosz Ildikó beszélt a szórványvidéken folyó munkáról, a szövetség táborairól és képzéseiről. Elmondta továbbá, hogy a múlt évben, a háborús helyzet ellenére is a magyar államnak köszönhetően 17 137-en részesültek oktatási-nevelési támogatásban.
Megható volt a Salánki Líceum 14 kis elsős diákjának a műsora, akikre és tanítóikra Isten áldását kérték a történelmi egyházaink papjai.
A vendégek közül elsőként Ferenc Viktória, az Európai Parlament kárpátaljai képviselője köszöntötte a jelenlévőket, akinek képviselővé választása óta ez volt az első itthoni nyilvános szereplése. A képviselő asszony a kárpátaljai magyar pedagógusok háborús helyzetben történő helytállását méltatta, hangsúlyozva: „Legmélyebb elismerésemet fejezem ki ezért az erőfeszítésért minden pedagógusnak és mindazoknak, akik a kárpátaljai magyarság oktatási jogaiért a kezdetektől kiálltak és lehetőséget teremtettek, hogy több ezer iskolás anyanyelvén tanulhasson Kárpátalján” – fogalmazott, biztosítva a magyar iskolát választott szülőket arról, hogy döntésük megalapozott. Személyes példáját is megemlítette, hisz egy 350 lakosú, kis ungvári járási faluban, Pallóban született, és magyar iskolában, majd a beregszászi magyar főiskolán szerzett biztos alapokat ahhoz, hogy ma az Európai Parlamentben szólhasson a kárpátaljai magyarság nevében. Bár magyar iskolában érettségizett, de megtanulta az államnyelvet, beszél angolul és spanyolul is, hogy a feladatait nagyon jól el tudja látni. Ferenc Viktória elmondta: „Jómagam a Fidesz‒KDNP nemzeti listájának jóvoltából, valamint a KMKSZ támogatásának köszönhetően részese lehetek európai parlamenti képviselőként annak, hogy közösen adjunk hangot a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás védelmének Európában, és kiálljunk a magyar közösség jogaiért Ukrajnában. Mérhetetlenül fontosnak tartom és mindent megteszek majd annak érdekében, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének rendeződése megtörténjen” fogalmazott az EP-képviselő.
Péti Márton, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese elmondta, hogy tapasztalataik Kárpát-medence-szerte azt mutatják, hogy ahol van magyar oktatás, ott van magyar megmaradás a külhonban is. Éppen ezért üdvözölték tavaly decemberben Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának azon döntését, amely részlegesen visszaállítja a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogait, különös tekintettel az oktatásra. Ugyanakkor még nagyon sok tennivaló és kérdés maradt, hogy minden tekintetben eljöjjön a békés és kiegyensúlyozott egymás mellett élés korszaka ebben a térségben is.
Köszöntötte és beszédében elismerően szólt kárpátaljai magyar kollégáiról Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke, majd egyenként bemutatták azt a tizenegy pályakezdő pedagógust, akik idén kezdtek tanítani Kárpátalja magyar iskoláiban, nekik Orosz Ildikó elnök asszony, Buhajla József, Magyarország Kijevi Nagykövetségének első beosztott diplomatája és Péti Márton alelnök adta át a KMPSZ ajándékait. A pályakezdő pedagógusok közül Kutasi Cintia, a Péterfalvai Középiskola angoltanára mondott köszöntőbeszédet, aki 2023 júniusában szerzett diplomát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol nyelv és irodalom szakán.
A tanévnyitó programját a Salánki Nőszövetség énekkara, a Verbőci Művészeti Iskola és a társszervező Salánki Középiskola növendékeinek műsora tette még színvonalasabbá.
Útravalóként Simon Klára, a Salánki Középiskola nyugalmazott tanítónője mondta el gondolatait, majd zárszóként Schink István, a KMPSZ alelnöke, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója üzent a magyar iskoláknak. Ő az a magyar iskolaigazgató, akit bátor kiállásáért és politikai szerepvállalásáért a Munkácson tapasztalható politikai önkény már több ízben is eltávolított az iskola éléről, de kollégáinak megtörhetetlen ellenállása és a nemzetközi szintű felháborodás végül újabb két évre visszahelyezett az iskolaigazgatói székbe. Schink István zárszavában hangsúlyozta: „Ne féljünk kiállni magyarságunkért, ne féljünk összefogni, ne féljünk a kisebbségi létben, legyünk büszkék magyarságunkra, tanítsunk szívvel-lélekkel, bátorsággal! Ez a kárpátaljai magyar pedagógus feladata.”
2024. augusztus 19–24. között rendezte meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a nagy múltú Tiszapéterfalvai Népzene- és Néptánctábort. A 25 fiatal a Rákóczi-főiskola Egán Ede Szakképzési Centrum Tiszapéterfalvai Szakképzési Központjában táborozott.
A fiatalok részt vehettek különféle kézműves-foglalkozásokon és népzenei oktatáson. A tábor célja a hagyományok ápolása és a népzenei, néptáncörökség továbbadása volt.
A tábor programjai között szerepelt tányérfestés, kenyérsütés, hímzett zsebkendők készítése, népművészeti képkeret készítése, szalagrózsa-készítés, horgolás, valamint népviseletes babák készítése és szövés. Az ötnapos rendezvény során a gyermekek a népművészet különböző területeivel ismerkedhettek meg, miközben tanultak, fejlődtek, alkotásaikat is elkészítették.
A tábor oktatói között voltak a Kokas Banda tiszapéterfalvai népzenei együttes tagjai, valamint a Tulipán Tanoda Alapfokú Művészeti Iskola tanárai. Turjanica Emília hegedűn, Kocsis Rebeka brácsán, Gyurkó Abigél citerán és nagybőgőn, Nagy István tamburán és nagybőgőn oktatott. Botos Krisztina a népi játékok és néptánc terén segítette a gyerekeket, Kokas Erzsébet, a tábor szakmai vezetője népi éneket oktatott. A kézművesoktatást id. Kokas Erzsébet vezette.
Kokas Erzsébet, a tábor szakmai vezetője hetilapunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy az idei táborban összesen 25 gyermek vett részt, akik különböző kézműves-foglalkozásokon próbálhatták ki magukat. Az első napon tányérfestés volt a program, majd a második napon kenyeret sütöttek, hímzett zsebkendőt készítettek. A harmadik napon népművészeti képkereteket alkottak, míg a negyedik napon szalagrózsákat készítettek és horgoltak. Az ötödik napon népviseletes babákat készítettek, és a szövést is kipróbálhatták. A program során népdalokat is tanultak. A kicsi hegedűsök dunántúli ugrósokat tanultak, míg a nagyobbak bukovinai dallamokkal ismerkedtek meg. A citerások mezőföldi dallamokat gyakoroltak, a tamburazenekar somogyi ugrósokat adott elő. A táncosok felcsíki falucsúfolót mutattak be, míg a nagyobbak szilágysági csárdásokat tanultak.
„A tábor célja az volt, hogy a hagyományokra visszavezethető népzene és néptánc továbbélését biztosítsuk. Ennek a tábornak már hagyománya van Tiszapéterfalván. A KMPSZ felkérésére immár harmadik éve rendezzük meg ezt a tábort. Az elmúlt három évben én vagyok a tábor szakmai vezetője és egyik oktatója, emellett a zenekar is az irányításom alatt működik. Közös ének is volt, ahol felcsíki népdalcsokrot adtunk elő. Köszönjük szépen Orosz Ildikó elnök asszony és a KMPSZ támogatását, hogy a nehéz időkben sem hagyták népzenei tábor nélkül Péterfalvát” – fűzte hozzá a tábor szakmai vezetője.
A tábor zárókoncerttel ért véget, ami remek lehetőséget biztosított a résztvevőknek a tanultak gyakorlására és a közös élmények megosztására.
A KMPSZ szervezésében megvalósult tábor a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével valósult meg.
