Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjQ3MDU1O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 54593 [content] =>A genomot, vagyis a szervezet teljes DNS-ben kódolt örökítő információját továbbfejlesztett módszerrel térképezi fel egy nemzetközi kutatócsoport nagyjából 70 ezer gerinces állatfaj esetében a következő tíz évben – írták a kutatók a Nature című tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban.
A VGP (Vertebrate Genome Project) elnevezésű projekt első eredményei 25 faj majdnem teljes, kiváló minőségű genomja – írta Erich Jarvis, a Howard Hughes Orvosi Intézet (HHMI) kutatója. A fajok között szerepel a nagy patkósdenevér, a kanadai hiúz, a kacsacsőrű emlős és a kakapó vagy bagolypapagály.
A tanulmány ismertette a genomszekvenálás továbbfejlesztett módszerét is, amellyel pontosabb, teljesebb képet nyerhetnek a tudósok a ma élő gerincesfajok genomjáról.
„Látványos képet kapunk arról, hogyan töltötte fel a természet az összes ökoszisztémát az állatoknak ezzel a hihetetlenül változatos csoportjával” – mondta David Haussler, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem genetikus-számítástechnikusa, a tanulmány egyik szerzője.
Az első 25 genommal ezt az ígéretet kezdte teljesíteni a nemzetközi kutatócsoport. Felfedeztek többek között eddig ismeretlen kromoszómákat a zebrapinty genomjában, valamint meglepő genetikai különbségekre bukkantak a selyemmajom agya és az emberi agy között. A kutatás reményt jelenthet a veszélyeztetett kakapó és a kaliforniai disznódelfin kihalása elleni harcban.
A projekt a 2000-es évek végén indult, amikor Haussler, Stephen O’Brien genetikus és Oliver Ryder, a San Diegó-i állatkert zoológusa kitalálták, hogy egy-egy faj – az ember és néhány modellszervezet, mint az ecetmuslicák – genomjának leírása helyett készítsék el állatok tízezreinek genomját.
Akkoriban azonban a módszer drága volt és pontatlan. Az új technológiák bevezetésével vált lehetővé több ezer állat genomjának szekvenálása.
2014-ben 48 madárfaj genomját tárták fel, találtak új géneket, amelyek a vokális tanulással kapcsolatosak. Ezután fejlesztették a projektet világméretűvé, új céljuk az összes gerinces faj genomjának szekvenálása lett.
A kutatócsoport következő célja 260 genom teljes leírása, melyek a gerincesek összes rendjét képviselik, ezután – megfelelő források birtokában – további ezreket, hogy az összes gerinces család egy-egy képviselőjét feltérképezzék.
[type] => post [excerpt] => A genomot, vagyis a szervezet teljes DNS-ben kódolt örökítő információját továbbfejlesztett módszerrel térképezi fel egy nemzetközi kutatócsoport nagyjából 70 ezer gerinces állatfaj esetében a következő tíz évben. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1619908680 [modified] => 1619873219 ) [title] => Ismeretlen kromoszómákat találtak [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=54593&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 54593 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 54594 [image] => Array ( [id] => 54594 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma.jpg [original_lng] => 86690 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1619862420:12 [_thumbnail_id] => 54594 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2096 [_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] =>[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624888162 [_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => [_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626904835 [_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => [_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631329503 [_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648469081 [_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => [_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1655233293 [_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => [_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671723470 [_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 23 [2] => 592 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Fotók [2] => Társadalom [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 47055 [1] => 710 ) [tags_name] => Array ( [0] => kromoszómák [1] => kutatás ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 47055 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 47055 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022